100 éve született Komlós Juci, egy ország Lenke nénije

Az élete maga a színháztörténet: dolgozott az 1945 előtti magánszínházak világában, a szocialista színházi rendszerben és aztán 1990 után is aktív maradt. Színházi dinasztia tagja: minden rokona színész volt. Ahogy haladt előre az élete volt operettek szubrettje, aztán főszerepeket játszó naiva, majd elérték az anya, később a nagymama szerepek is. Tartalmas színészi pálya végén vonult nyugdíjba, kevesebbet dolgozva a magánéletben lett gondoskodó nagymama. Csaknem hetven évesen lett a kiemelkedő népszerűségű Szomszédok sorozat közkedvelt főszereplője, több mint tizenkét éven keresztül, nyolcvanéves koráig játszotta 331 részben azt a jószándékú Lenke nénit, aki mindenkin csak segít.

Komlós Juci (1919-2011) szó szerint színházban nőtt fel, nap mint nap bevitték oda, mert otthon nem volt senki, aki vigyázott volna rá. A szülei színészek voltak, a nagyanyja súgó, a nagyapja ügyelő. Három éves korától játszott előadásokban, hiszen a gyerekszerepekhez kéznél volt. Kisgyerekként mint Jucika vagy Juci került a színlapokra a neve, aztán ez rajta ragadt, sohasem lett belőle Julianna vagy legalább Juli. A testvére, Komlós András is színész lett, sőt a lánya, Földessy Margit is. Komlós Juci édesanyja, Pintér Irma és nagynénje, Pintér Rózsi is színésznők voltak. Apja, Komlós Vilmos vidéki társulatokban volt táncoskomikus, majd Budapesten lett kabarészínész és

azzal írta be magát örökre a magyar kultúra történetébe, hogy az eredeti Hacsek és Sajó produkcióban ő volt Sajó harminc éven keresztül,

a zsidótörvények és a világháború miatt egy hosszabb szünettel. 1929-ben a kávéházban hallgatta Vadnay László kabarészerző, hogyan elemezgetik, magyarázzák egymásnak a külpolitikai helyzetet az emberek. Találomra kiválasztott két nevet a telefonkönyvből, és akármi is volt a Terézkörúti Színpadon a kabaréműsor, folyamatosan aktuális témákkal frissített Hacsek és Sajó jelenet mindig volt benne. A naiv Hacseket Herczeg Jenő játszotta, aki mindig mindent félreért (bár a tévedéseiben érvényesül egyfajta hétköznapi logika), Komlós Vilmos volt a jól tájékozott, tudálékos Sajó, aki mindenre tudja a magyarázatot. Később sokan írtak és játszottak Hacsek és Sajó jeleneteket vagy másolták a sémát. Elég csak a rádiókabaréban Jenőre és Lujzára gondolni vagy Markos György és Nádas György egyes számaira.

Komlós Juci és Salamon Csöpi a Moulin Rouge színpadán Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

A Sajó figurája által hozott népszerűséget kihasználva kuplékkal fellépett éjszakánként a Moulin Rouge-ban Komlós Vilmos, a lánya már tizenhat évesen bekerült a műsorba: kiválóan énekelt és táncolt, elsajátította a sztepptánc nehéz tudományát is. Más fellépők vagy vendégek közeledési kísérleteit keményen blokkolta az éjszakai lokálban a szigorú apa, nem engedett senkit a lánya közelébe. Komlós Juci külön színészi képzést nem kapott, csak Rózsahegyi Kálmán magán színiiskolájának az óráit látogatta egy rövid ideig.

Így is felvették az operetteket játszó Király Színházba 1935-ben.

