Elkezdődtek a Marica grófnő próbái az Operettszínházban

Elindult a Budapesti Operettszínház Marica grófnő című előadásának olvasópróbája. A nagyszínpadi bemutató három szereposztása utoljára a járvány előtt találkozhatott személyesen. 

Megkezdődött a Marica grófnő című előadás olvasópróbája a Budapesti Operettszínházban. A társulatot elsőként Kiss-B. Atilla főigazgató üdvözölte, és megköszönte a művészeknek a járvány időszaka alatti folyamatos művészeti együttműködést és az innovatív tartalmakat, melyeket az Operettszínház közönsége az online felületeken követhetett. Így a veszélyhelyzet alatt sem állt le a Budapesti Operettszínház művészeti tevékenysége: más formában, új felületen, de továbbműködött a lehetséges kereteken belül.

Az előadás rendező-koreográfusa, Bozsik Yvette és az Operettszínház főigazgatója, Kiss-B. Atilla Forrás: Németh Anna

A Marica grófnő olvasópróbája volt az első alkalom, melyen a nagyszínpadi bemutató három szereposztása újra személyesen találkozhatott. Kálmán Imre operettjét Bozsik Yvette rendező-koreográfus viszi színre az új évadban. A tavalyi sikeres János vitéz-előadás után Bozsik Yvette már „ismerősként” köszöntötte a társulatot. A Marica grófnő-t is ő viszi színre rendező-koreográfusként. A társulat köszöntése után arról beszélt, hogy a nehéz időszak alatt sok időt töltött a kertjében, ahol virágba borult minden. Elmondta, hogy ezek a hetek megtisztulást jelentettek számára, inspiráló gondolatokat hoztak a Marica grófnő próbafolyamatának előkészítéséhez. Így

az előadás legfőbb üzenete: szépség és mérték.

„Valós férfiak és valós nők egy móriczi Tündérkert-ben. Éteri világ, ahol a Szentivánéji álom-hoz hasonlóan a szerelmesek végül egymásra találnak” – mondta Bozsik Yvette.

A Marica grófnő története pontosan azt a világot mutatja meg, melyet a mai kor elfedni és feledtetni akar. Az éteri Tündérkert Cziegler Balázs díszletterveiben egyszerre realista és egyszerre költői, tele filmes megoldásokkal. A gazdag kiállítású produkció aprólékosan kidolgozott ékességei közül kiemelhető a télikert, a festett freskós falak az enyhén patinás, archaizáló külsőkkel. Berzsenyi Krisztina jelmeztervei rengeteg virágmotívummal idézik meg a Tündérkert-et, a pasztell árnyalatok pedig a „szeretet terét” teremtik meg, hangsúlyozva a rendezői koncepciót.

Dolhai Attila az olvasópróbán Forrás: Németh Anna

A Marica grófnő szövegkönyve Orbán János Dénes írói közreműködésével visszanyúl az eredeti német szöveghez, valamint az 1924-25-ös Harsányi Zsolt-féle szövegkönyv alapjaihoz. A jó hangulatú olvasópróba előtt bemutatkozott ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfus is, aki a néptánc tiszta forrását szeretné majd az adott színházi kontextusra adaptálni. A Tündérkertben szerinte „embertáncot” fognak járni. Az előadás karmestereként Pfeiffer Gyula főzeneigazgató mellett egy ifjú tehetség, Dobszay Péter mutatkozik be.