Tahi Tóth László özvegye zenét írt a színészről

Tahi-Tóth László

Tahi Tóth László özvegye, Kárászy Szilvia ma már megnyugvással tud beszélni férjéről, a veszteségről és az együtt töltött éveikről is. Gyászában nagy segítségére van a zene is, amihez egy ideje már a komponálás is hozzátartozik. 

Tahi Tóth László özvegye, a zongoraművész Kárászy Szilvia nemrég Nepálban járt, és az utazást egyértelműen egy lelki megtisztulási folyamatként élte meg, ami a gyászában is segítette. Igaz, még mindiig az elengedés és a lélekben együttlét furcsa kettőse dolgozik benne. Legutóbb a Lokálnak beszélt az érzéseiről.

Kárászy Szilvia zongoraművészegy ideje már komponál is Forrás: MTI/Zih Zsolt

„Rengeteg támogatást kaptam február óta a családomtól, barátoktól, ismerősöktől és ismeretlenektől, akik szerették Lacit. Most egyedül élek, ami nem baj, mert a férjem elvesztésének fájdalmával és az elkövetkezendő életemmel

egyedül kell szembenéznem.

Ráadásul mi nagyon szerencsések voltunk, hiszen kaptunk a sorstól még egy évet együtt. [...] Fontos volt számomra, hogy Laci a kívánsága szerint tudjon elmenni, otthon, mellettem. Tudom, hihetetlenül hangzik, de olyan szoros kötelék volt köztünk, hogy többször visszajött miattam a halál kapujából. Szeretgettem, simogattam, zongoráztam neki, mellette voltam, és ő ezt érezte. Visszajött hozzám, de eljött a pillanat, amikor már muszáj volt elengednem. Szerintem a halál is egyfajta újjászületés, csak éppen egy másik világba, ahol

remélhetőleg egyszer majd újra találkozunk.

Rettenetesen hiányzik, bár sokszor azt érzem, hogy a mai napig itt van velem, és ez jó érzéssel tölt el” mondta. A zongoraművész azt is elmondta, hogy

visszaélt a bizalmával az az ember,

akit Tahi Tóth László még életében kért meg, hogy segítse a nő életét, amikor ő már nem lesz. „Laci nagyon zárkózott volt. Talán az egyetlen ember voltam az életében, akit közel engedett magához. Huszonöt évig érezhettem a szerelmét, tiszteletét és szeretetét. Nem könnyű ezt teljesen elengedi, még nem is akarom és nem is tudnám. Ő nem szeretett a halálról, az elmúlásról beszélni, de azt tudom, hogy engem a jövőben biztonságban akart tudni, minden szempontból.

Sajnos akire bízott, akire itt hagyott,

az visszaélt minden bizalmunkkal és jóindulatunkkal. Erről azonban nem szeretnék beszélni, de ezzel is meg fogok küzdeni. Kért, hogy majd ha eljön az idő, lépjek tovább, de ennek nem jött még el az ideje, most nagyon szeretek egyedül lenni. Magányomban tudom csak az eddigi életemet feldolgozni.„

Szilvia mér dalt is ír elvesztett férjéről. Azt mondta, „hivatásomnál fogva zongoraművész és zeneszerző vagyok, a zene számomra önkifejezés. Eddig még sohasem írtam, komponáltam dalokat, de mostanában úgy érzem, hogy dalok, szövegek érlelődnek a lelkemben. Életem rendkívül kardinális pontjához érkeztem, ami elindított bennem művészi és emberi folyamatokat egyaránt. Mindemellett Laci emlékét a magam módján is szeretném megőrizni az utókor számára, sőt már konkrét terveim is vannak ezzel kapcsolatosan.”

Ezekért is szeretjük Tahi Tóth Lászlót

Több mint 50 éven át, egészen haláláig játszott a Vígszínház társulatánál. Viszont az ország nagyobbik része valószínűleg a tévéből, a filmvászonról és a szinkronból ismerhette és szerethette meg Tahi Tóth Lászlót. Összeválogattunk a színművész munkásságából néhány filmet, amelyekért mi szeretjük. Öccse, Tahi József pedig elárult nekünk néhány érdekességet is közös pályájukról.