Claude Brasseur is azok közé a nagy francia színészek közé tartozott, akik mind mozifilmekben, mind színpadon felejthetetlen voltak. És szórakoztató, kommersz filmekben éppúgy, mint művészfilmekben.
Claude Brasseur édesapja az egyik valaha élt legnagyobb színész volt, Pierre Brasseur, a Szerelmek városa főszereplője, édesanyja Odette Joyeux, a nagyszerű írónő. A keresztapja Ernest Hemingway volt.
Színpadon a hatvanas évek egyik legnagyobb hatású előadásában, a Don Juanban a címszereplő Michel Piccoli mellett Sganarelle-t játszotta. Az előadást annak idején a francia televízió élőben közvetítette, több mint tíz millióan nézték. A nyolcvanas években Roger Planchon korszakos Dandin Györgyének volt a főszereplője. (Az előadást Magyarországra is hozták, a Magyar Állami Operaházban játszották, mert technikailag más színházban nem tudták volna megoldani, hogy az előadás végén mindent elönt a víz - azonban beteg lett, és Pesten helyette maga a rendező játszotta a címszerepet.) Egyik utolsó színpadi szerepe Orgon volt a Tartuffe-ben, hihetetlen sikerrel játszotta a becsapott férjet.
Kétszer kapott César-díjat, először a Sokat akar a szarka című vígjátékért, később a Rendőrök háborúja című bűnügyi filmért. Egyik legnagyobb filmsikerét a Házibuli című vígjátékban érte el, ő volt Sophie Marceau fogorvos apja.
Nagy közönségsikerekben játszott, néhány cím: Veszélyes élni (Annie Girardot volt a partnere, a filmet a magyar Badal János fényképezte), Jégkeblek (Mireille Darc partnere volt), Languszta reggelire, és a Camping-sorozat.
És jelentős művészfilmekben is szerepelt, Jean-Luc Godard, Claude Sautet vagy Bertrand Blier is rendezte.
Claude Brasseur 84 éves volt, és családja közölte: nem koronavírusban halt meg, egyszerűen békésen elaludt.
Az alábbi filmrészletekben Claude Brasseur legfontosabb szerepeiből látunk részleteket: a Don Juan tévéközvetítése, az óriási sikerű Vidocq-tévésorozat, a Jégkeblek, a Sokat akar a szarka, az Egyszerű történet, a Rendőrök háborúja, a Házibuli, a Feketeleves és a Camping.