Pechjére ez volt az 1903-ban alapított intézmény utolsó évada, az akkori budapesti színházi életben nem ritka anyagi csőd után nem jelentkezett új bérlő, ahogy ez ilyen esetekben történni szokott. Komlós Juci Szegeden, majd amikor ott újraindult a magyar nyelvű színjátszás, akkor Nagyváradon kapott szerződést. Ahogy a bonviván párja a primadonna, úgy a táncoskomikusé a szubrett, nélkülük nincsen operett. Komlós Juci ideális szubrett volt: jól énekelt, bravúrosan táncolt és jó volt a humora. Viszont ahogy színészileg fejlődött, komoly prózai darabokban is kapott főszerepeket.

Komlós Juci 1935-ben Forrás: smagpictures.com

Amikor a sármos Földessy Géza Szegedre szerződött, akkor több kolléga is figyelmeztette Komlós Jucit, hogy vigyázzon a nagy szoknyavadász hírében álló színésszel, aki minden csinos színésznőnek megpróbálja elcsavarni a fejét. Nem használt a figyelmeztetés.

Viszont Földessy Gézának ezúttal komolyak voltak a szándékai, tizenkét évig éltek együtt Komlós Jucival.

Földessy nemcsak színészként, de rendezőként is dolgozott, sőt vállalkozó igazgatóként sikeresen pályázta meg a miskolci színházat. A színházak 1949-es államosítása előtt a színházépületek az adott város tulajdonában voltak, határozott időre kötöttek szerződést egy bérlővel, pontosan rögzítve, hogy mit vállal a város és mit a színigazgató. Komlós Juci természetesen követte a férjét Miskolcra és sokoldalú színésznőként segítette abban, hogy minél színvonalasabb műsora legyen a színházának.

Az Erzsébet című operett Nagyváradon - Komlós Juci bal oldalon, a legendás Fedák Sári középen Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

A zsidótörvények értelmében Komlós Juci már nem léphetett volna színpadra, de Földessy Géza tekintélye Miskolcon megóvta attól, hogy abba kelljen hagynia a színészkedést. Míg nem valamelyik „jóakarója" feljelentette az illetékes hatóságnál. Komlós Juci Budapestre költözött, ahol külvárosi színházakban vállalt szerepeket, hogy anyagilag segíteni tudja a szüleit, ugyanis az apja túl ismert volt ahhoz, hogy a törvényi tiltás ellenére színpadra lépjen valahol. Az addig főleg vidéken dolgozó Komlós Juci megkockáztatta, hogy kisebb színházakban a törvényi tiltás ellenére is szerepeljen. Így került egyszer egy produkcióba Csortos Gyulával, aki egyébként a Nemzeti Színház megbecsült tagja és foglalkoztatott filmszínész volt. Viszont volt egy rejtélyes mániája, ami talán a nyomorban töltött fiatalsága miatt alakult ki: egy arisztokratához illő életmódot folytatott. Hiába volt jól kereső színész, ehhez azért nem volt elég pénze, és állandó anyagi gondjai miatt mindent elvállalt. Viszont a színvonaltalan produkciókhoz nem volt hajlandó jó képet vágni, a csekély képességű színészekkel gorombán viselkedett. Az általa addig nem ismert Komlós Juci érzékeny, pontos játékára azonban rácsodálkozott, egyből megérezte, hogy ilyen képességű színésznek nem abban a külvárosi, jelentéktelen színházban lenne a helye. Csortost nem sújtotta a fajüldözés, de mélyen megvetette azt. Amikor a Nemzetiben egy szemtelen statiszta nyilas módra köszöntötte: „Kitartás, Csortos testvér!”, akkor karját lendítve így válaszolt: „Tehetség, édes fiam!”. Ahogy Csortos számára kiderült, hogy Komlós Juci miért játszik hozzá méltatlan produkcióban, akkor tett felé egy gesztust, amivel nagyon meghatotta.

Csortos Gyula átadta a névjegyét, aminek a hátlapjára azt írta: „Ha majd arra kényszerül, hogy medvetáncoltatásból éljen, akkor medvének jelentkezem.”

