Nincs más mód, mint hogy leüljünk egy asztalhoz, és beszélgessünk

Budapest, 2017. március 17. A Színház- és Filmművészeti Egyetem bejárata a VIII. kerület Vas utca 2c-ben. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

„Nincs más mód, mint hogy leüljünk egy asztalhoz, és beszélgessünk, keressük a megoldást. Ne azt keressük, amiben nem értünk egyet, hanem azt, amiben egyetértünk" – mondta Zalán János, Balázs Béla-díjas producer, színész, a Pesti Magyar Színház igazgatója, aki október elsejétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem megbízott oktatási rektorhelyettese. Hozzátette: mindenkivel szeretne leülni egyeztetni az egyetemen.Interjú a Színház- és Filmművészeti Egyetem megbízott oktatási rektorhelyettesével.

Ön a megbízott oktatási rektorhelyettes október elsejétől a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az egyetemet hetekkel ezelőtt diákok elbarikádozták, vannak tanárok, akik sztrájkolnak, nincs párbeszéd. Hogyan látja ilyen helyzetben a munkáját?

Többször, több helyen elhangzott, hogy válság van. És valóban az van. De azon kívül, hogy ez elhangzott, semmilyen megoldási javaslat nem érkezett, csak hogy ki mindenki mondjon le. A szakmánk felelőssége, hogy milyen képet mutatunk a fiataloknak: ha van egy probléma, azt hogyan kezeljük. Képesek vagyunk-e a nézetkülönbségek ellenére kulturáltan vitatkozni, és a vitákból leszűrni, hogy milyen megoldások lehetségesek. Kompromisszumra kell törekedni.

A „ha vagy ez van, vagy nem tárgyalunk" hozzáállás nem visz közelebb a megállapodáshoz.

Évek óta hiányzik a párbeszéd, a szakma megosztott. Erre persze már látom a nyilatkozatokat, hogy de, igenis van intenzív kapcsolat ezzel vagy azzal a szervezettel, de ennek valójában úgy kellene működnie, hogy van egy oktatási intézmény, amely kiszolgálja a teljes kulturális piacot. Ez pedig jelenleg nem működik.

Budapest, 2017. március 17. A Színház- és Filmművészeti Egyetem bejárata a VIII. kerület Vas utca 2c-ben. Forrás: MTI/Róka László

Hangsúlyozom, nagyon szerencsétlen mondatok hangzottak el, és ezek sok sebet ütöttek. Érzékeny, művész emberekről van szó mindkét oldalon. A fröcsögés méltatlan ennek a szakmának a képviselőihez. Egyszer majd ezeket a sebeket is gyógyítani kell, de most nem ennek van az ideje, hanem annak, hogy az egyetem működését fenntartsuk. Ez a szakma, az egyetem, a hallgatók érdeke is. Több mint 140-en dolgoznak az egyetemen, akik bért kapnak.

Olyan sajátos jogi helyzet állt elő, hogy lemondott vezetők nélkül nincs, aki igazolja az elvégzett munkát. Ha nem tudjuk igazolni, jogtalan bérkifizetés állhat elő.

Ezt a helyzetet mindenképpen el kell kerülni. Kiváló szakemberek dolgoznak az egyetemen. Többekkel nagyon jó barátságban vagyok, sokukkal számos helyen együtt dolgoztam filmekben vagy színházban. Elképesztően gazdag hagyománya van a 155 éves Színház- és Filmművészeti Egyetemnek, ez pedig hatalmas érték. Ezzel a humán erőforrással gazdálkodni kell.

A szlogennel, hogy „free SZFE", mindenki egyetért: nyitott legyen az intézmény, minden gondolat, minden irány megjelenjen.

Hiszen a kultúra lényegét éppen a sokszínűség adja.

Zalán János Balázs Béla-díjas producer, színész, a Pesti Magyar Színház igazgatója, az SZFE megbízott oktatási rektorhelyettese. Fotó: Polyák Attila - Origo

Ön szerint mire lenne most szükség ahhoz, hogy legalább a tárgyalások elkezdődjenek, és legyen szándék a kompromisszumra?

Mindenki kicsit lépjen hátra, higgadjanak le a kedélyek, és koncentráljunk a feladatra. Először indítsuk el a munkát, aztán ezzel párhuzamosan kezdődjön el a párbeszéd, ami egyébként évtizedek óta hiányzik.

Az már nagyon sokszor elhangzott az elmúlt hetekben, hogy üljenek le tárgyalni, de egyelőre úgy tűnik, nem közelítenek az álláspontok. Az új kancellárt nem engedték be, október 1-től sztrájkot hirdettek az egyetemen. Mi várható, ha nem oldódik a feszültség?

