Kivételes magyar lelet került elő Kárpátalján

A 15. század elején készült, Krisztus életének fontos jeleneteit ábrázoló falfestményeket tártak fel magyar restaurátorok a közelmúltban a kárpátaljai Visk református templomában. A feltárás eredményeit szerdán ismertették a Teleki László Alapítvány budapesti központjában.

15. századi falfestményeket tártak fel a közelmúltban a kárpátaljai Visken. A magyar restaurátorok a viski református templom falán bukkantak a Krisztus életének fontos eseményeit ábrázoló falfestményekre. A most feltárt képek

rendkívüli művészettörténeti értékkel bírnak,

mivel falképtöredékeket több kárpátaljai és erdélyi templomban is feltártak az utóbbi években, de a viski képek nagy felületen – a templom több mint kétharmadában – fennmaradtak. A feltárás eredményeit szerdán ismertették a Teleki László Alapítvány budapesti központjában, ahol Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztosa azt mondta, „kivételes, határon túli, de

összmagyar értékkincs megőrzéséről van szó.

A művészettörténeti szenzációt jelentő viski feltárás mellett meg kell említeni a szintén Kárpátalján, a técsői templomban feltárt freskótöredékeket, valamint a Nagybégányban megtalált Szent Ilona-freskót.” A szerdai sajtóeseményen a falképekről Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, a feltárást irányító Lángi József restaurátor és Jékely Zsombor művészettörténész beszélt. Az is elhangzott, hogy a viski templom északi falán egy középkori krisztológiai ciklus indul, amelynek jelenetei a déli falon a diadalív pillérénél fejeződnek be. Jól azonosíthatók a Betlehemi gyerekgyilkosság, a Menekülés Egyiptomba, majd a Passió összes jelenete, amelyek a Krisztus a pokol tornácán jelenettel zárulnak. A ciklust kiegészíti még két jelenet Mária halálával és Szűz Mária Krisztus általi mennyei koronázásával. A templom három építéskori keleti ablaka mellett megfestett női szentek közül Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála azonosítható, de feltártak egy tonzúrás szerzetes alakját is.

Jékely Zsombor művészettörténész azt is elmondta, „nem a teljes falképciklust sikerült feltárni, mégis nagyon nagy felületen, két teljes falon megőrizte a templom szentélye a kifestést, ami ezen a vidéken ritka. A 15. század, Luxemburgi Zsigmond király uralkodása második felének nagyon fontos emléke ez, ami a Magyar Királyság virágzó időszaka volt.” Elmondta azt is, hogy összetett, gazdag ikonográfiai program keretében festették fel Krisztus életéből a legfontosabb jeleneteket. A falképet a reformációval összefüggésben vakolták be, illetve a felületét több kár érte, köztük egy 18. századi tűzvész és későbbi átalakítások miatt a színe is megváltozott. „Az ép felületeken a mai napig jól érződik az egykori magas festői kvalitás. Olyan festőműhely alkotásáról van szó, amellyel a környéken még nem találkoztunk” –mondta Jékely Zsombor.

Visk erődített református temploma 1270-ben épült. A 14-15. században gótikus stílusban felújították, 1524-ben lett a reformátusoké. 1657. február 17-én II. Rákóczi György itt tartotta az országgyűlést megelőző istentiszteletet; a városházán lezajlott országgyűlésen döntöttek a lengyel hadjárat megindításáról. A tatárok által felgyújtott istenházát 1790-ben helyreállították, az épületet legutóbb 1970-ben újították fel. A mostani feltárás a Teleki László Alapítvány szervezésében, a Rómer Flóris-terv pénzügyi támogatásával valósult meg. A miniszteri biztos elmondta, hogy az Alapítvány komoly eredményeket mutatott fel az elmúlt években a határon túli épített egyházi örökség feltárásában, gondozásában, megőrzésében. A Teleki László Alapítvány a kormány által négy éve elindított Rómer Flóris-terv keretében immár 500 millió forint éves támogatást kap.