A vészkorszakot és Budapest ostromát egy szenespincében éhezve és fázva töltötte Komlós Juci családja sok emberrel összezsúfolódva, akikben Komlós Vilmos tartotta a lelket. A vérbeli komédiást nem hagyta el a humora, állandó műsorral szórakoztatta a többieket. Komlós Juci testvére, László sajnos a holokauszt áldozata lett, és az édesanyjuk sohasem tudta már lelkileg feldolgozni ezt a csapást.

Komlós Juci és Földessy Géza esküvői képe Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

Földessy Géza látva, hogy Magyarország sorsa milyen irányba tart, egy hirtelen jött szerelem hatására disszidált, magára hagyva feleségét kétéves kislányukkal és a színházi vállalkozással. Komlós Juci három hónapon keresztül vezette a miskolci színházat és próbálta elvarrni a szálakat. Megint akadt „jóakaró”, aki feljelentette. Megrágalmazták, hogy sikkasztott és borzalmas meghurcoltatásban volt része.

Úgy vallatták, ahogy a filmekben látni: egy félhomályos szobában a szemébe világító lámpa mögül üvöltözött vele az ávós tiszt.

Hosszú ideig tartott, amíg sikerült tisztáznia magát, hogy nem volt szerepe a férje külföldre szökésében és senkit sem károsított meg anyagilag. Földessy Géza Párizsban rendezett magyar és francia nyelven előadásokat. Az 1956-os forradalom leverése után, amikor sokan elhagyták az országot, akkor telefonon felhívta Komlós Jucit, hogy már elébe jött Bécsig, ott várja. Komlós Jucinak rá kellett döbbennie, hogy nyolc év után is szereti a volt férjét.

Komlós Juci és Latabár Kálmán a Fővárosi Operettszínház Az ártatlan kékszakáll című előadásában 1947-ben Forrás: smagpictures.com

Földessy Géza is azt mondta, hogy szeretné vele újrakezdeni. Komlós Juci viszont nem tudta elképzelni, hogy ne magyar színésznő legyen. Soha nem ment újra férjhez. Apjával, anyjával, nagymamájával, nagynénjével éltek egy háztartásban (ki meddig volt életben). Lánya nevelésében ő vett részt a legkevésbé, annyi munkája volt. Aztán nagymamaként pótolta, amit anyaként elmulasztott, amikor a sors furcsán ismételte magát és a színésznő Földessy Margit férje terhes feleségét hátrahagyva disszidált, akkor Komlós Juci mindenben segítette a lányát. Földessy Margit több vidéki színházban is tag volt, majd szinkronszínész lett. 1985-ben színjátszókört indított és ez a kezdeményezés mára alaposan kinőtte magát. Hatéves kortól felnőttekig számos csoport van, indulnak improvizációs kurzusok és készülnek színpadi produkciók is. Az egykori tanítványok már tanárként segítik Földessy Margit munkáját, akinek elsődleges célja mindig is a személyiségfejlesztés volt, nem hivatásos színészek kinevelése. Viszont mára a szakmában már sokan vannak, akik valaha „margitosok” voltak, ahogyan magukat nevezik.

Turzó Margit és Komlós Juci a Kis rókák-ban Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

Az 1945 és 1948 közötti átmeneti időszakban, amíg a kommunista diktatúra kiépítette a maga rendszerét egyes idealista emberek még magánszínházakat működtettek Budapesten. A fiatal Várkonyi Zoltán megalapította a Művész Színházat (a mai Újszínház épületében), erős társulatot gyűjtött maga köré. Egy szerepre meghívták Komlós Jucit is: Lilian Hellman Kis rókák című darabjában drámai erővel játszott egy alkoholista asszonyt. Ezután Komlós Jucival életében másodszor is megtörtént, hogy egy színház létezésének utolsó évadára szerződött oda. 1949-ben államosították az összes színházat, és arra külön ügyelt a hatalom (bizonyos színigazgatók álltak a háttérben, akik nem akartak maguknak művészi konkurenciát),

hogy a Művész Színház társulatát alaposan szétszórják különböző helyekre.