Mielőtt az összes problémát felvetnénk, és egy nap alatt megoldanánk, ami a szakmában eddig megjelent, a jelenlegi, halaszthatatlan ügyekre kell fókuszálni. Szeptember vége van. Október elejével fizetéseket kell adni. Nekünk azokra kell koncentrálni, akik ott dolgoznak. Ha az egyetemre nem tud bemenni a kancellár, akkor nem tudja aláírni a kifizetéseket. Sem fizetést, sem ösztöndíjat nem lehet adni addig, amíg ez a helyzet nem rendeződik. Ezt jelenleg maga az egyetem akadályozza azáltal, hogy nem engedi az SZFE épületébe a kancellárt, akinek az intézmény működtetésében kulcsszerepe van. Miért akarna rosszat? Minél előbb biztosítani kell a feltételeket, hogy az akkreditációnak megfelelő módon történjen az oktatás, és mindenki kapjon fizetést, és akinek jár, ösztöndíjat.

Zalán János, az SZFE megbízott oktatási rektorhelyettese Fotó: Polyák Attila - Origo

Mi történhet, ha nem hallják meg a szavait, vagy nem tartják fontosnak jelen pillanatban a fizetés kérdését, vagy a munka folytatását az egyetemen dolgozó – vagy sztrájkoló - tanárok?

Úgy gondolom, hogy nem csupán két oldal van. Rengeteg egyéni szempontot is figyelembe kellene venni. Sokan dolgoznak ott. Van, akinek nem számít a fizetés, nulla forintért is szívesen tanít. Viszont van, akinek ez az egzisztenciája. Úgy gondolom, hogy helyes lenne meghagyni és elfogadni a döntés szabadságát mindenki számára.

Megkeresték önt az egyetemről?

Sok emberrel beszéltem – nem hivatalosan. Ezt a gondot ők is látják.

Akik megkeresték, lát a részükről megegyezési készséget?

Nem jutottunk el idáig, de abban bízom, hogy az egyetemen dolgozó kiváló emberek, kiváló művészek, elméleti szakemberek mégiscsak felnőtt módon képesek együttműködni. Lehetetlen, hogy nem ülnek le egy asztalhoz. Én ebben az intézményben végeztem 1991-ben színészként. Később két doktori fokozatot is szereztem itt. Fantasztikus embereket ismertem meg, akiknek adok a véleményére és bízom a velük való együttműködésben, még akkor is, ha bizonyos dolgokat alapvetően máshogy látunk, és máshogy gondolunk.

Zalán János, az SZFE megbízott oktatási rektorhelyettese Fotó: Polyák Attila - Origo

Diákokkal beszélt?

Több hallgatóval beszéltem. Ezeken a baráti beszélgetéseken sokféle szempont és vélemény fogalmazódott meg. Például vannak, akik fizetnek az oktatásért. Nekik ez egy felsőoktatási szolgáltatás, mivel mellette keményen dolgoznak is. Joggal teszik fel tehát a kérdést: miért nem szolgáltat számukra az egyetem azért a sok százezer forintért, amit egy szemeszterért fizetnek? Ők csak diplomát akarnak, a diplomával a szakmában dolgozni, és bár van véleményük, de a belső konfliktusok elkerülése végett elzárkóznak a nyílt véleményformálástól.

Az egyetemen korábban létrehoztak egy – ők maguk így nevezik - tanköztársaságot. Mi történhet akkor, ha a tanköztársaság keretein belül tanulnak a diákok, akár vizsgáznak is a tanáraiknál – akik tiltakoznak vagy sztrájkolnak. Valaki elfogadja majd a diákok és a tanárok által elvégzett munkát – mármint a tanköztársaságban végzett tanítást és tanulást? Lehet a félévet így elfogadni?

Az egyetem az elindított szakokra akkreditációs kötelezettségeket vállalt. Azt kell tanítani, és abban a formában, amelyben akkreditálták. Nem lehet változtatni rajta a fenntartó tudta és beleegyezése nélkül.

Az egy nagyon jó kérdés, hogy érvényes lehet-e ez a félév.

