Ez a történet száz évvel ezelőtt játszódik. Az első világháború végnapjaiban. Másfél évvel Trianon előtt. Két főszereplője van. Ady Endre és Tisza István. Kivételes formátumú emberek, akik szinte semmiben sem értettek egyet, de mindketten szerették és féltették a hazájukat. Ady ízig-vérig modern ember – annak minden jó és rossz tulajdonságával. Tisza ízig-vérig régi vágású magyar úr – annak minden jó és rossz tulajdonságával. (...) Találkozásuk időpontja 1918. október 31-e, délután. Pest az őszirózsás forradalom lázában ég. Tiszát ezekben a napokban több barátja, híve igyekszik meggyőzni, hogy utazzon vidékre, mert az élete veszélyben van. Forradalmi időkben a történések kiszámíthatatlanok. Ne tegye ki magát a bosszúszomjas, vak indulatoknak, melyeknek egyik fő célpontja éppen ő. A történész Vermes Gábor, Tisza hiteles monográfusa így ír ezekről az órákról: egy ismeretlen személy érkezett Tiszához, és figyelmeztette őt a közelgő veszélyre. Tiszának az inasa azt tanácsolta, hogy a ház hátsó szárnyán, egy ablakon keresztül hagyja el a házat. „Nem ugrom én sehová. Ahogy éltem, úgy is halok meg" – mondta Tisza. Ez a történet arra a feltételezésre épül, hogy ez az ismeretlen személy Ady Endre volt.
Így kezdődik a Szále László Fekete zongora című történelmi vitadrámájából készült felolvasó színházi előadás, amelyet saját premierként az Esztergomi Várszínház augusztus 21-én és 22-én este mutat be.
Horányi László, az Esztergomi Várszínház igazgatója alakítja Tisza Istvánt. Az Origónak azt mondta: fontos volt számukra, hogy történelmi múltunkkal, az identitásunkkal, értékeinkkel foglalkozó művek is színpadra kerüljenek, bemutatva hősöket, helyzeteket, tetteket, példaértékű életeket – erősítve egyben a helyi lokálpatriotizmust.
„Történelmi helyszínen vagyunk az Esztergomi Várszínházban. István király valahol itt szaladgált gyerekkorában. Az idén a nemzeti összetartozás éve van – minden elszakított részről egy-egy színházi előadást mutatunk be itt, Esztergomban. Trianon száz éves évfordulójára is emlékezünk – a színház emellett nem mehet el. Mindenképpen szerettünk volna egy olyan darabot bemutatni, amely ezzel foglalkozik. Gondolkodtunk, hogy melyik legyen, és Szále László Fekete zongora című vitadrámájára esett a választás." – mondta Horányi László.
Azt is kiemelte, hogy az előadásban nem a korhűségre támaszkodnak.
„Nem repíti vissza a nézőt abba az időbe, amikor ez a képzeletbeli beszélgetés megtörténhetett. Jelzésben, vetítésben persze teszünk utalásokat erre. De a dialógus Tisza és Ady között akár ma is elhangozhatna – a kérdésfelvetések, a problémák, az igazságok és a hazugságok boncolgatása ugyanolyan aktuális, mint akkor volt. Az ember azt gondolhatja, hogy száz év alatt nem változott semmi? Nos, úgy tűnik, hogy nem."
Horányi László kiemelte, hogy
nagyon sok hamis állítás terjedt el Tisza István miniszterelnökségéről, politikai és történelmi szerepéről.
„Az a vád érte, hogy 1914-ben ő vitte háborúba az országot. Pedig a monarchia felső vezetésében egyetlen ember szavazott a háború ellen: ő Tisza István volt. Vagyis éppen az ellenkezője igaz. Mindent megpróbált, hogy elkerülje a háborút, aztán a végén mégis őt vádolták. E kérdéskör mentén vádak, érvek, hazugságok, igazságok hangzanak el Ady és Tisza dialógjában. Ady érveket, gondolatokat vonultat fel Tiszával, az akkori korral, kormánnyal szemben. Kritikát, valós vagy kitalált problémát vet fel, aztán ezekről vitáznak, megbeszélik a felvetett gondolatokat. Az a cél, hogy ezzel az előadással talán egy kicsit tisztább képet adhassunk arról a korról, arról az időszakról, és persze Tisza Istvánról és Adyról is."
A Nemzeti Színház művésze, az egyik legnagyobb élő magyar színész, Trill Zsolt alakítja Adyt a vitadrámában – ahogyan ő fogalmaz: ő olvassa fel a szerző által Adynak vélt gondolatokat, hiszen ez egy felolvasószínház.
Az Origónak azt mondta:
az a fontos az előadásban, hogy bizonyos gondolatok mind a két oldalról elhangoznak.
„Az emberek kicsit gondoljanak vissza a múltra – és gondoljanak a jelenre is. A mának az a lényege, hogy beszéljünk történelmi személyekről. Persze, az iskolában tanulnak a legnagyobb történelmi személyiségekről a gyerekek, de úgy érzem, keveset beszélünk róluk. Jó lenne, ha jobban megismerhetnék őket – az összes erényükkel és hibáikkal együtt."
"Éppen ezért fontos ez az előadás is – talán jobban megismerik majd a nézők azt a kort és Tisza Istvánt, aki nagy kaliberű ember lehetett. Követett el hibákat is, biztos, de értékes tettei is voltak. Ezeket tudatni kell a fiatalokkal. A jövő ugyanis nem rólunk, hanem róluk szól. A gyerekeinkről. És ők nagyon sok dolgot nem tudnak – mint ahogy mi sem tudunk. Úgy gondolom: nagyon fontos, hogy mindig minden oldalról tájékozódjunk – és ez az előadás egyik üzenete is" – mondta Trill Zsolt.
Az előadást augusztus 21-én és 22-én láthatják az Esztergomi Várszínházban, de a tervek szerint ősztől több helyszínen is játsszák majd.