Amikor Várkonyi Zoltán egy társulati ülésen bejelentette, hogy a magánszínházak megszűnnek és a Művész Színház színészei nem ugyanahhoz az állami színházhoz lesznek beosztva, akkor a színészek zokogtak.

Szabó Sándor és Komlós Juci a Cyranó-ban Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

Komlós Juci végül a Magyar Néphadsereg Színházának tagja lett. Ráadásul eleinte annak utazó részlegével járta a laktanyákat, rengeteg ideje ment el az utazással.

Az ötvenes években olyan propagandadarabokat kellett játszani, amik gyakorlatilag a saját maguk paródiái voltak.

Az egyik darabban a színészek mint pufajkás kolhozparasztok feküdtek a szalmával felszórt színpadon, Komlós Jucinak álmából ébredve fel kellett ülnie és azt mondania: „Képzeljétek, mit álmodtam! Csak mentem, mentem egy aranyló búzamezőn és egyszer csak Sztálin elvtárs jött velem szemben...” Komlós Juci könyörgött a kollégáknak, hogy ne röhögjenek annyira fektükben (nekik könnyű volt, így nem látszott), mert képtelen nevetés nélkül elmondani a szövegét.

Komlós Juci Molière Tartuffe-jében 1951-ben Forrás: Pinterest

Mint fegyelmezetten teljesítő színész, idővel Komlós Juci hozzá méltó feladatokat kapott, ekkor már a Vígszínház nagykörúti épületében játszva, ugyanis ezt vette birtokba a Magyar Néphadsereg Színháza.

Kiemelkedő alakítást nyújtott Rostand Cyranó-jában mint Roxane,

a címszerepben Szabó Sándor volt a partnere, aki 1956-ban húsz évre elhagyta Magyarországot. Szintén jól sikerült bemutató volt Kodolányi Jánostól a Földindulás, Komlósi Juci Páger Antal partnereként játszott benne, aki tizenkét évnyi emigráció után tért haza. Torokszorító belegondolni, hogy milyen tékozlóan bánt a magyar történelem a színészi tehetséggel, hogy különböző színészek pályájából hány év esett ki politikai okokból: elpazarolt színpadi évszázadok.

Komlós Juci és Berki Szilvia a Földindulás-ban Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

Megváltozott a rendezők személye a színházban, az új embereknek már nem Komlós Juci neve jutott eszébe, ha főszerepeket osztottak, ezért ő úgy érezte, hogy váltania kell. A József Attila Színházba szerződött, ahol például

kiemelkedő alakítása volt Lope de Vega A kertész kutyája című komédiájának főszerepe Sinkovits Imre és Bodrogi Gyula partnereként.

1956 után bizonyos színészeket büntetésből az akkor még erősen külvárosinak számító József Attila Színházba száműztek, de öngólt rúgott magának a hatalom, mert ettől ott egy erős társulat alakult ki. Fodor Imre igazgatót megbízható kommunista káderként nevezték ki, de emellett kivételesen jószándékú ember volt: minden színészét igyekezett megfelelő szerepekkel ellátni. Komlós Juci egy évtizedet töltött a József Attila Színházban, majd nyugdíjazásáig a Thália Színház tagja lett.

Komlós Juci és Sinkovits Imre A kertész kutyájá-ban Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

A drámairodalomnak (de a filmforgatókönyveknek is) van egy könyörtelen matematikája. Először is sokkal több férfiszerep van, mint női, ettől már eleve korlátozottabbak egy színésznő karrierjének lehetőségei. Az aktív, cselekvő hősök kevés kivételtől eltekintve viszonylag fiatalok a különböző történetekben, ahogy egy színész egyre idősebb lesz, ettől beszűkülnek a lehetőségei.

Komlós Juci is végigment ezen az úton, hogy már nem ő a főszereplő, hanem az anyja vagy később a nagyanyja.

