Álmában hallotta a dallamot, aztán összegyúrta belőle a világ egyik leghíresebb dalát

Paul McCartney, The Beatles, 1965
Beatles singer and songwriter Paul McCartney wearing a straw hat while filming 'Help' in The Bahamas, 2nd March 1965. (Photo by William Lovelace/Express/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Egy nagyon kellemes dallammal a fejében ébredt fel barátnője mellől, és azonnal a zongorához sietett, hogy rögzítse. Jó ideig azon idegeskedett, hogy vajon hallhatta-e már valahol, vagy tényleg ő találta ki – szinte öntudatlanul. A nyomozás sikerrel járt, mivel a rengeteg megkérdezett közül senki sem ismerte a dallamot, így megszülethetett a világ egyik legismertebb dala. Éppen 55 évvel ezelőtt, 1965. június 14-én kezdték felvenni a Beatles slágerét, Paul McCartney álmában fogant dalát, a Yesterday-t.
Vágólapra másolva!

A legtöbb embernek megvan a maga Beatles-slágere. Pontosabban a Beatles halom slágere közül a személyes kedvence. Ha zongora is van a környéken, valószínűleg a Let it Be is hamar előkerül, de az is biztos, hogy sokak magán Beatles-listáján a Yesterday van az első helyen. Ez a nagyon egyszerű dal, amiből hiába készült már több ezer feldolgozás, mégis Paul McCartney hangján él a fejünkben. A szerzemény kicsit több mint 55 évvel ezelőtt született, de a rögzítése éppen 55 éve kezdődött, 1965. június 14-én a londoni Abbey Road Stúdióban.

Paul McCartney 1965 márciusában a Help! című film forgatásán. A Yesterday dallama már a fejében, de a szöveg még nem stimmel Forrás: Getty Images/William Lovelace

Álomban született

McCartney évekkel később nyilatkozta, hogy az után fogott a Yesterday megíráshoz, hogy egyik reggel ezzel a dallammal a fejében ébredt fel akkori barátnője, Jane Asher és családja Wimpole street-i otthonában 1965 elején. McCartney rögtön zongorához ült, és lejátszotta, nehogy elfelejtse.

Azonban volt egy kínzó érzése is.

Attól tartott, hogy csupán azért kerülhetett bele az álmába a dallam, mert talán már hallotta valahol. A plágium vádjától tartva pedig több mint egy hónapon át kérdezgette a zenész ismerősöket, hogy kiderítse, vajon tényleg már létező melódiáról van-e szó. Senkinek nem volt ismerős, így szerencsére megtartotta.

McCartney a dalt 1965 májusában fejezte be, mikor barátnőjével Portugáliába utaztak. Kölcsön kérte az őket vendégül látó brit zenész, a shadows-os Bruce Welch akusztikus gitárját, és befejezte a dalt és a szöveget is. (Érdekes, hogy az ekkor 23 éves Welchnek háza volt Portugáliában, a még éppen 22 éves McCartney pedig a barátnője családjánál élt még egy évig.)

McCartney és az akkori barátnője, Jane Asher színésznő 1966-ban. 1963-ban kezdtek járni, majd 1967-ben a nyilvánossággal is megosztották, hogy már jegyben járnak. Aztán 1968 közepén Asher valamivel korábban ért haza, mint McCartney és a vele egy ágyban lévő amerikai rajongója számított rá. Asher elviharzott, majd nem sokkal később az anyja ment vissza összeszedni lánya holmiját Forrás: Getty Images/Central Press

A dalszöveg megszületése korántsem volt egyszerű. A első verzióban még rántotta (scrambled eggs) is szerepelt, sőt, a dal munkacíme is az volt egy ideig. Az első versszak vége úgy hangzott korábban, hogy „Oh my baby how I love your legs/Not as much as I love scrambled eggs”, ami nagyjából annyi, hogy 'oh, mennyire szeretem a lábaidat, de a rántottát még jobban'. Érezhető a jelentős különbség a nagyközönség által ismert verzió és a kezdeti, hülyülős megoldás között. Míg előbbi a szakítás, az elhagyás nemzetközileg jól bejáratott balladája, addig

utóbbi csak két, már akkor világhírű fiatal gyerek idétlenkedése,

mert hirtelen az jutott eszükbe. McCartney ugyanis elsősorban Lennonnal közösen dolgozott a dalokon. Jó ideig szórakoztak is ezzel a rántottás verzióval, mert elsőre ez a szöveg született, amikor leültek dolgozni a dalon. Maradt is hónapokig, aztán McCartney portugáliai nyaralásán tett pontot egy már vállalható szöveg végére.

