Két új nívódíjas épület Budapesten, amit látni kell

A Graphisoft Park új fogadóépülete Óbudán

A Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ és a Graphisoft Park Fogadóépülete kapta idén Budapest Építészeti Nívódíját. Az elismeréssel az építészeti és a környezeti kultúra fejlődésének elősegítését tűzte ki célul a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Építész Kamara. Egyrészt szeretnék elismerni a városképet formáló építészeti alkotásokat, másrészt szeretnék bemutatni az alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését - így ösztönözve a további magas színvonalú beruházások létrejöttét. A díjazott alkotásokat jegyző tervezőcsapatok vezetőivel beszélgettünk.

Kőbánya nagyon izgalmas pontján valósult meg ez a projekt

- kezdi Vikár András, Ybl-díjas építész, aki Lukács Istvánnal és Gál Árpáddal közösen álmodta meg a Kőbányai Ügyfélszolgálati Központot. "Ha eleve a helyszínt nézzük, akkor láthatjuk, hogy a Szent László tér sarkán egy klasszicista épület áll, közel a Lechner-templomhoz. Innen indul az Állomás utca, amelynek ez az oldala az egyik legszebb századfordulós utcácskája Kőbányának" - magyarázza a nyertes pályázatot jegyző Vikár & Lukács építészstúdió egyik alapítója. "Emellett árválkodott egy foghíj-telek" - teszi hozzá. Az önkormányzat terve az volt, hogy a régi épületben és ezen az üres telken hozzák létre az új ügyfélforgalmi irodákat, amelyek eddig szét voltak szórva,

méghozzá méltatlan körülmények között. Ilyen szempontból tehát hálás feladat volt a dolog: egyrészt a régi épület rekonstrukciója ebben a szép utcasorban, másrészt pedig egy mai épület beillesztése. A két épületnek pedig végső soron egy intézménnyé kellett válnia.

A Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ épülete Forrás: Origo

A szakember elmondása szerint szerettek volna néhány olyan dolgot megvalósítani a projekttel, ami korábban nem nagyon volt jellemző az önkormányzati ügyintézés során. "Az egyik az volt, hogy transzparens végeredmény szülessen, méghozzá szó szerint, vagyis fizikailag is átlátható tereket akartunk létrehozni. Ezért rengeteg nyílást, ablakot terveztünk, hogy bárki láthassa mi folyik ott. A másik amire gondoltunk, hogy a pincéből egy korszerű étkezőt alakítunk ki" - mondja Vikár. Így az étkezés helyszínét elválasztották a munkavégzés tereitől, ráadásul mindezt egy modern környezetben. Sőt, mindenkinek kialakítottak egy személyre szabott tárolót is, így a fenti részben már semmiféle étkezés nem folyik. Egy kihívást azonban úgy tűnt, hogy nem fognak tudni megugrani:

a bútorokat.

"Éppen kezdtük elfogadni, hogy a pénzügyi keretek között nem lesz lehetőség ezek beszerzésére, ám végül belátták az önkormányzatnál, hogy erre mindenképpen ki kell szorítani a pénzt. Így aztán színes, vidám, ugyanakkor nagyon ésszerű, új bútorok kaptak helyet a helyiségekben, ami új arculatot adott az ügyfélszolgálatnak."

Új étkezőt alakítottak ki Forrás: bpnivodij.hu

Vikár szerint nagyon sokat segített a projekt sikerében az is, hogy mindvégig partneri és rendkívül együttműködő kommunikáció zajlott a tervezők és az önkormányzat munkatársai között. Így érhették el azt, hogy több olyan részletet is meg tudtak valósítani, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna abban az épületben.

Egy apró trükkel kétszintes épületet illesztettünk az egyszintes történelmi épületsorba, azonois párkánymagassággal, illetve előregyártott betonelemekből alakítottuk ki a homlokzatot. Ez amúgy egy viszonylag újszerű megoldásnak számít itthon, de külföldön már előszeretettel alkalmazzák.

A szakember kiemelte az izgalmas, "vonalkódszerű" homlokzatot, amelyen az ablakok érdekes, függőleges "ritmust" adtak az épület arculatának, továbbá kihangsúlyozta a bejáratnál elhelyezett égetett zománcból készült régi és új kőbányai címert is, ami "egyetlen színfoltként kapott helyet az épületen. Mindvégig fontos szempont volt, hogy mindenki jól érezze majd magát az épületben.

Szerintem ez sikerült. Pici ház volt, aránytalanul sok tervezői munkával járt, sok szeretetet igényelt, de megérte".

Sok szeretetet igényelt Forrás: bpnivodij.hu

A friss Budapest Építészeti Nívódíjas stúdió vezetője hangsúlyozta, hogy "meggyőződésem szerint a mai kor anyagaival, a mai korhoz illeszkedő dolgokat kell létrehozni, de úgy, hogy a funkciójának megfeleljen az az épület. Ami ráadásul még szerethető is. Ez ugyanis nem egy szobor, nem lehet eldugni. Nem engedhetjük teljesen szabadjára a fantáziánkat, hiszen funkciókat kell kielégíteni". Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy

ha az ember szívvel csinálja, akkor viszont összességében születhet akár egy művészi alkotás is.

