A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják, és szövőgépeket vásárolnak - tette hozzá.
A falu vezetője megjegyezte: a Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezet 2004-es megszűnése óta nagyon kevesen készítenek sárközi szőtteseket, pedig az 1951-ben létrehozott szövetkezetnél az 1970-es években 61 településről több mint nyolcszázan dolgoztak.
Az elképzelések szerint egy önkormányzati tulajdonú kft. működtetetésében induló műhelyben 20-30 szövő dolgozik majd, akik hagyományos terítőt, függönyt, tányéralátéteket készítenek. A sárközi szőttesekre a térségben ma is lenne igény - mondta.
Arról is beszámolt, hogy a szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található.
Öt sárközi település - Decs, Őcsény, Alsónyék, Sárpilis és Báta - jelölése nyomán a Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
A sárközi parasztszőtteseket az öt település mellett Szeremlén és Érsekcsanádon is készítették, legjellegzetesebb darabjai a két szélből összeállított, fehér pamutszőttes abroszok, amelyeket mértani elemekből szerkesztett, piros, fekete és kék mintákkal díszítettek.