Ha nem érvényes, milyen megoldás lehet a pótlásra. Nincs más mód, mint hogy leüljünk egy asztalhoz, és beszélgessünk, keressük a megoldást. Ne azt keressük, amiben nem értünk egyet, hanem azt, amiben egyetértünk. Keressünk egy pontot, ami közös. Aztán keressünk mellé másikat. Lehet, hogy kiderül, hogy sok mindent ugyanúgy gondolunk. Csak a kommunikáció hiánya miatt nem tudtunk eddig előrelépni. Tudom, hogy ők is beszélnek egymással. Tudom, hogy folynak bent az egyeztetések, de nincs párbeszéd a fenntartóval és az intézmény vezetőjével. Itt számos jogi kérdés nincs tisztázva. Nem a kuratórium az intézmény vezetője, hanem a kancellár és a rektor.

Zalán János, az SZFE megbízott oktatási rektorhelyettese Fotó: Polyák Attila - Origo

Érintsük a politikát?

Amiről én beszéltem, annak semmi köze a politikához, még akkor sincs, ha vannak, akik politikai síkra akarják terelni a diskurzust.

Én is látom, hogy kik és hogyan próbálják meglovagolni ezt az egyébként alapvetően oktatási és szakmai kérdést.

A mi dolgunk nem a politika, hanem a szakma. Számtalan intézményi, és szakmai kérdés vár megoldásra. Ezek mellett persze el kell indítani azokat a diskurzusokat, amelyek évtizedek óta elmaradtak.

Zalán János, az SZFE megbízott oktatási rektorhelyettese Fotó: Polyák Attila - Origo

Mi történik, ha nem enyhülnek a feszültségek, mert a tanárok és a diákok egy része is ragaszkodik ahhoz, hogy ez politikai kérdés – ezért nem ülnek le tárgyalni, nem keresik a kompromisszumot?

Azt gondolom, hogy mindenki nyilatkozzon a saját nevében. Mint egy választáson. Egyenként.

Erre azt mondhatják, hogy neveket kérnek, vagyis adatgyűjtés folyik....

Megoldható az, hogy anonim módon nyilatkozzanak az emberek. Ahogyan egy választáson, ahol név nélkül adják le a voksaikat a szavazók. Persze, alá kell írni, hogy kik mentek el szavazni – ez természetes. Én október elsejétől próbálom segíteni a munkát: üljünk le, beszéljünk, tárgyaljunk, hogy hogyan folyjon tovább az oktatás.

Megpróbál bemenni az egyetemre?

Én megpróbálok, de ha nem engednek be, az sem zavar, mert az én munkavégzésem nem helyhez kötött. Ha a diákok nem engednek be, akkor a tanárok helyzetét nehezítik, mert akkor oda kell jönniük, ahol én vagyok.

Zalán János, az SZFE megbízott oktatási rektorhelyettese Fotó: Polyák Attila - Origo

Mi most a legfontosabb ön szerint, hogy elkezdődhessen a tanítás?

Nyugalomra van szükség, és annak érdekében, hogy szülessen valami megoldás, szükséges egy kis médiacsend. Rendeznünk kell a dolgainkat. Adjon a szakma magának egy esélyt, hogy ezt a kérdéskört kezelni tudja. Azon már senki sem vitázik, hogy szükség van a modellváltásra, hogy az egyetem versenyképes legyen.

Arra kérnék mindenkit, hogy óvatosan fogalmazzon, és adjon esélyt, hogy elindulhasson a párbeszéd. De ahhoz közös akarat és tettek kellenek.

Én senkinek nem szeretném megváltoztatni a világnézetét, a véleményét, mert tiszteletben tartom. De van egy feladat, amit mégiscsak el kellene látnunk: hogy az egyetemen professzionális körülmények között továbbra is oktatás folyjon. Azt kérem, hogy mielőtt győznének az előítéletek, tegyünk egy próbát, bizonyítsuk be, hogy a hallgatók érdekében tudunk együtt dolgozni.

Novák Emil az SZFE általános rektorhelyettese

Novák Emil számos fontos játékfilm operatőre volt: fényképezte többek közt Maár Gyula Felhőjáték-át, Tarr Béla remekművét, a Werckmeister harmóniák-at, vagy akár Mészáros Márta Utolsó jelentés Annáról című alkotását. De rendezett is több filmet. Ilyen volt például a 2011-es Ideje az öregségnek, amelyben Törőcsik Mari játszotta a főszerepet, vagy a három évvel ezelőtti, félórás Cinematographer, amelynek forgatókönyvét is Novák Emil írta. Forgatott korábban a Queen-nel, Yoko Onóval, az INXS-szel és a legendás Syrius frontemberével, Jackie Orszaczkyval is.

Novák Emil a hetvenes évek óta aktívan részt vesz a magyar kulturális életben. 18 évesen már dolgozott a MAFILM-nél fotósként és segédoperatőrként. Hat évvel később, 1978-ban elkezdte tanulmányait a Színház és Filmművészeti Főiskola operatőri szakán, ahol tanárai voltak többek között Szabó István, Fábri Zoltán és Illés György is.