Új "kapu" nyílt az óbudai Graphisoft Parkra

"Szép feladatot kaptunk: egy ikonikus épület megtervezését, a Graphisoft Park bejáratát, ami kifejezi a Grapshisoft szellemiségét is" - mondja Sugár Péter, a Radius B+S vezető tervezője, aki Ilyés-Fekete Zsuzsával és Kun Tamással álmodta meg az épületet. Meghívásos pályázaton nyerték el a projektet, amelyben aztán komoly alkotói szabadságot kaptak.

Hogy milyen formája legyen? Nem tudták megmondani, de nem is akarták. Ránk volt bízva

- emlékszik vissza Sugár. A házat végül egy tetőtől-talpig üvegezett épületnek álmodták meg, "egy olyan háznak, ahol a kint és a bent teljesen összefolyik." Az épületet egy üveglamella rendszer öleli körül, amely a "külső és a belső terek között közvetít, ahová meg lehet érkezni."

Az eredeti terv szerint az épület startupoknak adott volna otthont, ám végül másként alakult.

"Ez csak azért fontos, mert a tervezési program az építés közben változott, de maradt a szigorú modularitás, ami lehetővé teszi az alaprajz rugalmas változtathatóságát és amellyel így mindenkinek pontosan annyi hely juthat, amennyire szüksége van."

A Graphisoft Park új fogadóépülete Óbudán Forrás: Origo

Az épület különlegessége, hogy a teljes külső felület egyben médiafelületként is funkcionálhat, azaz vetítésre alkalmas. "Nem az a cél, hogy HD-minőségben vetítsünk rá, hanem az, hogy mindenféle változatos, játékos fények jelenjenek meg, amelyek állandóan változnak. Olyan ornamentikát alkottak rá Baróthy Annáék az S39-cel, aminek köszönhetően képernyővédőnek tűnik az egész külső üveglamellás felület." Ráadásul még egy kis térbeliséget is sikerült a felületnek adni.

Ez azt jelenti, hogy a mintázat egy részét ráégettük a két centi vastag üvegfelület külsejére, míg van egy másik réteg is, ami egy kicsit más színű és ez a belső felületen jelenik meg. A két mintázat nincs fedésben egymással, így ha az ember elmozdul, akkor egyfajta térbeli elmozdulást érzékel, ha az épületet nézi.

Üveglamellák a Graphisoft Park Fogadóépülete körül Forrás: Origo

A tervező külön kiemelte a már említett lamellákat. Egy részük párhuzamosan áll a homlokzattal, így szélvédetté téve az épület két oldalát. Máshol azonban 23 fokkal elfordították a lamellákat. "Ennek több oka van. Egyrészt a másik irodaházban féltek, hogy tükröződni fog az új épület felülete és zavarni fogja a dolgozókat.

Ezért kiszámoltuk, hogy mi lehet az a szög, amelyben elfordítva a lamellákat már nem fog tükröződni szemben. Vannak továbbá olyan részek, ahol 67 fokban állnak a lamellák, vagyis az előbbiekre derékszögben, amerre az irodák teraszai vannak. Így, amikor körbesétálja az ember az épületet, folyamatosan az az érzete támad, mintha mozognának a lamellák.

Mivel a fények is folyamatosan változnak, így egy örökmozgó, megállás nélkül változó épületnek tűnik. Így egy interaktív épület született, de az interaktivitás természetesen valósul meg, a fények változtatásával és a szemlélő helyzetének változtatásával"

Sugár Péter nagyon örült annak, hogy az alaprajz és az egész tervkoncepció szinte teljesen változatlan maradt a pályázati elképzeléshez képest, vagyis teljesen megfelelt az építtetőnek az általuk elképzelt vízió.

"Azért is fontos ez, mert nem csak egy sima építészeti, de egyúttal egy művészeti koncepciót is megvalósítottunk. A már említett térbeliség, folyamatos változás mellett, éjszaka, kivilágítva egészen konkrétan olyan az épület, mint egy lámpás. Nagyon izgalmas eredmény született!"

Az alaprajz és az egész tervkoncepció szinte teljesen változatlan maradt a pályázati elképzeléshez képest Forrás: Origo

A tervező és csapata egyébként már régóta foglalkozik azzal, hogy képzőművészeket és alkotásaikat is bevonnak a megvalósult koncepciókba. Így többféle művészeti ág találkozik az épületben. "Ám a laikusok számára nem csak ezért válik izgalmassá az eredmény, hanem azért is, mert látva az épületet, mindenféle asszociációk születhetnek, elkezdenek gondolkodni azon, hogy mit is látnak. Akár elvont dolgok is felmerülhetnek a szemlélőben."

Hogy vajon mennyire lesz időtálló az alkotás, nem látja előre Sugár, bár bízik benne, hogy később is szép lesz. "Egy épületnek az a dolga, hogy fejezze ki azt az időszakot, azt a korszakot, amelyben született és legyen minőségi. Nem lett volna helyénvaló, ha úgy csináltunk volna, mintha 100 évvel ezelőtt lennénk. Lehet, hogy erről 20-30 év múlva már látszódni fog, hogy régebbi, de szerintem akkor is egy szuper háznak tartják majd. Ha jobban belegondolunk attől válik izgalmassá egy város, ahogy a különböző korok különböző rétegei egymás mellé kerülnek. Egy régi házat is azért szeretünk, mert látszik rajta, hogy régi.

Bármikor is létrehozott épületről legyen szó, a legfontosabb a hitelesség.

Ez egy nagyon fontos szó a mi szakmánkban!"