Hogy látja, politikai vita kereszttüzébe került az igazgatói pályázása mentén?
Nagyon speciális helyzet, ami Egerben kialakult a pályázatom kapcsán. A nevezésem körüli vitának van szakpolitikai része is, miközben az egri önkormányzat bonyolult belső politikai erőviszonyait is reprezentálja. Ismert, hogy Egert balliberális többségű önkormányzat vezeti, immár egy éve. A teljes balliberális spektrum felvonul a helyi ellenzékben, ennek megfelelően széthúzás tapasztalható abban a táborban is, akik most „ellenemben” szavaztak.
Tehát nem csupán a fideszes és a baloldali képviselők érdekellentéte csapott össze a teátrum vezetése apropóján?
A polgármesternek, Mirkóczki Ádámnak komoly ellenzéke van a saját frakcióján belül is, elég Mirkóczki Zitát, a polgármester másod-unokatestvérét említeni. A polgármester májusban leváltotta Mirkóczki Zitát a kulturális alpolgármesteri pozíciójából, akinek egyébként mániája a színház belügyeibe való beavatkozás. Annak idején titkára volt színházunk tánctagozatának, elődöm igazgatása alatt. Igazgatóként én nem újítottam meg a szerződését, így a politikai széthúzások mögött a személyes bosszú, zsigeri antipátia is munkálhat benne. De a balliberális többségen belül további, nagyon komoly feszültségek is vannak. A múlt heti közgyűlés után ketten kiléptek a frakcióból. Többen úgy vélik, ez azért történt, hogy megszavazzák ezt a döntést, majd a következményeket rá lehessen olvasni a polgármesterre.
Jogosnak tartja, hogy a Fidesz-frakció felülbírálja a képviselő-testület döntését?
Természetesen igen, mert hamis és igaztalan eljárásban a Gárdonyi Géza Színház működését halálra ítélte ez a döntés. Az EMMI és az önkormányzat között megkötött közös működtetési szerződés szerint, mivel miniszter úr és polgármester úr sem javasolt közösen más személyt a posztra, az előterjesztésben kizárólag az én pályázatom kerülhetett volna a közgyűlés elé. Precedens értékű az egri színház igazgatóválasztása körül kialakult helyzet. Korábban, más vidéki városokban - például Szombathelyen vagy Békéscsabán - ha nem is teljes egységben szavaztak az önkormányzatok a szakmai bizottságok jelöltjére, de elfogadták a szakmai grémium javaslatát.
Határozott időre bezárták az egri színházat
Az önkormányzat kérésének eleget téve, november 4-én 12 órától Blaskó Balázs bezáratta az egri Gárdonyi Géza Színházat, a Trinitárius utcai Műhelyházat és a Törvényház utcai táncpróbatermet november 12-ig.Heten pályáztak, Ön egy ideig nem volt biztos benne, hogy beadja a pályázatát. Miért húzódozott a vezetés folytatásától?
A mögöttem álló tíz év nagyon rögös volt: 75 millió forintos számlatartozás mellett vettem át az intézményt. Annak idején, az ismert, 2008-as HospInvest-ügy miatti csődeljárás során Heves Megye Önkormányzata leállt a Gárdonyi Géza Színház támogatásával, a színház tetemes számlatartozást halmozott fel. Ilyen teherrel vettem át 2011. február 1-jén a színház vezetését. Emellett gyakorlatilag újra kellett építenem a társulatot, mert az előző igazgató távoztával számos kollégánk is távozott. A megyék intézményfenntartó szerepének megszűnte után, 2012-ben Eger MJV. város fenntartásába került teátrumunk. Sajnos az akkori közgyűlés a vezetői döntés alapján a juttatás lehetőségét elvette tőlem, ezzel tovább csökkentve mozgásteremet. Ennek ellenére, mivel a társulat minden erejével élni akart, az alig 6000 főre csökkent bérletes nézőszámot a 2014/2015-ös szezonra sikerült 13 500 fölé tornázni, az addigi 180-as előadásszám 340-re emelkedett. Nézettségünk azóta is stabil, jegyeladásunk növekedése mellett bérleteseink száma átlagosan 11.500-12 ezer. Rendkívül viszontagságos körülmények közt értük el ezt az eredményt, lassan belefáradtam.
Mitől vett mégis újabb lendületet, és döntött úgy, hogy belevág és elindul a posztért?
