PesText: fókuszban a visegrádiak és Törökország irodalma

A PesText szervezői olyan nyitott fórumot álmodtak meg, ahol sokféle alkotó képes szabadon beszélgetni egymással. Ízelítőt adni a világirodalom gazdagságából, nem megkerülve az aktuális kérdéseket sem. A PesText egy vérbeli városi fesztivál, mely behálózza Budapest belvárosát. Nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A fesztiválon különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

Szeptember 24. és 28. között rendezik az első PesText fesztivált, melnyek fontos célkitűzése, hogy minél több jelentős kortárs szerzőt hozzon el a szomszédos országokból és a tágabb régióból. A cseh Petr Hruška és a szlovák Michaj Habaj költők neve ismerős azok számára, akik figyelemmel kísérik a kortárs költészet alakulását. Izgalmas lehetőség, ha olyan művészek beszélgetésébe hallgathat bele a közönség, akik meghatározó szereplői hazájuk kortárs irodalmi életének, ezért velük Vörös István és Szkárosi Endre beszélgetnek a Lumenben.

A világirodalom Budapestre látogat szeptemberben

Szeptember 24 és 28 között a világirodalom Budapestre látogat a PesText - Borders and Bridges Nemzetközi Irodalmi Fesztivál keretében, olyan hírességeket felvonultatva, mint Kun Árpád író, Tibor Fischer író, David Szalay író, vagy épp a hálózatkutató Barabási Albert-László. Az esemény a Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szervezésében, a Visegrad Fund támogatásával valósul meg.

A lengyel Piotr Szewc Pusztulás című kultregénye idén nyáron jelent meg újra a PesText támogatásával a POKET Zsebkönyvek sorozatban. A regény a második világháború kitörését megelőző napot rögzíti sajátos módon, ami azért is aktuális, mert

ezekben a napokban volt a 80. évfordulója.

A Pusztulás-ból az A38 Hajón 24-én Vecsei H. Miklós színész, a PIM udvarán 25-én pedig Kováts Adél színész, a Radnóti Színház igazgatója, regény magyarországi nagykövete olvas fel részleteket.

Az irodalom társművészete az illusztráció. A PesText VÍZ – ÉLET, MÍTOSZ, MOZGÁS című kiállításán, az A38 Hajón kiderül majd, hogyan jelenik meg a V4 országok gyerekkönyv-illusztrációjában ez a téma. A visegrádi országokban jubiláló rendszerváltozásokra emlékezett meg a PesText írópályázata, a Neked mit jelent a szabadság?, melynek szakmai díját Izsó Zita Halleves című verse, közönségdíját Láng Anikó Glamúr című rövidprózája nyerte el.

A szervezők nem csupán a visegrádi országokból hívtak szerzőket. A fesztivál egyik legjobban várt beszélgetése Haydar Ergülen török költő, irodalmár és Tóth Krisztina író, költő, műfordító találkozása lesz szeptember 26-án a PIM-ben. A két költő először egy nemzetközi irodalmi fesztiválon találkozott egymással, most ez a két sokoldalú ember a magyar közönség előtt folytatja a beszélgetést. Az osztrák irodalom ismert alkotóit, Michael Donhausert és Xaver Bayert pedig Márton László kérdezi majd. Az elmúlt hónapokban két török-magyar fordítói műhely is megvalósult az Isztambuli Magyar Intézet támogatásával,

ezek eredményeit bemutatják a PesTexten is.

A PIM kertben szeptember 25-én, késő este Sevgi Can Yağcı Aksel, Tunca Çaylant, Gökçenur Çelebioğlu, Haydar Ergülen török műveit, valamint a műhely magyar alkotóinak (Elekes Dóra, Ferencz Mónika, Nagy Hajnal Csilla, Terék Anna) szövegeivel lehet megismerkedni.

Te hány nyelven élsz? – teszi fel a kérdést a PesText, és teszik fel a moderátorok a meghívott íróknak. Az indiai (bihari) Ashwani Kumar anyanyelve a hindi, ám versei (indiai) angol nyelven születnek; az izraeli Agi Mishol anyanyelve a magyar (erdélyi holokauszt-túlélő szüleivel mindvégig magyarul beszélt), ám verseit ivritül írja. Kettejük beszélgetésére szeptember 25-én kerül sor. Utánuk pedig az angol író, David Szalay következik, aki kanadai anyától és magyar apától származik, és családjával jelenleg Magyarországon él. Az is kiderül, hogyan élte meg az emigrációt Ferdinandy György és Sárközi Mátyás? Hogyan alkot Norvégiában, nem anyanyelvi közegben Kun Árpád?

Miként befolyásolta az 1956-ban emigrált kosárlabdázó szülők sorsa

Tibor Fischer angol írót? Milyen nyomot hagytak az erdélyi származású Barabási Albert László hálózatkutató munkásságán külföldi tanulmányai? A válaszokat az érdeklődők szeptember 26-án és 27-én a PIM-ben kapják meg.

Agota Kristof azon kevés magyar írók egyike, aki életművének legjelentősebb darabjait egy felnőtt korban elsajátított, idegen nyelven alkotta meg. A nagy füzet című könyv jelentőségéről, a belőle készült filmről beszélgetnek az A38 Hajón szeptember 24-én Szász János filmrendező és Szőcs Géza költő.

Díjak

Több díjat is a A PesText fesztivál idején adnak át. A Műfordítók Egyesülete a Jeromos Oroszlánja-díj idei nyertesét itt hirdeti ki, a Fiatal Írók Szövetsége által alapított Csáth Géza-díjat pedig közvetlenül azt követően adják át, hogy a díj ötletadója, Zoran Gaši macedóniai születésű, albán származású, Szerbiában élő költő, performőr és képzőművész fellép a PIM Fesztiválkert színpadán. Szeptember 27-én este fontos események színtere lesz a Károlyi-palota kertje, a Csáth Géza-díjban ugyanis olyan szépírók részesülhetnek, akik munkásságának kockázatgazdagsága, kezdeményezőképessége rokonítható a névadó irodalmi törekvéseivel, és szívükön viselik az új nemzedékek tehetséggondozását. A bizarr díj – ami egy hasított sertésből és egy névre szóló hentesbárdból áll – a kulturális magánmecenatúra hiányára is igyekszik felhívni a figyelmet.