Akinek édesapja a színpadon halt meg kolerában, nevelőapja pedig éheztette, ha gyerekszínészként hibázott

Blaha Lujza saját bevallása szerint nem a maga személyisége vagy fantáziája szerint ábrázolta alakjait. Kisgyerekkorától figyelte a magyar parasztemberek archetípusait, beszédüket, gesztusaikat, lelki moccanásaikat. Kedvenc műfaja a népszínmű volt, amely műfajban rendszerint papírosfigurákat mozgattak magyar népi motívumokból összefércelt epizódsorokban a dicsőséges nagyjelenetig. Blaha Lujza nem csupán arra volt képes, hogy életet vigyen az életidegen karakterekbe, de játékával, színpadi jelenlétével a népszínmű egész műfaját más minőségbe emelte, hozzájárulva ahhoz, hogy a műfaj túlélje a kort, amelyben életre hívták. Mindemellett a színésznő civil személyiségét a dalai, a gödrös arca, huncut mosolya miatt a kortársai is hajlamosak voltak bevonni valami hamis, édeskés mázzal. Pedig életén végigtekintve jól látható, hogy a színésznőben nagyon sok erő, fegyelem, öntudat és végtelen hazaszeretet lakozott. Tudta, hogy mit akar, s amit akart, az mindig a magyar színpadművészetet szolgálta.

Beszél a császárral

1883 júniusában azonban Blaha Lujza hivatalos meghívásra érkezik Bécsbe a Népszínház társulatával. Útközben értesülnek, hogy

a hadbíróság halálra ítélt tizenhárom Galíciában állomásozó magyar katonát lázadás és függelemsértés vádjával.

Forrás: Wikimedia Commons

A társulat első produkciója a Theater an der Wien színpadán A piros bugyelláris. Zsúfolt nézőtér, maga a császár is jelen van saját páholyában. Blaha Lujza a második felvonásban kiszalad a színpad elejére, térdre veti magát a császári páholy felé fordulva, majd belerögtönöz néhány sort a Verd meg, Isten, a gőzkocsi kerekét című dalba.

De szeretnék a királlyal beszélni,/Kérő szóval kegyes szívét elérni,/ Felséges úr, tudom nagy a hatalmad,/ Pardont kérek tizenhárom magyarnak.

A nézőtéren síri csend, minden tekintet a császárt fürkészi.

Az uralkodó lefordíttatja kísérőivel a szöveget, majd a katonai fegyelem terén ridegnek tudott császár elmosolyodik és biccent.

A színpadon pár percig ujjonganak a színészek, majd folytatódik az előadás.
A bécsi vendégjáték alatt eljátsszák még a Tót leány című népszínművet, valamint a Corneville-i harangok című operettet. A bécsi lapok mindenekelőtt Blaha Lujzát ünneplik. A színigazgatók pedig ismét szerződési ajánlatokkal ostromolják. A színésznő a Theater an der Wien igazgatójától, Franz Steinertől kérdezi: melyiket kellene elfogadnia?

Steiner azt feleli: Blaha Lujza megérdemli, hogy saját színházat építsenek a számára Bécsben.

A színésznő nevetve válaszol: hazájában ezt már évekkel korábban megtették, annak a teátrumnak a társulatával érkezett a városba.
Hamarosan ismét Budapesten lép fel.

Népszínházi virágkor

A bécsi turné után A koldusdiák című operettben játssza Simon diákot, új bemutató a Felhőklári című népszínmű címszerepe is.
A színházban 1881-ben Evva Lajos váltotta a direktori poszton a megfáradt Rákosi Jenőt – Evva felsége akkor már Rákosi Jenő húga, Márta - mégpedig a színházi bizottmány engedélyével, pályázat nélkül.

Amikor 1885-ben hivatalos pályázatot írnak ki, Blaha Lujza eldönti, hogy megpályázza a „neki építtetett" Népszínházat,

mégpedig a színházvezetésben már Debrecenben és Nagyváradon tapasztalatot szerzett Feleki Miklós író, színész társaságában. Evva még az évad vége előtt Párizsba utazik, és elmulasztja az évad végi szerződési tárgyalást a színésznővel. Blaha Lujza ezért leszerződik Feleki Miklóshoz, aki - biztos, ami biztos – még a pályázat eredményhirdetése előtt bérbe veszi a Várszínházat.
Hamarosan aztán kiderül, hogy a Népszínház igazgatói pályázatának győztese az addigi igazgató. Miután Evva Lajos visszatér Párizsból, első dolga, hogy visszahívja a színházhoz Blaha Lujzát. A színésznő igent mond.

Evva Lajos 1897-ig tartó, tizenkét éves igazgatása alatt a Népszínház a virágkorát éli.

Blaha Lujza szerepei Forrás: Wikimedia Commons/Vasárnapi Újság 1896/10

A direktor alkalmazkodik a közízléshez, de nem hanyagolja el az irodalmi szempontokat sem. Figyelmet fordít a régebbi népszínművekre is, valamint szorgalmazza az újabbak megalkotását.
Evva regnálása idején Blaha Lujza számtalan népszínmű és jó néhány operett főszerepét játssza el. Ekkoriban kerül Blaha Lujza mellett az első vonalba Hegyi Aranka, Pálmay Ilka és Küry Klára, s aratja nagy sikereit Kassai Vidor és Szirmai Imre.
Blaha Lujzáról is elárul valamennyit az a néhány sor, amit akkor jegyez le, miután a nála húsz évvel ifjabb Küry Klára – akit majd Fedák Sári fog kiütni a nyeregből – bemutatkozott a Nebántsvirág című operettben.

