A techno és az érzelmes pop kéz a kézben jártak Jan Blomqvist koncertjén

Csütörtök este két részre szakadt a fesztivál közönsége: a rockerek Slash-re rázták a fejüket a nagyszínpadnál, az elektronikus zene rajongói viszont egy berlini zenekar koncertjére mentek a fesztivál másik végébe.

Forrás: Rockstar Photographers

Jan Blomqvistet nem kell bemutatni a magyar közönségnek, hiszen kis túlzással félévente tölti meg csurig az Akvárium nagy hallját. A titka az, hogy számaiban ügyesen keveri a minimál techno lábmozgató basszus alapjait a deep house finom elemeivel és a melankolikus pop dallamokkal, mellesleg remekül is énekel a saját szerzeményeire,

a zenéje teljesen a hangja köré épül.

Így a keményvonalas partiarcok mellett a naplementében Aperol Spritzet kortyoló, lágyabb elektronikus tánczene kedvelői egyaránt megtalálják számításukat a koncertjein, rajongóinak túlnyomó többsége azért a szebbik nem tagjaiból kerül ki.

Az antrockerek ide jöttek Slash helyett Forrás: Rockstar Photographers

A rockzenészként (basszusgitárosként) indult Blomqvist akkor fordult az elektronikus zene felé, amikor 21 évesen Berlinbe költözött, ami azért lássuk be, a város ismeretében érthető fordulat. Egy 2011-es, jól sikerült, Fusion fesztiválos fellépés után 2012-ben futott be igazán egy barcelonai háztetőn forgatott, YouTube-ra felkerült koncertfelvétellel.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jan Blomqvist (@janblomqvist_official) által megosztott bejegyzés, Jún 27., 2019, időpont: 12:26 (PDT időzóna szerint)

Azóta zenekarával és szólóban megkerülhetetlen fellépője az elektronikus zenét is befogadó fesztiváloknak. Receptje remekül működik ilyen közegben, mert még mindig kevés olyan zenekar létezik (talán a Moderatot és az HVOB-t tudnám még említeni), amely hasonlóan ízlésesen vegyíti az élő, hangszerekkel előadott zenét az elektronikával.

Forrás: Gulyás Péter

Amikor három-négy éve láttam a zenekart az Akváriumban, nekem a koncert végére már kicsit egybemosódtak a számok, mindegyik egyformának tűnt, annyira eluntam, hogy inkább kijöttem az előtérbe a telezsúfolt galériáról, ahol mozdulni sem lehetett. Amikor később Berlinben voltam, el akartunk menni megnézni, hogy hazai pályán milyen bulit ad, de a jegyeket hamar elkapkodták előlünk.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jan Blomqvist (@janblomqvist_official) által megosztott bejegyzés, Jún 27., 2019, időpont: 12:26 (PDT időzóna szerint)

Most a VOLT-on csak a koncert második felére értem oda, amikor már inkább a régi slágerek, és nem a tavaly decemberben megjelent második album, a Disconnected számai szóltak. Fél óra pont elég volt belőle, ennyi idő alatt még nem feküdte meg a gyomromat a cukormázzal bevont tech-house, de a közönség nagy része valószínűleg végigtombolta a bulit az elejétől a végéig a közel teltházas Petőfi színpadon, ahol a tömeg ellenére is meglepően könnyű volt elérni az első sort a barátságos közegben.

A Big Dancers a tánctéren Forrás: Gulyás Péter

Blomqvist a zenekarával érkezett, a billentyűs Felix Lehmnannal és a dobos Christian Dammannal, akik hozzá hasonlóan élvezték a koncertet. A legnagyobb sikert a műsor végén a Dancing People Are Never Wrong c. sláger aratta, részben azért is, mert akkor érkezett meg a tánctérre (valtonos felvezetéssel) a spanyol Big Dancers, amelynek tagjai 3-4 méter magas, alulról mozgatható neonbabákkal szórakoztatták a közönséget.