A PIM főigazgatója első miniszteri biztosi kinevezését 2019 augusztusában kapta meg az emberi erőforrások miniszterétől, tevékenységét most még két évig folytathatja.
Az utóbbi fél évben végzett munkájáról szólva Demeter Szilárd elmondta: mostanra alaposan felmérte az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) struktúráját és helyzetét. Ehhez két szakértőt is felkért, akik könyvtárszakmailag és informatikai szempontból végeztek "mélyfúrást".
Sikerült beazonosítani a problématérképet azokkal a strukturális, menedzsmentbeli, könyvtárszakmai problémapontokkal, amelyeken változtatni kell. Az OSZK-ról szóló jelentés elkészült, de bizalmas anyagról van szó
- fogalmazott Demeter.
A miniszteri biztos hozzátette: januárban azt a döntést készítette elő, hogy az OSZK-nak ne kelljen ideiglenes helyre költöznie végleges otthonának felépültéig,
hanem csak egyszer, egy új, a 21. századi igényeknek megfelelő, zöldmezős beruházás keretében épülő ingatlanban leljen új otthonra.
Az épület az illetékesekkel való egyeztetést követően javaslatuk szerint a leendő Déli Városkapu diákváros környékén kapna helyet. Mindez találkozik Ferencváros új polgármesterének az elképzeléseivel, ő is azt szeretné, hogy az OSZK a 9. kerületben kapjon új otthont, kormánydöntés azonban még nem született - jegyezte meg.
Demeter Szilárd hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nagy nóvuma a Magyar Nyelv Háza: az ingatlankomplexumban ugyanis az OSZK mellett helyet kaphatna a PIM (erről még folyik a szakmai vita a PIM-en belül), az Országos Színháztörténeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és minden olyan szakmai szervezet, amely az anyanyelvi kultúrához kötődik. A miniszteri biztos szerint így egységben lehetne megmutatni, micsoda világteremtő erővel bír a magyar nyelv, másrészt a több intézménybe szétszórt irodalmi hagyatékok is egy helyen válnának hozzáférhetővé. A Magyar Nyelv Házában ráadásul a mostani épületekből korszerű, 21. századi terekbe kerülhetnének a beköltöző intézmények kiállításai is.
Ha a kormány erre rábólint, akkor a következő feladatom az lesz, hogy próbáljam összeszervezni azt a grémiumot, amelyik az alapkoncepciót kialakítja, és ennek mentén ki lehessen írni egy nemzetközi tervpályázatot
- jegyezte meg.
Az OSZK most kiírt főigazgatói pályázatáról szólva elmondta:
azért kértem, hogy most írjuk ki újra, mert ha jól alakulnak a dolgaink, akkor az OSZK most kap még öt évet a budai Várban, ezalatt elő tud készülni a költözésre, és el tudja végezni a szükséges állományvédelmi munkákat, hogy a költözéskor ne sérüljenek az unikális magyar kultúrkincsek. Erre az öt évre egy erős döntési kompetenciával bíró vezető kell az OSZK élére
- fogalmazott.
Mint hozzátette, a PIM által kezelt épületekben is szükség van nagy forrásigényű felújításokra, a nagyobb beruházások azonban várhatóan 2022 előtt nem kezdődhetnek el, ezért a következő időszakban saját büdzséből végzik el a kisebb munkálatokat.
Demeter Szilárd emlékeztetett arra, hogy feladatköre túlnyúlik az OSZK feladatkörén. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökével felvetették például, hogy
a szervezet alakítson ki egységes szakmai álláspontot a régóta várt könyvtörvény ügyében,
ennek eredményét pedig a miniszteri biztos tolmácsolhatná a törvényhozók felé.
Megoldandó feladatként jelölte meg azt is, hogy a közgyűjteményi digitalizáció során előállt, hatalmas mennyiségű és roppant értékes adatvagyont a nagyközönség számára is strukturáltan közzétegyék, bemutatva a magyarság kulturális örökségét.
Mint felidézte, 2019 végén több előkészítő anyag is kiszivárgott, összevágva:
ha a miniszter behív valakit tanácsot kérni, az többféle elvi forgatókönyvet készít, ezekben szerepelt a vitákat kiváltó Nemzeti Kultúrközpont terve.
Hozzátette azt is, hogy a tervezett központ mára új nevet kapott, és pontosabban definiálták, miről szólna.
Anyanyelvi Kulturális Központ és Művészeti Tehetséggondozó lenne a neve, mert az volt a kulturális döntéshozók kérése, hogy egyértelműsítsük már magában a névben: nem egy alternatív államtitkárság, vagy egy mindent befalni készülő kisgömböc készül, hanem egy konkrét feladatokkal, hatáskörökkel körbehatárolt intézmény
- közölte.
Demeter Szilárd elmondása szerint sok állami infrastruktúra működik párhuzamos rendszerekként, amelyekben mindenki védi a saját "várát", miniszteri biztosként azonban arra kapott megbízást, hogy a kortárs irodalom és könyvkultúra egységes infrastruktúráját alakítsa ki.
Tehát nem azt kell eldöntenem, hogy mely műveket lehet megjelentetni és melyeket nem, hanem az infrastruktúrát rakom össze azzal a szándékkal, hogy több olvasó maradjon a magyar irodalom mellett, és megerősítsük az olvasáskultúrát
- jegyezte meg.
A PIM-ről szólva elmondta: beigazolódott, hogy az intézményben a legjobbak közé tartozó muzeológusok dolgoznak, akik elképesztően kreatív csapatot alkotnak. Velük sikerült kialakítani egy értelmes párbeszéden nyugvó munkát, főigazgatóként így tud többletfeladatokkal is foglalkozni.
Mivel ilyen-olyan okokból híres, vagy inkább hírhedt figurája lettem a magyar kulturális szcénának, a rám irányuló, túlzott médiafigyelem a PIM számára is felhajtóerővel bír: az intézmény is rengeteget szerepel a sajtóban, egyre több látogató jön be, ezt vétek lenne nem kihasználni
- mondta el Demeter Szilárd.