Meg kell védenünk, amire büszkék vagyunk

„Az összes lényegi kérdés, ami bennünket foglalkoztat, benne van az Egri csillagokban. Az emberré válás, a hazaszeretet, a társra találás, a szerelem, a hűség és az árulás, és a bátorság. Talán éppen ezért ez az egyik legnépszerűbb, legszerethetőbb regény” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, az Egri csillagok rendezője az Origónak. Azt is hozzátette, hogy ebben a regényben minden örökérvényű. „Meg kell védeni az értékeinket. És bár nem kardot hordunk az oldalunkon, és nem úgy kelünk reggel, hogy vajon este is életben leszünk-e még, de ebben a zűrzavaros világban, amelyben ma élünk, legalább olyan ravasz technikákkal próbálnak minket megfosztani attól, amire büszkék vagyunk, mint akkor”. A Nemzeti Színházban pénteken mutatják be az Egri csillagok című darabot. Horváth Lajos Ottó játssza Dobó kapitányt, Berettyán Nándor Bornemissza Gergelyt, Barta Ágnes Cecey Évát, Bodrogi Gyula pedig a török szultánt. A főbb szerepekben láthatjuk még Schnell Ádámot, Olt Tamást és Rácz Józsefet. A darabban a Nemzeti Táncegyüttes táncosai alakítják a magyar hősöket és a török sereget is, a koreográfus Zsuráfszky Zoltán.

Tudtam, vagyis inkább csak éreztem, hogy valami monumentális, hatalmas előadást látok majd, amikor beültem a Nemzeti Színházba az Egri csillagok című darab egyik próbájára. Tudtam, hogy bizonyos jeleneteknél nagyon sokan lesznek a színpadon, hogy a Nemzeti Táncegyüttes táncosai elképesztően látványos koreográfiával lépnek majd színpadra, nyilván gondoltam, hogy a díszlet is óriási lesz, de amit láttam, minden képzeletemet felülmúlta. Nem a regény színpadi adaptációja jelent meg, hanem egy különleges nézőpontból, egy csapat várbéli gyerek szemszögéből láttam a történetet. És igen, a táncosok, a táncok, a zene és a díszlet fantasztikus. Horváth Lajos Ottó, mint Dobó István tekintélyt parancsoló, Bodrogi Gyula, mint a török szultán nyugodt és hatalmas. A Sárközit játszó Rácz József, valamint a több szerepben – Tulipán, György barát - is megmutatkozó Olt Tamás játéka pedig egészen lenyűgöző. Tudom, sokszor leírtam már, hogy ezt meg kell nézni. De a Nemzeti Színház Egri csillagok című darabját tényleg meg kell nézni. Zseniális rendezés, zseniális táncosok, zseniális színészek, fantasztikus hangok és zenék – és persze az Egri csillagok, amelyben minden benne van.

Egri csillagok a Nemzeti Színházban Forrás: Origo

Ma is kellenek a hősök

„Nem véletlenül ez a legszerethetőbb és legnépszerűbb regényünk. Az összes lényegi kérdés, amely az embereket foglalkoztatja, benne van az Egri csillagokban. A szerelem, a hűség és az árulás, a bátorság, a hazaszeretet, hősiesség és felnőtté válás”. – mondta Vidnyánszky Attila az Origónak a próba után. Azt is hozzátette, hogy hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek megmozgatják a fantáziájukat. „Ezt a regényt úgy írta meg Gárdonyi, mint amilyennek látni szeretnénk magunkat. Az ember kicsi, gyáva, esendő. Mindeközben képes átlépni a saját korlátait, a saját önzését és gyávaságát, és naggyá tud nőni”.

Vidnyánszky Attila fotó: Talán Csaba

Egy csapat várbéli gyerek szemszögéből mutatja meg a darab az Egri csillagok történetét. Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott, hogy ez egy új gondolat a regényhez képest – bár a könyvben is szó van arról, hogy az egri várban gyerekek is vannak, óvják, mentik őket a csata, az iszonyat közepette. „A gyerekek szemszöge kicsit a mi szemszögünk is – rajtuk, rajtunk keresztül láttatjuk a történetet. Az ő szemükkel látjuk a felnőttek – Bornemissza Gergő, Cecey Éva, Dobó, Jumurdzsák és többiek – történetét. És talán bele is avatkoznak majd a történelem folyásába...”