A társulat helyzete a pandémia beköszöntével nagymértékben bizonytalanná vált. Március közepéig kiegyensúlyozott, harmonikus gazdálkodás mellett csúcsra járt a színház, de a veszélyhelyzet mindent felülírt. Húsvétkor jött a következő változás híre, hogy a kultúra területéről kivonják a közalkalmazotti státuszt. Mindezt tetézte a nyár közepén, hogy arról értesültem, színházunk költségvetési intézményenkénti működését önkormányzatunk ebben a súlyos gazdasági helyzetben nonprofit kft-vé kívánja átszervezni. Kötelességemnek éreztem 10 éves vezetői tapasztalatomat, gyakorlati rutinomat, helyismeretemet továbbra is a társulat szolgálatába állítani.
Az egész világunk feje tetejére állt. Hogy illeszkedhet ehhez, milyen üzeneteket fogalmazhat meg ebben a szituációban a színház?
Az üzenet, hogy a túlélés a legfőbb feladat. Legalább két évadnak kell eltelnie a pandémia után, hogy az elmúlt 10 év átlagát elérjék a színházak. A megváltozott körülményekhez való folyamatos alkalmazkodás közben kell tartani a hitet a társulatban, s a közönségben egyaránt.
A kísérletezés lehet része a repertoárnak?
Lehet, sőt kell is. Bizonyos mértékben meg is engedjük magunknak. A minden évad műsortervében szereplő, fajsúlyos, mély gondolati tartalmakat közvetítő nagyszínpadi előadásaink is nagy sikerrel mennek. Stúdiónkban a kísérletező, vagy gondolkodtatóbb témákat felvető előadások látogatottsága mélyen alulmarad a könnyed előadásokhoz képest. Mondok egy példát: Páskándi Géza Vendégsége két és fél év alatt, telt házas előadásban 18-szor ment. Most, mióta elkezdtük újra az évadot, a Páratlan páros közel ennyiszer.
Ha egy vidéki színház rétegszínházi, vagy ún. „művész színházi" karaktert kezd ölteni, rendszerint elveszíti nézőit. Az elmúlt tíz év nézőszámban mérhető sikere a jól feltérképezett nézői érdeklődésnek köszönhető.
Kelemen Csaba koronavírus miatti halála árnyékolja be a színház napjait. Mindent megtett, hogy biztonságban folyjon a munka a próbák alatt?
Tavasszal Csaba arra kért, hadd szálljon ki, mert el akar vonulni vidéki házába a vírus elől, melytől rettenetesen tartott. Nélküle próbáltuk „A nagymamát" a teljes leállásig. Mikor újraindultunk, visszajött, s ott folytattuk, ahol tavasszal abbahagytuk. Természetesen a pandémiás intézkedési terv szerint működünk, ebben első helyen van a bejelentési kötelezettség, ha bárki a vírus gyanús jeleit észlelné. Az újraindulás után egyszer már tartottunk egy beugrópróbát, mert Csaba a régi trombózisos tüneteire panaszkodva kért, mentesítsem az esti próba alól. Másnap jelezte, jobban van, jön. Végigcsinálta a főpróbahetet, lejátszotta a bemutatót, s a második előadást is. Ezután A nagymama játékrendjében 12 napos leállás következett. Ezalatt különböző pletykák röppentek fel hol- és hogylétét illetően, de sem vele, sem feleségével nem tudtunk kapcsolatot teremteni. Művészeti főtitkárunk végül elérte, abban maradtak, hogy valószínűleg 22-én színpadra tud állni. Mint utóbb kiderült, akkor már az Infektológiai Osztályon feküdt. Halála az egész társulatot mélyen megrázta. Értetlenül állunk a történések fölött.
Reális veszélynek látja, hogy az EMMI visszavonja a színház támogatását, ha Szőcs Artúr lesz az igazgató?
Igen. Az önkormányzatnak módjában áll nem a szerződésben meghatározottak szerint dönteni, de ezzel vállalnia kell annak az ódiumát, hogy elveszíti a megállapodásban foglalt állami támogatást, 285 millió forintot.
Hogy látja, élvezi a társulat támogatását?
Október hatodikán bizalmi szavazást kértem, melynek tétje pályázatom visszavonása volt. Tudnom kellett, hogy a társulat mögöttem áll-e az egyre keményebbé váló körülmények között. A titkos szavazáson 76,4 százalékos támogatást kaptam.
A kommunizmus alatt Eger színháza a Miskolci Nemzeti Színház kamaraszínházaként működött. Lehetséges, hogy ez a tendencia kezdődik meg Szőcs Artúrnak, a Miskolci Nemzeti Színház Művészeti Tanácsa tagjának megválasztásával?
A hatvanas évek végén a kulturális tárca elképzelése az volt, hogy körzetesíteni kell a színházakat, nincs szükség minden megyeszékhelynek teátrumra. A folyamatban Eger és Miskolc volt a prototípus. Beolvasztották az egri színházat a miskolci teátrumba. Ami most történhet, ha nem is megfeleltethető ennek, de valóban emlékeztet arra a modellre.