„Folyamatosan azon igyekszünk, hogy minél többféleképpen eljuthassunk a közönségünkhöz" - kezdte Herboly Domonkos főigazgató, utalva ezzel arra is, hogy ez volt az első évadismertető, amelyet valóban élőben közvetítettek a Facebookon is. Ám kiemelte azt is, hogy egyre több tartalmat tesznek fel a YouTube-ra, illetve megállás nélkül fejlesztik a honlapot is, "ráadásul ebben az évadban nyitottunk egy saját pontot a belvárosban, egy külső jegypénztárat a Deák térnél, a Károly körúton.”
A Nemzeti Filharmonikusok az egyik legtöbb külföldi fellépéssel büszkélkedő magyar hangversenyzenekar, az elmúlt hónapokban elég nagy utat tettek meg.
Nemrég jártunk Svájcban két városban is, amit azért emelnék ki most, mert nagyon erős pozitív kritikát írtak rólunk. 6 évig éltem Svájcban, ilyen erős dicséretet csak nagyon elvétve tapasztalni
- idézte fel Hamar Zsolt zeneigazgató a késő őszi koncerteket, amelyekről mi is beszámoltunk itt az Origón (ide kattintva el is olvashatja). „Ezenkívül nemrég jöttünk Szlovéniából, hamarosan pedig indulunk Szarajevóba, nem mellékesen kétszer is jártunk Kínában, és úgy tűnik, hogy rövidesen újabb kínai útnak nézünk elébe” - mondta Hamar.
„Örülök, ha boldogok a kínaiak, de azért szeretnék én is az lenni, különösen, ha részt tudok venni a zenei kalandjaitokban” - szúrta közbe az esemény házigazdája, Novák Péter. A zeneigazgató elmondta, hogy az előadásaik, illetve a bérleteik struktúrája a következő évadban is ugyanaz lesz, mint eddig. Vagyis jövőre is két bérletet - a Kobayashi és Kocsis bérletet - teszik elérhetővé a Müpában, továbbá egy-egy bérletük lesz a Zeneakadémián (Ferencsik) és a Pesti Vigadóban (Lukács).
A Müpában valódi világsztárokkal lépnek majd fel.
A vendégművészek sorát Sebastian Wiegle nyitja, aki a frankfurti opera főzeneigazgatója, és a Müpa meghívására fellépett már Budapesten.
Kölcsönösen estünk szerelembe - a zenekar és karmester -, amikor itt járt
- mondta nevetve Hamar. - „Mi pedig már hosszú ideje ismerjük egymást, ugyanis szomszédos német vármegyékben éltünk, gyakran hívott engem az operába, én pedig őt viszont hangversenyre.”
A sort Michael Sanderling folytatja, aki először dirigálja a zenekart, „nagy múltú karmester família legújabb gyöngyszeme” - mondta róla a zeneigazgató. - „A Drezdai Filharmonikusok vezető karmestere. Egyébként még magyar kötődéssel is bír, hiszen magyar felesége van, akinek a kedvéért picit magyarul is megtanult”. Szintén a Müpában csatlakozik a zenekarhoz Bertrand de Billy is, akivel „szintén jól ismerjük egymást, hiszen harmadszor érkezik hozzánk”. A zenekar vezetője kiemelte még Arabella Steinbachert is, „aki egy fantasztikus hegedűművész, a legjobb helyekre jár, jelenleg a legfelkapottabb művészek egyike”.
„Remélem, nem lövöm le a poént azzal, hogy elárulom:
mi leszünk az Év Együttese cím birtokosa a Müpában a következő évadban, az pedig külön pláne, hogy Eötvös Péter is fellép velünk, aki az Év Művésze lesz.
Nagy szellemek találkozása lesz ez! Hozzátenném egyébként, hogy még azelőtt hívtuk meg, hogy kiderült volna, kik kapják ezeket a címeket. Szerencsénk volt vele, hiszen évekre előre csak percekre ér rá” - magyarázta Hamar, aki egyébként jövőre kezdi a harmadik évadot zeneigazgatóként az NFZ élén. (Korábbi nagyinterjúnkat a karmesterrel itt olvashatja.)
A zeneakadémiai hangversenyekre olyan művészek csatlakoznak majd az NFZ-hez, mint például Maxim Vengerov, valamint Karen Kamensek. „Karen fantasztikus helyeken vezényel, kortárs specialistaként tartják számon, a koncertjére nem véletlenül még az Amadinda Ütőegyüttest is elhívtuk.”
A vendégművészek közül kiemelte Rost Andreát is, mint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar évad rezidens művésze.
Jelen volt maga a szoprán operaénekesnő is, aki azt mondta, hogy „sokkal közvetlenebb, kellemesebb érzés idehaza fellépni, mint külföldön”. Az énekesnő szerint a Filharmonikusok zenészei a legjobbak közé tartoznak, ahogyan általában a magyar klasszikus zene is az élvonalban jár. „Fél Amerika magyar karmestereken nőtt fel.
