A napokban exhumálják az 1592-ben meghalt filozófus, Michel de Montaigne holttestét. A filozófus sírja a bordeaux-i Akvitániai Múzeumban, és azért nyitják fel, hogy meggyőződjenek róla, valóban a francia humanista filozófus nyugszik-e benne. Ugyanis de Montaigne holttestét a századok folyamán többször is áthelyezték. Bordeaux város – amelynek 1581 és 1585 között de Montaigne polgármestere volt, –közleményében az áll, hogy „a kétségek tisztázása érdekében november 18. és 22. között régészeti műveletet hajtunk végre a bordeaux-i Akvitániai Múzeum alagsorában, Michel de Montaigne sírjánál”.
A polgármesteri hivatal már szerdán számot ad az első felfedezésekről. A kutatásokat egy történészekből, régész-antropológusokból és egy paleogenetikusból álló bizottság irányítja. Átvizsgálják a sírt, kutatásokat folytatnak levéltárakban és
genetikai elemzést végeznek a csontmaradványokon.
Michel de Montaigne koporsóját 1593-ban a jelenlegi múzeum helyén álló kolostor (Couvent des Feuillants) kápolnájában helyezték el. 1802-től a kolostorban a Királyi Gimnázium kapott helyet, amelynek a kápolnájában 1871-ig őrizték a koporsót, amikor az épületet tűzvész pusztította el. A filozófus maradványait ekkor a bordeaux-i Chartreuse temetőben helyezték el átmenetileg.
Az eredeti helyére – ahol akkor már az egyetem bölcsészet- és természettudományi kara állt, majd jelenleg az Akvitániai Múzeum épülete található – 1886-ban szállították vissza a maradványokat.
Azóta vannak kétségek a maradványok azonosságát illetően.
Tavaly két kis lyukat fúrtak a filozófus feltételezett sírjába. A lebocsátott minikamerával egy fakoporsót, emberi maradványokat és egy Michel de Montaigne nevét viselő aranyozott réztáblát láttak. „Ezek a komoly jelek ismét felébresztették a szakértők kíváncsiságát, aki eldöntötték, hogy lezárják a nyitott kérdéseket: azonosítják a koporsóban lévő maradványokat és a sír alsó részében elhelyezett koponyát, és feltárják a sírhely történetét” – közölte a városvezetés. Michel Eyquem de Montaigne földesúr, városatya, diplomata, utazó volt, aki tevékenyen részt vett a vallásháborúk dúlta kora társadalmi és politikai életében. Író-gondolkodóként fő műve az Esszék.