A Thália Színház Bal négyes páholy című előadása a híres színigazgató, Beöthy László kalandos életét idézte meg (ő alapította a Király Színházat is). Komlós Juci az ő anyját, Rákosi Szidi színésznőt játszotta emlékezetesen (akinek Rózsahegyi Kálmánhoz hasonlóan híres magán színiiskolája volt).

Komlós Juci és Gobbi Hilda (Férjek a küszöbön, József Attila Színház) Forrás: smagpictures.com

A hatvanas évektől a nemzetközi színházi életben elindult egy trend, hogy a színházak fedezzék fel maguknak az archaikus kultúrákat, nyúljanak vissza a színház gyökeréig, a kultikus szertartásokig, illetve a vásári színjátszásig. Jerzy Grotowski szuggesztív erejű színházi produkcióit máig emlegetik. Tanítványa, Eugenio Barba színháza áprilisban vendége lesz a Nemzeti Színház nemzetközi fesztiváljának, a MITEM-nek. Peter Brook világhírű lett az ősi indiai eposz, a Mahabharata alapján készült előadásával. Nyilván ehhez a színvonalbeli különbségnek is köze van, de a magyar közönség (sőt a szakma is) elutasítóan fogadta Kazimir Károly hasonló irányú kísérleteit. Komlós Juci belülről nem élte meg ezt tragikusan, számára nem volt hálátlan színészi feladat a finn népi eposz, a Kalevala színpadi változatában vagy a Karagöz című előadásban játszani, amely a török vásári színjáték világát idézte meg.

Komlós Juci és Márkus László (Adáshiba, Játékszín) Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

Persze Komlós Juci eddigi életéből is láthatjuk, hogy hallatlan lelki ereje volt és mindig jól bírta a strapát. Amikor viszont úgy költöztették ki régóta használt öltözőjéből, hogy nem is szóltak neki, csak kirakták onnan a holmiját, azt annak a jeleként fogta fel, hogy eljött az ideje a nyugdíjazását kérni.

Mozgalmas élete volt és tartalmas pályája, a magyar és a világirodalom számos fontos szerepét eljátszhatta, egyáltalán nem tűnt tragikusnak, hogy pihenhet és segíthet a lányának.

Időnként még felkérték egy-egy szerepre, szinkronizált (például Miss Marple-t BBC-produkciókban),és a tévénél dolgozó rendezők még számon tartották, eszükbe jutott, ha egy nagymamára volt szükség. Nem mondhatjuk, hogy a Szomszédok előtt Komlós Juci sztár lett volna, de sok olyan kiváló színész is van, aki vidéki színházakban kora előre haladtával színvonalasan végigjátssza a drámairodalom kisebb-nagyobb szerepeit, aztán pályáját lezárva méltósággal visszavonul. A létezésének a híre el sem jut a médiáig. Komlós Juci mégiscsak budapesti színésznő volt, volt egy filmes karrierje is, és szakmai díjakat kapott (Jászai Mari-díj, érdemes művész).

Komlós Juci és Bessenyei Ferenc fiatalon egy miskolci előadásban Forrás: Pinterest

A filmes szerepei úgy fogytak el, ahogy kihalt a rendezőknek az a generációja, aki benne gondolkodott. A harmincas-negyvenes években vidéki színésznő volt, még nem filmezett. Az ötvenes években készült rettenetesen naiv, gyárakban vagy téeszekben játszódó filmeken ma azért nem tud önfeledten röhögni az ember, mert kiváló szakemberek készítették őket, akik nem tudtak direkt rosszat csinálni. Vonatkozik ez rendezőkre, operatőrökre, zeneszerzőkre és természetesen a színészekre is. Például a Vihar című filmben a Komlós Jucival egy napon született Bessenyei Ferenc játssza a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet sunyi téeszelnökét, Komlós Juci pedig a gépállomás öntudatos vezetőnőjét (korábban a két művész egyébként már a miskolci színházban is játszott ugyanazokban az előadásokban). Nagyon tanulságos, hogy a színészi jelenlétük erejét nem tudja semmi tönkre tenni. De Komlós Juci azért erős történetű filmekben is játszott: Semmelweis, Rokonok.

