Rég elfeledett tárgyat találtak a Néprajzi Múzeumban

A több mint két éve zárva tartó Néprajzi Múzeum videóban mutatta meg egy izgalmas felfedezés történetét. Az elfeledett tárgyra a költözéssel járó munkálatok közben bukkantak az egyik gyűjtemény nehezen megközelíthető zugában.

2017 decembere óta zárva tart a Néprajzi Múzeum, és azóta lázas munkával készülnek a költözésre. Több százezer műtárgy csomagolásának nyilvántartási- és digitalizálási feladatairól van itt szó. Az elmúlt időszakban különböző szempontok szerint kellett átnézni mindent: a tárgyakat letisztították, lefotózták, QR kóddal látták el, a restaurátorok raktári csomagolásokat, installálásokat készítettek,

több gyűjteményben revíziók, állományellenőrzések is zajlottak.

Mivel a költözés folyamata nem nyilvános, a múzeum időről időre kiad egy rövidebb videós anyagot arról, milyen komoly munka folyik a színfalak mögött. A múzeum videócsatornája új sorozatot indított, legalábbis erre lehet következtetni az alábbi videó – valószínűleg a Jóbarátok-ból kölcsönzött – címe mögé tett egyes számból, tehát lesz még folytatás.

Ennek a nagy volumenű munkának a mellékterméke, hogy időnként előkerülnek régen látott, talán elveszettnek hitt dolgok, valamint olyan tárgyak, dokumentumok, amikről korábban esetleg nem is tudtak.

Ilyen módon bukkant fel az egyik gyűjtemény nehezen megközelíthető zugából egy vászonra festett, kirgiz jurtát ábrázoló installációs festmény.

Egy szintén a költözés előkészítési munkálatai alatt előkerült, archív fotó segítségével kisebb nyomozás után derült fény arra, hogy ez a festmény a Néprajzi Múzeum egykori, századelős állandó tárlatán kiállított kirgiz jurta háttereként szolgált. Az összehajtva tárolt vászon rossz állapotban volt. A filmen 1:40-től látható a festmény, valamint a munkálatok, amelyek bemutatják a mechanikus felületi tisztítást ecseteléssel, restaurátor porszívóval. A cél az volt, hogy megtisztított állapotban nagy átmérőjű hengerre ideiglenesen fel lehessen tekerni, addig, amíg a restaurálására sor nem kerül. A feltekerésnél savmentes selyempapírt tekertek a rétegek közé, hogy a műtárgyfelület ne sérüljön, majd porvédelem céljából egy huzatot készítettek a feltekert műtárgyra mosott mángorolt pamutvászonból.