Fotósként dolgozott Jancsó Miklós és Gyurkó László – 1970 és 1978 között működő – 25. Színházának produkcióinál. De Ragályi Elemér mellett volt segédoperatőr, később több filmjében II. kameránál dolgozott. A főiskola évei alatt kétszer volt főszervezője a szentendrei Művészeti Főiskolák Fesztiváljának. Az 1980-as évektől kezdve folyamatosan voltak fotókiállításai többek között a szentendrei Vajda Lajos Stúdió Galériában és a szentendrei Templom téren is. A főiskola után néhány évig újra a MAFILM-nél dolgozott, majd 1987-ben disszidált, és Sydney-ben telepedett le. Erről korábban azt mondta, „33 évesen mentem el, még abban az időben, amikor a távozás disszidálásnak számított, de már közel sem akkora súllyal, mint egy 56-os esetében, tehát bármelyik pillanatban nyugodtan visszatérhettem volna. Igazából csak az állampolgárság megszerzése miatt töltöttem távol az első két évet, onnantól fogva azonban rendszeresen jártam haza."

Sydney-ben is szerzett egy diplomát a filmszakon, állampolgárságot is kapott, majd 1991-ben részt vett a sydney-i 31-es csatorna létrehozásában és működtetésében is. Az adó 22 különböző etnikai csoport közös csatornájaként jött létre, és Novák Emil két éven át vett részt a magyar nyelvű adás készítésében, sőt, igazgatósági tanácstag is volt egészen 1997-ig. A magyar adás szervezéséről egy korábbi interjúban azt mondta: azon volt, hogy a kint élő magyarokon belül minden korosztálynak, csoportnak lehetőséget adjon saját műsor készítésére, mert rájött, hogy „ha egyvalaki kap alkalmat, onnantól állandósul a feszültség. Így viszont lehetőség nyílt arra, hogy egymás generációs kultúráira is rálássanak, és ne maradjon mindenki a saját világába bezárva. [...] Ezek a magyar közönség kulturális rendezvényeiről, kiemelkedő alakjairól, sikeres embereiről szóló programok voltak."

A tévézés mellett főleg reklámfilmekkel foglalkozott, öt éven keresztül állt szerződésben a sydney-i Manifesto Film produkciós irodával, majd 1997-ben a Paper Back Film produkciós cég társtulajdonosa lett.

1992-ben Sydney-ben megalapította a Museum of Hungarians képzőművészeti társaságot, amelynek keretében – a Magyar Filmunió segítségével – megszervezte az első Magyar Filmhetet a sydney-i Valhalla moziban. Ezen a filmhéten többek között Jancsó Miklós, Szabó István, Jeles András, Gárdos Péter, Huszárik Zoltán filmjeit is vetítették. A Museum of Hungarians társaságnak egyébként Sydney-ben élő magyar származású képzőművészek voltak a tagjai. Novák Emil a kétezres évek elején családi okok miatt hazaköltözött Magyarországra.

Novák Emil 2004-ben megalapította a Magyar Operatőrök Társaságának Aranyszem Operatőr Fesztiválját. 2018-ban Romwalter Bélával közösen pedig megalapították a Kovács Lászlóról és Zsigmond Vilmosról elnevezett operatőri díjakat (az Aranyszem Operatőr verseny folytatásaként), amelyeket minden évben átadnak a szakma legjobbjainak. Novák Emil alapította az első magyarországi filmszakmai képzést is. Ez a 2006-ban életre hívott HSC Stábiskola, amely a Magyar Operatőrök Társaságának képzése, egyben a magyar filmes szakember képzés központja.

2015 óta Novák Emil a Magyar Filmhét (2020 óta már Magyar Mozgókép Szemle) szervezője, és 2016-tól a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű Fotó, Film Média szakának tanára. Legutóbbi filmje a 2018-as Laci és Vili. A magyar operatőri iskola története, amelynek rendezője, operatőre és producere is volt egyben.

Novák Emil alapító tagja a 2014-ben létrehozott Magyar Filmakadémiának, 2018-ig elnöke volt, azóta pedig elnökségi tagja a szervezetnek, ahogy a Magyar Operatőrök Társaságának is, valamint tagja az Európai Operatőrök Szövetségének (IMAGO) és a Magyar Fotóművészek Szövetségének.

Mostantól ő a Színház- és Filmművészeti Egyetem általános rektorhelyettese.