Komlós Juci, Latinovits Zoltán, Csorba András, Pécsi Ildikó (Az aranyember, 1962) Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

A hatvanas évek már az anyaszerepeket hozták meg: Az aranyember, Esős vasárnap, Öt férfi komoly szándékkal. Ezt követően a magyar filmgyártás elfeledkezett Komlós Juciról, viszont a hetvenes-nyolcvanas években valóban a magyar televíziózás univerzális nagymamája (legalábbis nagymama korú nénije) lett. Lehetett akár kosztümös (A bolondok grófja, A peleskei nótárius), akár kortárs, akár humoros (A Zebegényiek), akár komoly a produkció. A nagymama lehetett feltétel nélkül szerető vagy zsörtölődő (Micike és az angyalok) vagy a kettő keveréke. Abszolút főszerepe a Gazdag szegények-ben volt, Jókai Mór naiv bájú történetében. Többek között ennek műsorra tűzésével emlékezik rá a köztévé is, de lesz még februárban Rokonok és Esős vasárnap is.

Gazdag szegények (1980) Forrás: Komlós Juci (A Nemzet Színészei)

Horváth Ádám 1978-ban forgatott tévésorozatot Jókai Mór Mire megvénülünk című regénye alapján. Ebben jelentős szerepet kapott Komlós Juci és Zenthe Ferenc is, Horváth Ádám megtapasztalta, hogy rendkívül precízen dolgozó, fegyelmezett színészek és milyen könnyen kezelhető emberek. Sőt kettejük esetében még erről többről is van szó. Ahogy a húros hangszereknél pattanásig vannak feszítve a húrok, hogy zenei hangot adjanak, hasonló dolog történik a színészek idegrendszerével is. Aztán személyenként nagyon eltérő, ki hogyan tudja munka közben kezelni ezt, hogyan viselkedik a színpadi próbák vagy a filmforgatás szüneteiben. Vannak, akik közelében nehéz ilyenkor megmaradni, nem tudnak szabadulni a feszültségtől, és vannak, akik megtanulják többé-kevésbé fegyelmezni magukat.

Komlós Juci és Zenthe Ferenc kivételes egyéniségek voltak: az ő idegeik is megfeszültek az adott jelenetben, de amúgy szelídséget és derűt sugárzott a privát lényük.

A társulatban vagy a stábban másokat is megnyugtatott a belőlük áradó nyugalom, olyan értékes emberek voltak, akik köré közösség szerveződik, akikben megbíznak a többiek, és sohasem gerjesztik a konfliktusokat, sőt inkább elsimítják.

Zenthe Ferenc és Komlós Juci a Szomszédok-ban Forrás: Picasa

Zenthéék balatonszepezdi nyaralója például egyfajta intézmény volt, amelynek ajtaja mindenki előtt nyitva állt, állandóan voltak vendégeik. Komlós Juci pedig „katica” volt.

Kiss Manyi egyszer egy trafikban katicabogár alakú jelvényt talált. A szerinte erre méltó embereknek elkezdett jelvényt adományozni,

az általa kinevezett „katicák” (például Agárdy Gábor vagy Márkus László) segítették egymást mindenben: érzelmileg, anyagilag, bármi más módon. Márkus László a színpadon fékezhetetlen komédiás, de a magánéletben magányos, szorongó ember volt. Megesett, hogy az éjszaka közepén telefonon felhívta Komlós Jucit, hogy nem tud aludni, beszélgessen vele. Máskor bohóckodásával ő igyekezett kizökkenteni Komlós Jucit a rátörő depresszióból, amit életének tragikus emlékei (testvére meggyilkolása, férjében való csalódása) váltottak ki.