Küry Klári – vagy amint mi őt hamarosan elneveztük: Klárika – új hangot hozott a mi színpadunkra. Elevenebb, vidámabb volt ez a hang, mint az, amilyet itten annyi éven át hallottunk(...). Amit az Ilka (Pálmay Ilka, a korábbi évek első számú primadonnája. Sz.Á.) megjátszott az ő nagy művészetével, azt Klárika öntudatlanul megcselekedte a színpadon(...). Ahogy tipegett, topogott, ahogy pajzánkodott, ugrált, táncolt, énekelt, nótázott zsolozsmát meg kikapós kuplét – az mind olyan kislányos volt, hogy nem is láttuk a színésznőt, csak a vidám, ugrifüles kis zárdanövendéket. Klárika hamarosan a kedvencévé lett a közönségnek, és én is nagyon megszerettem őt, már csak azért is, mert a vállamról egészen levette az operett-gondot, Klárika teljesen átvette az operett uralmát; én igazán sosem szerettem ezt a műfajt, amely nem felelt meg annyira a kedvemnek, mint a népszínmű. Most már minden időmet az én kedves népies alakításaimnak szentelhetem.

Mit mondott Lujza néni?

Blaha Lujza 1886-ban a szerb háború idején jótékonysági hangversenyt ad a sebesültek javára, amiért Milán szerb király Natália-aranyéremmel tünteti ki.
A következő évben, 1887. június 16-án Blaha Lujza állandó partnerét, Tamássy Józsefet szélütés éri. Ugyanabban az évben Blaha Lujza is megbetegszik, konkrétumot erről nem árul el a nyilvánosságnak, de tény, hogy dr. Tauffer Vilmos nőgyógyász azonnali műtétet javasol, amelyen a színésznő egy héttel később gond nélkül átesik.

Tamássy Józsefnek nincs szerencséje. Valahogy lábra áll, de már nem lesz színpadképes. Élete maradék öt évében elszegényedve, jórészt a kollégák adományaiból tengeti a napjait. 1892. szeptember 8-án ötvenöt évesen hal meg.

Blaha Lujzát mélyen megrendíti színpadi társának elvesztése. De játszani kell. Tamássy József helyét Vidor Pál veszi át Blaha Lujza mellett a színpadon.
1897-ben Porzsolt Kálmán lesz a Népszínház igazgatója, az ő vezetése alatt mutatkozik be a színházban Fedák Sári (Akit mindenki Zsazsának szólított. Sz.Á.) Blaha Lujzának Zsazsáról is akad lejegyezni valója:

Mikor először játszottam vele Gerő Károly darabjában, Az asszonyháborúban, már nagy jövőt jósoltam neki magamban, látva nagy temperamentumát, láttam, hogy a színpad iránt érzett szeretete felülkerekedett egész lényén.(..) És éppúgy helyén volt Bob herceg, mint Kukorica Jancsi; de én komolyabb szempontból bírálom az ő tehetségét, amelynek játszi könnyedségét a mély érzés lengi át. Én Zsazsát magamban drámai szerepkörre szántam, s legyek rossz próféta, ha nem leszen belőle drámai színésznő.(Fedák Sári később abban a szerepkörben is bizonyított. Sz.Á.) Meg vagyok arról győződve, hogy igazi sikereit ott fogja megérni.

Blaha Lujza hozzáteszi:

Mikor naplómban Küry Kláráról írtam, azt jegyeztem meg, hogy még ő reá is visszatérek, akkor ugyanaz járt az eszemben, amit Zsazsáról írtam. Megérem én még azt az időt, hogy mind a kettőt mostani kötelékemben (Blaha Lujza akkor már ismét a Nemzeti Színház tagja – erről később. Sz.Á.), mint fiatal kollégáimat fogom üdvözölni. Akkor majd azt kérdem tőlük: Mit mondott Lujza néni?

Népszínház (a későbbi Nemzeti Színház) a mai Blaha Lujza téren a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve. A felvétel 1875 körül készült Forrás: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára

A Nemzeti Színház Örökös Tagja

Blaha Lujza 1894-ben Balatonfüreden házat vesz férjével, a visszavonulás éveire gondolva. „Olyan nincs" néven vitorlást is vásárol.
Ötvenéves korában, 1900-ban, a millennium évében tíz hónapos országjáró búcsúkörútra indul. A körút idejére esik népszínházi működésének 25. évfordulója, annak kapcsán is telt házas gálaesteket rendeznek. Elfogad egy meghívást a Vígszínházba is, az Aranykakas című vígjáték fogadósnéjaként szokatlan szerepben arat sikert. November 15-én a császár a koronás arany érdemkereszttel tünteti ki.

Blaha Lujzát úgy ünneplik, hogy azután nem lenne illő elbúcsúzni.

Beöthy László, aki 1887-től 1900-ig – addig tart házassága Blaha Sárival - anyósának tudhatja Blaha Lujzát, 1900-ban a Nemzeti Színház igazgatója lesz. Csupán két évig marad a poszton, de az éppen elég, hogy kijárja egy új, az idős színészek számára egzisztenciális biztonságot jelentő státusz létrehozását.

Blaha Lujzát elsőként tünteti ki 1901-ben Széll Kálmán miniszterelnök a Nemzeti Színház Örökös Tagja címmel.

A kitüntetéssel az állam által biztosított élethosszig tartó havi jövedelem jár. (Beöthyt egyebek közt Tamássy József sorsa ösztönözte a cím létrehozására. Sz.Á.)

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!