Világszerte emelkedtek a jogdíjak

Tavaly világszerte tovább emelkedett a beszedett jogdíjak mértéke, a fő hajtóerő a digitális felhasználás volt - állapítja meg a közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC a 2018-as globális adatokat összefoglaló friss jelentésében.

A világszerte beszedett jogdíjak újabb rekordot döntöttek, és 2018-ban elérték a 9,65 milliárd eurót, ami a megelőző évhez képest 0,9 százalékos emelkedést jelent. Az euró árfolyamváltozásának hatását nem számítva 4,4 százalékos a növekedést – derül ki a hazai jogkezelő, az Artisjus zeneipari szakmai blogján, a Dalszerzőn közzétett adatokból.

A digitális felhasználások után beszedett jogdíjak 29 százalékkal nőttek,

és még így is csak az összes beszedett jogdíj 17 százalékát teszik ki. A két legfontosabb területet továbbra is a televíziós és rádiós felhasználások, illetve az élő- és háttérzene jelentik: előbbi 2,4 százalékkal csökkent egy év alatt, utóbbi 0,5 százalékkal nőtt, miközben ötéves távlatra visszatekintve a digitális jogdíjak majdnem megháromszorozódtak. A közös jogkezelők több repertoárt kezelnek, ebből a zene után keletkezik a legtöbb jogdíj (88 százalék), az audiovizuális, irodalmi, drámai és vizuális művészeti jogdíjak tavaly csökkentek. A CISAC elnöke, a világhírű francia zenész, Jean-Michel Jarre megfogalmazása szerint az Európai Unió által idén elfogadott szerzői jogi irányelv világítótoronyként hozott fényt az éjszakába.Ennek ellenére a dokumentum szerint

még mindig komoly kihívást jelent a zenei világ digitális átállása.

Példaként megemlítik, hogy a brit és a francia közös jogkezelő 2018-ban több mint tízbillió digitális zenelejátszás adatait dolgozta fel, ilyen mennyiségű adat megbízható, átlátható, gyors feldolgozása pedig komoly befektetést igényel a közös jogkezelők részéről. A jelentés azt is említi, hogy 2018-ban a Facebook és annak tulajdonában lévő más alkalmazások (például az Instagram) jogosítása komoly új bevételi forrást nyitott meg a szerzők számára. Egyébként tavaly is

Európában szedték be a legtöbb jogdíjat,

a teljes összeg 56,4 százalékát. Magyarország 2018-ban az egy főre eső jogdíjak tekintetében a 27., GDP-arányosan a 10. helyen állt a globális listán. Európában 34,9 százalékkal nőtt a digitális jogdíjak összege, ugyanakkor a világátlaghoz képest még mindig alacsonyabb ezek részesedése az összes jogdíjból (13,3 százalék). A digitális szektorból érkező jogdíj mértéke csak Észak-Európában haladja meg az élő- és háttérzeneit.

A CISAC jelentéséből kiderül, hogy a közép-kelet-európai régióban 3 százalékos növekedés volt 2018-ban. A magánmásolási díj a régióban a globális érték több mint háromszorosát, 12,6 százalékát tette ki, tavaly Magyarország mellett Oroszország és Csehország jogkezelői tudtak növekedést elérni ezen a területen. A televíziós piac kapcsán a dokumentum azt írta, ez az iparág jelentős rugalmassággal tudta elérni, hogy bevételei folyamatosan növekedjenek. A 16-25 éves korosztály képernyő előtt töltött idejének már több felében streamelt videókat néz, a hagyományos csatornák időaránya mindössze egyharmad.