Emléktáblát avattak Kocsis Zoltán tiszteletére Budapesten

Budapest, 2018. október 1. Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester újonnan felavatott emléktáblája a Szent István körúton 2018. október 1-jén. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Emléktáblát avattak Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester tiszteletére Budapest XIII. kerületében hétfőn, a zene világnapján.

A Zene világnapja alkalmából avattak emléktáblát Kocsis Zoltán zongoraművész és karmester tiszteletére a budapesti XIII. kerületben. Kocsis Zoltán gyermekkorától 1971. május 7-ig lakott a Szent István körút 22-ben, és

ez a ház adott meghatározó élményt a gyermeknek, aki a zeneművészet korszakos jelentőségű alakja lett

– mondta a hétfői avatáson Tóth József XIII. kerületi polgármester. Arról is beszélt, hogy Kocsis Zoltán egyszerre volt előadóművész, zongoraművész, karmester, zeneszerző és zenekari főigazgató. Legendásan híres volt precíz zongorajátékáról, a legvirtuózabb megoldásokkal, drámai hangulatteremtéssel képes volt mély nyomokat hagyni a közönségben.

Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester újonnan felavatott emléktáblája a Szent István körúton, amit 2018. október 1-i avattak. A domborműves emléktábla Buda István szobrászművész alkotása Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A polgármester azt is elmondta, hogy Kocsis Zoltán nagyjából 140 zenekari hangszerelést, zongorára való átdolgozást készített, többek között Bach, Johann Strauss, Ravel, Kodály és Bartók műveiből. Kivételes tehetsége elismeréseképpen

25 és 53 évesen is megkapta a Kossuth-díjat, Liszt-díjban 21 évesen részesült.

Az ünnepségen Mácsai János zenetörténész felidézte Kocsis Zoltán gyermekkorát, életkörülményeit, pályájának alakulását, az őt körülvevő barátokat. A zenetörténész két fontos üzenetet fogalmazott meg, amiket Kocsis Zoltán a teljes munkásságával hátrahagyott. Az egyik, hogy a tehetségnek, ami bennünk rejlik, legyen akár kicsi vagy olyan óriási léptékű, mint az övé, csak akkor vagyunk megfelelő gazdái, ha maximális erőbefektetéssel, munkával, szorgalommal, olykor önsanyargatással bányásszuk elő magunkból. A másik fontos üzenet szerinte az alkotó emberek számára az, hogy nincsen külső, csak belső mérce, amelynek ha meg tudunk felelni, akkor vagyunk igazán sikeresek.