Idegesítés

1965-ben forgatták a Help!-et, a Beatles második filmjét, közvetlenül az előző évi nagy siker, a Hard Day's Night után. A film rendezője, Richard Lester később beszámolt róla, mennyire idegesítette a Yesterday első, rántottás verziója. Az egyik jelenetben volt zongora, és a felvételek közti szünetekben McCartney folyton a „rántottás dalt” énekelte, mire a rendező annyira ideges lett, hogy azt mondta, ha még egyszer meghallja, kidobatja a hangszert a jelenetből.

Pillanatok alatt a csúcson

A Yesterday-t McCartney egyedül adta elő mindig is, ő is írta, mégis a McCartney-Lennon páros szerzeményeként jegyezték be. A zenei producer, George Martin javasolta is Brian Epstein menedzsernek, hogy legyen ez kifejezetten McCartney dala, és akár jelenjen meg az ő neve alatt. Erre Epstein azt válaszolta, „nem, bármit teszünk is, a Beatlest nem szakíthatjuk szét”. Azt azért az együttes tagjai is jól érezték, hogy a májusban már elkészült Yesterday teljesen elüt a Beatles addigi szerzeményeitől. Ezért Lennonék úgy döntöttek, ne is jelenjen meg Nagy-Britanniában önálló kislemezként. Ezért az együttes Help! című, 1965 augusztusában kijött nagylemezén kapott először helyet. A brit EMI lemezkiadóval meg tudtak ebben egyezni, azonban az amerikai Capitolra már nem tudtak akkora nyomást gyakorolni. Így Amerikában egy hónappal később kijött a kislemez (A Ringo Starr énekelte Act Natural-lal a másik oldalán), és a dal négy hétig vezette a Billboard Hot 100-as listáját. Összesen 11 hétig tudott a slágerlistán maradni, és

5 hét kellett az első egymillió példány eladásához.

Ezek után jöhetett egy hazai középlemez - már Yesterday címmel -, és a sort az amerikai albumos megjelenés zárta a következő év, azaz 1966 nyarán (a Yesterday and Today című nagylemezen). Végül megjelent önálló kislemezként is a Yesterday, de már jóval az együttes leállása után, 1976-ban. Akkor a nyolcadik helyig jutott Nagy-Britanniában.

John Lennon sikeres forgalmi vizsgáját ünneplik a zenekarral. George Harrison, John Lennon, Paul McCartney és Ringo Starr Forrás: Getty Images/Keystone

McCartney-ék 1965 júniusában rögzítették a Yesterday-t az Abbey Road stúdióban. Közvetlenül a Beatles I'm Down című dala után kezdték a munkát, június 14-én, négy nappal McCartney huszonharmadik születésnapja előtt. Állítólag jó pár hangszert kipróbáltak a dal összerakásánál, és végül a zenei producer, George Martin vette rá őket, hogy csak McCartney Epiphone Texan gitárja szóljon, és vonósokkal egészítsék ki. Így adták hozzá az első felvételhez, azaz McCartney énekéhez és gitárjához a három nappal később felvett másik anyagot, a vonósnégyes játékát és McCartney extra énekszólamát.

A felvételkor McCartney mindössze kétszer adta elő a dalt, és érdekes, hogy az első elején hallani George Harrison hangját is, akinek akkordokról beszél McCartney. Ennek ellenére sem Harrison, sem más Beatles-tag nem játszik az anyagon. McCartney az első felvételnél, mindjárt a második versszaknál tévesztett egyet. Felcserélte a második és a harmadik sorokat (a fenti videóban 00:52-nél). Hallani is, ahogy elváltozik a hangja a mosolygás miatt a versszakot záró sornál. Az első felvételt, a vonósnégyes nélküli, pőre McCartney-verziót a zenekar 1996-ban megjelent Anthology 2 című válogatáslemezén adták ki.

Számok

A Yesterday az egyik legtöbbet előadott dal a világon. Egyes mérések alapján 7 millió hivatalos előadás volt a huszadik században, és nagyjából még jó párszor ennyit kellene hozzáadni, ha a legutolsó, tábortüzes verziót is számon tartó, teljes adatot szeretnénk tudni. A Rolling Stone magazin 2004-ben adott ki egy listát minden idők 500 legjobb daláról, és ezen a 13. helyre sorolták a Yesterday-t. Egyébként a listán a Beatles szerepel a legtöbb, összesen 23 szerzeménnyel. (Az összeállítás nyolcadik helyére került a Beatles Hey Jude-ja, illetve John Lennon Imagine-je. Az első pedig Bob Dylan Like a Rolling Stone-ja.) A Yesterday-nek már több mint 2 ezer hivatalos feldolgozása készült, és 1997-ben a Grammy Hall of Fame-be is beiktatták.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!