Én úgy hiszem, hogy a magyar zene bő tárháza annak, hogy ezt a zenei kalandot egy életen keresztül megélhessük.
Boldog vagyok, hogy ez a megtiszteltetés ért engem, és örülök, hogy Zsolt felkért engem.” Nem mellesleg Rost Andrea a következő évadban jubilál: 30 éve indult el a pályája az Erkel Színházból.
„Számunkra a zenekaland folytatása azt jelenti, hogy túl vagyunk az első éven, amikor saját bérletünk volt, amit az alapítóról, Pásztiról neveztünk el, és ezt elérhetővé tesszük a következő évadban is” - mondta Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója. „Sok minden volt ebben az évadban: énekeltünk operát, a cappellát, oratórikus műveket. Az Olasz Kultúrintézetben telt házzal mentek ezek a változatos koncertek. Ez pedig nagyon erős hitet ad.” A sorozat külföldi vendégművésze Carlo Montanaro lesz, aki minden alkalommal örömmel tesz eleget a meghívásnak.
Folytatódik Dinyés Dániel Zenemánia-sorozata is, amellyel a fiatalokat igyekszik megszólítani a zenekar és az énekkar. „A játék komolyságát próbáljuk megmutatni” - magyarázta a sorozat házigazdája. - „Gondoljunk csak bele, milyen komolyan eljátszanak a gyermekek két darab ceruzával, amelyek a kezeik között a legkülönfélébb módon elevenednek meg. Erről a játékosságról beszélek.
Semmi más dolgunk nincs, minthogy megmutassuk abban a 12 hangban rejlő játékosságot felfedni, amelyet már nyolcszáz éve gyúrunk.
Ezekkel a hangokkal az elmúlt több száz évben hol szállodát, hol benzinkutat, hol mindenféle kalandokat építettek. Valódi játék ez, amelyben bármi történhet bármikor.”
Emellett a Nemzeti Filharmonikusok a következő évadban is végigjárja az ország legeldugottabb szegleteit. Ez a 2015-ben indított Úton a Zene program. „Trió, kvartett, kvintett formában a legkisebb falvakba is elmegyünk, és megmutatjuk a hangszereket, a játék örömét, ha pedig van helyben zeneiskola, akkor mesterkurzusokat is tartunk a gyerekeknek” - magyarázza Herboly Domonkos, főigazgató. Hozzátette, hogy már 23 ezer diák vehetett részt a programban.
A Nemzeti Filharmonikusok kiemelt társadalmi szerepvállalása, hogy a Symphonia Alapítvánnyal közösen halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekhez viszik el a zenét. „Olyan gyerekekhez megyünk el, akik korábban nem találkozhattak hangszerrel” - mondta erőteljesen dr. Kupper András, az alapítvány kuratóriumának elnöke. „1500 gyermeket tanítunk, az ország 19 településén. Őket látogatja majd végig a zenekar. A módszer lényege az, hogy abban a pillanatban, ahogyan a gyermekek megszólaltatnak egy hangot, már be is ültetjük őket egy kvázi zenekarba, azért, hogy közösségben zenéljenek, képezzenek hangokat.
Fantasztikus szocializáló ereje van a közös zenélésnek.”
Így rendszerességet és a zenélés örömét viszik a gyerekeknek, akiket rendszeresen szerepeltetnek a falunapokon és az egyházi ünnepségeken. „Egyszer csak kiállnak a színpadra, és megtapasztalják azt, hogy valaki megtapsolja őket, megbecsülés övezi őket. Megváltozik a tartásuk, és embernek érzik magukat. A siker abban segít, hogy belülről építkezni kezdjenek, és megerősödjön bennük a vágy a fejlődésre”.
Végezetül Hamar Zsoltnak szegezték a kérdést, hogy értékelje a zenekar munkáját. „Belemehetnék én mindenféle szakmai értékelésbe, de talán érdemesebb meghallgatni magát a zenekart. Ami pedig a következő évad mottóját, a zenei kalandot illeti:
bízom benne, hogy ez a most kezdődő kaland nem egy rövid történet, hanem egy hosszú kaland lesz a közönségünkkel.
Mélyebben gyökerező, ősibb kaland ugyanis az, amit a zene jelent. Amikor az ősember elkezdte ütögetni a köveket, akkor sok mindenre rájött. Így arra is, hogy annak hangja van. Ám az csak az egyik hang. Ott van ugyanis az énekelt hang is, ami már egy zenei hang, ez pedig érdekes módon távolabb visz. Jobban lehet egy másik emberrel énekelve kommunikálni, mintha csak odaszólnak hozzá. A zene igazi ereje abban is megmutatkozik, hogy jóval erősebben lehet kommunikálni a segítségével.”