Sikeres volt az 500 éve élt filozófus exhumálása

Michel de Montaigne (1533-1592), écrivain français. Gravure de Le Jeune d'aprčs un dessin de Genest. 1723. B.N. RV-316551

Az első kutatási eredmények szerint valószínűleg Michel de Montaigne francia filozófus nyugszik Bordeaux múzeumában.

Sikeresek voltak az első kutatási eredmények az 1592-ben meghalt francia gondolkodó, Michel de Montaigne sírjának megnyitása után. Egyelőre úgy néz ki, valóban a filozófus nyugszik Bordeaux múzeumában, ahogy azt már egy éve gyanítják, de számos elemzésre lesz szükség ahhoz, hogy ezt bizonyítani is lehessen. A város vezetése hétfőn jelentette be, hogy felnyitják a bordeaux-i Akvitániai Múzeumban lévő, amiről úgy tartják, az egykori filozófus nyugyzik benne, akinek a holttestét a századok során többször is áthelyezték. Laurent Védrine, az Akvitániai Múzeum igazgatója azt mondta,

valószínűleg Michel de Montaigne-nyel van dolgunk.

Fabien Robert, Bordeaux polgármesterének első helyettese pedig már azt mondta, „ez történelmi és megható pillanat”. Egyébként Michel de Montaigne 1581 és 1585 között a város polgármestere volt.

Felnyitják egy 500 éve élt filozófus sírját

Felnyitják a héten Michel de Montaigne-nek a bordeaux-i Akvitániai Múzeumban lévő sírját, hogy meggyőződjenek róla, valóban a francia humanista filozófus nyugszik-e benne, akinek a holttestét a századok során többször is áthelyezték. A napokban exhumálják az 1592-ben meghalt filozófus, Michel de Montaigne holttestét.

A hét elején egy fakoporsót emeltek ki a múzeum alagsorában lévő feltételezett sírhelyről, ezen nagy barna betűkkel a Montaigne név állt. A múzeum helyén valaha egy kolostor (Couvent des Feuillants) állt, ahová az író-filozófust eltemették. A fakoporsóban egy ólomtartály volt, ebben egy

endoszkóp kamera segítségével egy combcsontot, egy medencecsontot és külön egy koponyát találtak

– mondta el a kutatásokat vezető Hélene Réveillas régész-antropológus. A következő hónapban számos elemzés vár a kutatásban részt vevő 15 tudósra: a sírkő szerkezetének elemzése, a fakoporsó, valamint a mellette elhelyezett, üveget tartalmazó henger és szövetmaradványok tanulmányozása. Ezen kívül biológiai tanulmányokat is folytatnak, hogy meghatározzák a maradványok korát és nemét, DNS-elemzéssel és a levéltárakban talált információk segítségével. Ez utóbbiak szerint a filozófusnak veseköve volt,

több csonttörést is elszenvedett, és az özvegye kérésére kiemelték a szívét.

A november 22-ig tartó ásatásokat az író sorsáról folytatott kutatások előzték meg, akinek maradványait többször is áthelyezték. Michel de Montaigne koporsóját 1593-ban a jelenlegi múzeum helyén álló kolostor kápolnájában helyezték el. 1802-től a kolostorban a Királyi Gimnázium kapott helyet, amelynek a kápolnájában 1871-ig őrizték a koporsót, amikor az épületet tűzvész pusztította el. A filozófus maradványait ekkor a bordeaux-i Chartreuse temetőben helyezték el átmenetileg. Az eredeti helyére – ahol akkor már az egyetem bölcsészet- és természettudományi kara állt, – 1886-ban szállították vissza a maradványokat. Azóta vannak kétségek a maradványok azonosságát illetően. Michel Eyquem de Montaigne földesúr, városatya, diplomata, utazó volt, aki tevékenyen részt vett a vallásháborúk dúlta kora társadalmi és politikai életében. Író-gondolkodóként fő műve az Esszék.