Olt Tamás játssza György barát szerepét az Egri csillagokban Forrás: Origo

„Nagyon áthallásos a regény – különösen a mai helyzetben. Ez is azt jelzi, hogy mennyire örökérvényű minden sora. Most is ugyanolyan fontos megvédeni az értékeinket, mint akkor. Hála Istennek nem kardot hordunk az oldalunkon, és nem úgy kelünk fel reggel, hogy vajon megéljük-e az estét, és soha ne is legyen ilyen világ már a jövőben. De az biztos, hogy résen kell lennünk. Zűrzavaros világot élünk, ami nem annyira véres, de legalább olyan ravasz technikákkal próbálnak minket megfosztani attól, amire büszkék vagyunk, mint akkor. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni”. – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.

Egri csillagok Forrás: Origo

Több kilométert, több évszázadot járunk be

„Kicsit filmszerűre próbáltuk a darabot színpadra állítani, remélem, sikerült” – mondta Zsuráfszky Zoltán, társrendező-koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője. „Nem könnyű, hiszen az előadás alatt sok helyszínt, több kilométert, és több évtizedet be kell járni, és természetesen ez a színpadon sokkal nehezebb, mint a filmben."
Az előadás alatt csaknem nyolcszor öltöznek át a táncosok, hiszen ők a magyar várkatonák, ők a reneszánsz katonák – akik az udvari táncokat járják el -, és ők játsszák a török hadsereget is.
„Több jelenetben leszünk mindannyian a színpadon – természetesen, amikor a várba megérkeznek a hős katonák, talán akkor leszünk a legtöbben. De a színfalak mögött is sokan dolgoznak. Magyarországon a legnagyobb táncegyüttes a Nemzeti Táncegyüttes, negyven táncossal, nyolc zenésszel, és rengeteg műszakossal, öltöztető kollégával – szerintem száznál is több ember dolgozik az Egri csillagokban az előadás alatt."

Nem ez az első darab, amelyet a Nemzeti Színházzal közösen adnak elő. Az első a Körhinta volt, amelyet azóta is teltházzal játsszanak a színházban. Ezt követte a Csíksomlyói passió, amelyet még az idén Csíksomlyón is bemutatnak.
„Az Egri csillagokat én ajánlottam Vidnyánszky Attilának. Azt gondoltam, hogy ha ennyire jó együtt dolgozni, akkor miért ne örvendeztetnénk meg a nézőket az Egri csillagokkal, amely a legkedveltebb magyar regény. Mindenképpen megfogja az emberek lelkét a történet, a hősiesség, a hazaszeretet. Igazi érzelmes darab. Ez a regény, és az előadás is azt mutatja meg, hogy számtalan pillanat közül a győzelmi pillanatoknál évszázadok során mindig megállunk, és tisztelgünk a magyarságunk előtt." – mondta Zsuráfszky Zoltán.

Rácz József mint Sárközi óriásit alakít Forrás: Origo

Gyerekkorom nagy regénye

„Én vagyok a szultán maga" – nevet Bodrogi Gyula, miközben ül a „trónján" – ahogyan ő mondja. A próba után vele is beszélgettünk.

Bodrogi Gyula a török szultán szerepében Forrás: Origo

„Amikor megtudtam, hogy én játszom majd a török szultán szerepét, visszagondoltam a gyerekkoromra, hogy amikor olvastam a regényt, hogyan képzeltem el a török szultánt. Azt próbálom megformálni. A szultánt, aki nyugodt, aki parancsol, és akinek mindenki engedelmeskedik. Imádom, ahogy behoznak a színpadra, ahogyan ülök a trónomon, ahogyan a táncosok táncolnak nekem. Szóval, nagyszerű érzés. Látszik, hogy a táncosok már régebb óta gyakoroltak, remekül táncolnak, és a próbák is nagyon hangulatosak voltak. Persze, mindezek mellett fegyelmezett, pontos munka volt minden nap, amikor próbáltunk."
Amikor arról kérdeztem, hogy miről szólt gyerekkorában, és miről szól ma a darab, elgondolkodott, és azt mondta: „Amikor gyerekként olvastam, inkább a hősiességről szólt. Ma már arról, hogy ennek a kis országnak is vannak nagy emlékei. Amikor hatalmas tetteket hajtottunk végre. Nagyon jó arra gondolni, hogy lényegében a világ urát csak úgy elkergettük Egerből”.

Az Egri csillagokat ma este mutatja be a Nemzeti Színház.