Komlósi Juci és Zenthe Ferenc a Szomszédok-ban Forrás: Picasa

Horváth Ádám a rádióban évtizedekig futó Szabó család mintájára tévésorozatot tervezett. A szerkezete kezdettől világos volt számára: három különböző generációhoz tartozó pár köré épül a történet. Más szerepekre több jelöltje is volt, de

abban teljesen biztos volt, hogy a nyugdíjas párt Komlós Jucinak és Zenthe Ferencnek kell játszania, akik behozzák a figurákba a rájuk civilben annyira jellemző derűt.

Korabeli aktualitást a történetbe építve úgy kerül a lakótelepre a nyugdíjas pár, hogy az épülő M0-s miatt a családi házukat le kell bontani. Így ismerkedünk meg velük az első részben, megrendítő módon búcsúznak az otthonuktól.

Aztán később is csak egyre szimpatikusabbá válnak, megunva az otthon ülést, visszatérnek a régi munkájukhoz és sok emberrel találkoznak mint boltos és taxis. Takácsék kifogástalan erkölcsű, mindenkin csak segítő emberek. Horváth Ádám számítása teljesen bevált: a közönség nagyon megszerette a sorozatot és

a legnépszerűbb két szereplő a Komlós Juci és Zenthe Ferenc által alakított két figura lett, akik olyan jó emberek, amilyenek talán nem is léteznek.

Manapság pezsgőt bontva ünneplik, ha egy tévéműsor nézettsége eléri az egymilliót. A kereskedelmi televíziózás elindulása előtt a Szomszédok egy-egy részét minden második csütörtök este négymillió ember nézte. A karakterszínészként nyugdíjba vonuló Komlós Juciból akkora sztár lett, amilyen ma már nem is létezik. Mindenki tudta, hogy ki az Lenke néni, rajongótábora volt. Abban az országban, ahol a városi legenda szerint pénzt gyűjtöttek Isaura, a rabszolgalány kiszabadítására és ahol állítólag negyvenezer ember gyűlt össze, hogy köszöntse a Magyarországra látogató, Sandokant játszó színészt, Komlós Jucit is azonosították az általa játszott figurával.

Olyan mennyiségű levelet kapott, hogy elolvasni sem tudta mindet, nemhogy segíteni azokon, akik valamilyen problémájukkal hozzá fordultak.

Nyilvános helyen ha felismerték, mindenkivel beszélgetnie kellett. Egy év korkülönbség volt Komlós Juci és Zenthe Ferenc között, közösen élték át, hogy a hetvenévesen kezdett munka elvégzése mennyivel nagyobb erőfeszítést igényel tőlük nyolcvan felé. Komlós Jucit mégis mélyen megrázta, amikor hirtelen leállították a sorozatot. Túl sokszor kellett átélnie színészi pályája során, hogy csak úgy elveszik tőle, amiért megdolgozott és ami nagyon fontos számára. Voltak, akik kritizálták a Szomszédok-at, hogy túl naiv a történet, a róla készülő paródiák is mindig erre építettek. 1999 óta, amikor a 331. résszel vége lett a Szomszédok-nak

a köztévé mostanáig hétszer ismételte meg a teljes sorozatot.

Továbbra is benne van a köztudatban, például a népszerű tematikus városnéző séták kínálatában szerepel olyan is, ami a Szomszédok helyszínein vezeti végig a jelentkezőket.

A jellegzetes zárómondat minden rész végén Forrás: mtva.hu

Lehet, hogy naiv volt ez a történet és Lenke néni is túl egyszerűnek látta a dolgokat, de Komlós Juci színészi ereje hitelessé tudta tenni ezt is, ahogy korábban az operettek vagy az ötvenes évekbeli kurzusfilmek meseszerű történeteit. Három évesen, 1922-ben szerepelt először a pécsi színházban egy előadásban, és 1999 végén mondta ki Lenke néni utolsó mondatait a kamera előtt (aztán már nem vállalt színészi munkát): Komlós Juci nyolc évtizedes pályája végigívelt a huszadik századon.