Híres Van Dyck-festmény került a Szépművészeti Múzeumhoz

Anthonis van Dyck flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. 

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. A világ festészetének egyik kiemelkedő alkotása került Budapestre – mondta a portré keddi bemutatásán Kásler Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere. Az intézmény

utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése

a kormány támogatásával valósult meg. Kásler Miklós azt is elmondta, hogy a fiatal hercegnő portréja a Stuartok Angliájában készült, egy olyan korban, mikor világtörténelmi változások következtek be, a magyarok például éppen a török és a szétszakítottság ellen vívták harcaikat.

Kásler Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere és Baán László főigazgató nézi a múzeum birtokába került Van Dyck-festményt Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A miniszter azt is elmondta, hogy

Van Dyck korának egyik legkiválóbb festője volt, Rubens tanítványa, de vele egyenrangú mester.

Anthonis Van Dyck

Anthonis van Dyck (Anthony van Dyck) flamand festő, a XVI. századi portréfestészet megújítója 1599. március 22-én született Antwerpenben. Már 10 éves korától festészetet tanult, és 15 évesen már rutinos művésznek számított. 20 éves korára pedig egész Európa fő segéde lett, többek között Peter Paul Rubens műhelyében. 1621-ben Olaszországba ment, hogy az olasz festők technikáját tanulmányozza. Noha Rubenst tekintette igazi mesterének, nagy hatással volt rá Giorgione és Tiziano is. Veronese, Tiziano és Rubens hagyományait folytatva kifejlesztette a teljes alakos portréstílust, amellyel osztatlan sikert ért el az arisztokrácia körében. 1627-től ismét szülővárosában dolgozott, felhasználva lélektani megfigyeléseit is, előnyös portrékat festett flamand támogatóiról.
1632-ben I. Károly meghívta udvari festőjének, mintegy negyven portrét festett a királynak, harmincat a királynőnek (aki másnak nem is ült modellt ebben az időszakban), és kilencet Stafford hercegének. Az angliai főurakat is szép számban megörökítette.
Második hazája Anglia lett, Londonban nagy műtermet rendezett be. Hírnév iránti vágya és költséges életmódja miatt azonban később szinte minden megrendelést elvállalt, futószalagon gyártotta a portrékat. Hogy a határidőket tartani tudja, segédekkel festtette meg a ruhákat, ő csak a fejet ábrázolta a vásznon, végül már csak az utolsó simításokat végezte a képeken. Egyik párizsi útján súlyosan megbetegedett, és nem sokkal hazatérte után, 1641. december 9-én Londonban meghalt.

Baán László, a múzeum főigazgatója pedig elmondta, hogy az I. Károly angol király lányát ábrázoló, 1641-ben festett esküvői portré Van Dyck utolsó remekművei közé tartozik. A páratlan szépségű, egész alakos festmény a 9 éves hercegnő és 14 éves Orániai Vilmos házasságkötése alkalmából készült azzal a céllal, hogy a holland királyi udvarba küldjék. A 158-szor 108 centiméteres festményt a Christie's aukciósház decemberi londoni árverésén vásárolták meg.

Baán László azt is mondta, hogy Van Dyck alkotásának megszerzése történelmi pillanat: ilyen kvalitású műtárgy ma már ritkán kerül a piacra, hiszen a régi mesterek hasonló minőséget képviselő munkáit többnyire már múzeumok őrzik.

Van Dyck remekművét keddtől egy erre az alkalomra összeállított kamarakiállításon láthatja a közönség a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének néhány másik darabjával együtt.