Ünnepi szentmisével nyitották meg Szegeden a Mátyás király-emlékévet. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök szentmiséjét követően Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, 560 évvel ezelőtt, 1458. január 12-én egyeztek meg a korabeli Magyar Királyság legjelentősebb főúri családjai, hogy nem idegen dinasztiából hívnak új királyt az ország élére, hanem Hunyadi János fiát, Mátyást választják meg uralkodónak. A politikus azt mondta,
Mátyás alakja a mai napig összekovácsolja a magyarságot,
nevéhez számos monda, legenda és mese fűződik. Az emlékév fontos célkitűzése a gyerekek bevonása az ünneplésbe például tanulmányi versenyekkel. Emellett több programot is szerveznek a Mátyás király életéhez szorosan kötődő helyszíneken, többek között szülővárosában, Kolozsváron, Budapesten és Székesfehérváron. „Mátyás történelmi nagysága abban áll, hogy
felismerte, csak egyedül a magyarok nem képesek megállítani az oszmán terjeszkedést,
ehhez közép-európai összefogásra van szükség. Ezt az egységet próbálta összekovácsolni úgy, hogy a vezető szerepet a magyaroknak szánta” - mondta Potápi Árpád János, és ezért január 20. és 24. között jótékonysági reneszánsz bált, ételkostólót és forgatagot rendeznek a Várkert bazárban, február 23-án a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében az erdélyi városban ünneplik Mátyás születésének 575. évfordulóját, március 29-én Székesfehérváron koronázási misét tartanak. Potápi Árpád János azt is elmondta, hogy Mátyás
halálának évfordulójáról áprilisban Bécsben emlékeznek meg,
májusban pedig Prágában ünneplik meg, hogy Mátyást cseh királynak is megválasztották. Szintén Mátyás király lesz a központi témája augusztusban Erdély legnagyobb kulturális rendezvényének, a Kolozsvári Magyar Napoknak is.