Varga Miklós, akinek fontos szerepe volt az István, a király legendává válásában és nemzetközi siker lett Európa című slágere, hosszabb interjút adott a 888.hu-nak, amelyben elmondta, hogy igazi örömet érzett, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, de mára már szertefoszlott az az illúziója, hogy a különböző országok egyenrangú tagjai lehetnek az EU-nak.
Szerinte a Soros-Sargentini-jelentés nagyon jó példa rá, hogyan leckéztetnek meg egy kisebb országot, ha fel meri emelni a fejét és hangot ad a saját véleményének.
Egyáltalán nem biztos, hogy a valódi európai értékeket manapság még mindig az Európai Unió nyugati felében őrzik, és pökhendi módon kioktathatják az általuk lesajnált kelet-európai országokat. A migrációs válság miatt teljesen átalakul Európa, fokról fokra már a kelet-európai államok lesznek az igazi európai államok, amelyek valóban a történelmi Európa értékeit képviselik, és azokat a keresztény kulturális értékeket próbálják megtartani, amik évszázadokon keresztül jellemezték Európát.
Elmesélte, hogy amikor 1987-ben Szegeden játszotta a Jézus Krisztus Szupersztár címszerepét, akkor csináltatott egy ottani ékszerésszel egy olyan medált, amely a történelmi Magyarország sziluettje, benne a mostani határokkal. Nagyon sokan keményen bírálták érte, hogy ilyesmit hord a nyakában, pedig szerinte részéről nem jelent agresszív gesztust emlékeztetni saját magát egy ékszerrel arra, hogy határon túli magyarok is vannak, akikkel összetartozunk. Varga Miklós elmondta, hogy 1983-ban Koltay Gábor még nem ismerte őt, ezért az István, a király ősbemutatóján nem engedte színpadra, csak az énekhangja lehetett Istvánnak, az előadásban Pelsőczy László jelent meg. Hamar bebizonyította azonban, hogy nemcsak a rockkoncerteken van helye a színpadon, hanem a zenés színházban is. Koltay Gáborral azóta már számos produkcióban dolgoztak együtt.
Varga Miklós arról is beszél, hogy mindig is távol tartotta magát a bulvártól, a celebségtől, tőle az ilyesmi nem is lenne hiteles. Bár az elgondolkodtató, hogy mennyi felkérést kap határon túli magyaroktól és vidékről, miközben Budapestről sokkal kevesebbet. Mintha - utalva a Magyar Idők cikksorozatára - valóban nemcsak a művészi érték számítana, hanem valami más is lenne a háttérben.
Tíz évvel ezelőtt történt, hogy Horváth Attila szövegíró kitalálta, hogy az eredetileg a Bojtorjánnak írt Összetartozunk című számát szeretné úgy felénekeltetni, hogy ehhez felkér különböző értékrendű és világnézetű előadókat, így bizonyítva a politikusok felé, hogy a magyar rockzenében még túl lehet lépni a megosztottságon.
Varga Miklós elmesélte, hogy a stúdióban összetalálkozott Gerendás Péterrel, akivel régről ismerik egymást, de sokáig nem találkoztak. Nagyon jól elbeszélgettek különböző dolgokról. Aztán később valaki szólt Varga Miklósnak, hogy nézze meg a Népszabadság-ban, mit nyilatkozott róla Gerendás Péter. Varga Miklós csodálkozva olvasta, hogy Gerendás Péter meglepődött rajta, hogy ők ketten milyen jól el tudnak beszélgetni. Varga Miklós azóta sem érti, hogy miért gondolja bárki is, hogy egy balliberális ember nem beszélgethet normálisan egy konzervatív értékrendű emberrel.
Kérdésre válaszolva Varga Miklós kifejti, hogy egyáltalán nem okoz számára problémát, hogy más munkái sikerét az Európá-hoz és az István, a király-hoz hasonlítják. Boldog, hogy életében két ekkora sikernek lehetett a részese.
Az István, a király-nál nagyon szerencsés volt a csillagállás, éppen akkor született meg egy nagyon jó minőségű produkció, amikor a nemzeti identitás kérdésének felvetésére óriási igény volt. Elemi erővel tört fel az emberekből egyfajta egészséges nemzettudat, ami addig el volt fojtva. Még 1990-ben is megtelt a Népstadion az István, a király ottani bemutatójára.
Amikor a beszélgetésben felmerül, hogy nem elavult műfaj-e a rockzene, arra Varga Miklós úgy válaszol, hogy egyáltalán nem ezt tapasztalja. Szólóban és az együttesével is járja az országot, új anyagon is dolgoznak, amit most már nehéz hogyan nevezni, hiszen nem jelennek meg CD-k. Zenés színházi pályafutása is folytatódik, legközelebbi bemutatója egy Koltay Gábor által rendezett produkció. A pákozdi csata 170. évfordulója alkalmából fogják bemutatni, az ütközet helyszínén és idejében, szeptember 29-én, 12 óra 30 perckor.