A mosoly országa hatalmas sikernek ígérkezik a Budapesti Operettszínházban

Vágólapra másolva!

„A muzsika magával ragadja a közönséget, mert aki írta, meggyőződésből, hittel írta" - közli a korabeli sajtó Lehár Ferenc zenéjéről, amely tegnap is meghódította a Budapesti Operettszínház sajtótájékoztatójának résztvevőit. A Párisi Udvar Hotel Budapest impozáns csarnokában A mosoly országának alkotói és művészei avatták be a sajtó képviselőit az előadás és a próbafolyamat kulisszatitkaiba.. Lehár Ferenc egyik leghíresebb operettjét október 22-én, 23-án és 24-én, a Magyar Operett Napja alkalmából mutatja be a teátrum. Az eseményen felcsendültek a legismertebb dallamok: Szu-Csong belépője Ninh Duc Hoang Long és Vadász Zsolt, a Tea duett Bordás Barbara és Homonnay Zsolt, a ne félj, ne félj bolond szívem Széles Flóra és Dénes Viktor, a Honvágy-dal Fischl Mónika, az eseményt záró Zig-zig duett pedig Bojtos Luca és Dénes Viktor előadásában hangzott el.

Origo

Vágólapra másolva!

Budapesti Operettszínház A mosoly országa Léhár Ferenc

Kiss-B. Atilla főigazgató röviden tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy hogyan esett a választás alkotóként Stephen Medcalfra, a világhírű brit rendezőre:

Stephen Medcalf világszerte ismert rendezővel több, mint 10 évvel ezelőtt találkoztam egy marseille-i munkám során. Akkor éppen Gian Carlo Menotti: The Saint of Bleecker Street című operáját rendezte Stephen, amelyben Michele, a tenor szerepét játszottam. Nagyon eredményesen dolgozunk együtt. Stephen személyében egy nagy tudású, igen felkészült, ugyanakkor emberi és művészi alázattal dolgozó elkötelezett alkotót ismertem meg. Amikor a Budapesti Operettszínház főigazgatói székére pályáztam, megkerestem Stephent egy potenciális együttműködés szándékával erre a megkeresésre Stephen gondolkodás nélkül igennel válaszolt...

A főigazgató a továbbiakban a mű történetéről és jelentőségéről beszélt:

Az ipari forradalom egyik következménye az volt, hogy az alkotó művészek, mint egy tiszta forrást keresve kelet felé kezdtek el fordulni. Érdekelte, foglalkoztatta őket az a vélt vagy valós misztikus varázs, amelyet a nyugati szellemiséget alteráló hatások még nem értek. Szabad, természetes egészséges életösztönök, amelyeket nem rontott még meg a civilizáció. Olyan festők, akik soha nem hagyták el Európát a misztikus keletet festették meg. Jelentős drámaírók alkottak keleti hercegekről és hercegnőkről színpadi műveket. A zeneszerzők elkezdték mindinkább beleszőni dallam szöveteikbe a „keleti színes selymek fonalait". Ez már a romantika időszakában is számos alkotásban megmutatkozott, de ennek a fajta törekvésnek a XX. század első negyedében a szecesszió, art deco időszakában újabb fellángolása volt felismerhető. Lehár Ferenc Puccini mellett a legnépszerűbb zeneszerző volt a maga idejében. Mindketten megalkották életművük kelet centrikus opuszát. A Turandotot 1926-ban, a Mosoly országát 1929-ben mutatták be.

A Párisi Udvar Hotel Budapest impozáns csarnokának egyik éke a sajtótájékoztatón az a Kemenes Fanni által tervezett sárga kabát volt, amelyről Kiss-B. Atilla főigazgató így mesélt

A 90-es évek végén a Budapesti Operettszínházban Halasi Imre rendezésében volt szerencsém az itt jelenlévő Fischl Mónika oldalán Szu-Csongként bemutatkozni. Viszonylag a pályám elején voltam, nagy megmérettetésnek és mérföldkőnek számított szakmai előmenetelemben Szu-Csong szerepe. Később máshol is többször előadtam, és valahogy a szívemnek egy olyan fiókjában foglal helyet a mai napig, amely megkülönbözteti a többi szerepemtől.

Stephen Medcalf brit rendező először dolgozik Magyarországon. Nem ez az első találkozása A mosoly országával, hiszen pár éve rendezte meg Lehár Ferenc operettjét a bajorországi Landestheatre Niederbayern színházban. Így vallott a darabról:

Ez az egyik kedvenc darabom, több mint egy operett vagy opera, ez egy nagyszerű zenés színházi darab. A legtöbb operettüzenet azt sugallja, hogy a szerelem valahogy utat tör magának, de A mosoly országának éppen az az üzenete, hogy a szerelem nem biztos, hogy utat talál magának. Ez pesszimistán hangzik, de egyben jelzi is, hogy önzetlenségre, toleranciára van szükségünk és arra, hogy kompromisszumokat tudjunk kötni annak érdekében, hogy egy kapcsolat működni tudjon. A darabban két teljesen különböző világ jelenik meg: Bécsben a jin, Kínában a jang világa. Létezik egy nagyon nőies, sötét bécsi érzelmes világ, és egy nagyon színes, racionális, kemény vonalú kínai világ. A fényekkel, formákkal, színekkel ezt a két különböző világot teremtjük meg a színpadon. Látni fogjuk, hogy Lizának mennyire nehéz megérkeznie ebbe a kínai világba, és fordítva Szu-Csongnak is a bécsibe.

A mosoly országa című operett karmesterei: Pfeiffer Gyula, az Operettszínház főzeneigazgatója, valamint Sándor Szabolcs, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera mesterszakának vezetője, aki többször vezényelt már szerte a nagyvilágban: Mexikóban, Oslóban, Svájcban, Ausztriában, Németországban és Olaszországban, ahol harmadik helyezést ért el Puccini Bohémélet című operájának dirigálásáért.

A mosoly országa zenei eleganciával, bécsi keringővel, távolkeleti-motívumokkal teli mű, amelynek grandiózus zenéje filmzeneként is megállná a helyét.

- mondta Sándor Szabolcs karmester

Nagyon boldog vagyok, hogy vezényelhetem a művet itt a Budapesti Operettszínházban. Nem véletlen, hogy Giacomo Puccini is elismerte a magyar zeneszerző művészetét. A mosoly országának mondanivalójával kapcsolatosan kiemelném, hogy mivel világunkban egyre inkább elsikkad a hit és a szeretet, ezért egyre fontosabbá válik az az értékrendszer, amit a két nagy komponista képviselt: Lehár Ferenc és Puccini erős hittel és egyfajta lángoló szeretettel komponálta műveit. Mindez A mosoly országa című operettben csodálatosan érvényesül.

Túri Erzsébet díszlettervező kiemelte:

Tulajdonképpen két helyszínen játszódik a történet, mi pedig Stephen kérésére ütköztettük ezt a két világot. Az első egy palota Bécsben, ami hideg színekkel van felvázolva, de a női lélek leírása miatt éppen a szecessziónak egy gyönyörű organikus részét idézi meg. Ezzel szemben a meleg színek a pekingi császári palotában jelennek meg, ahol piros és arany szerepel gyönyörű pompában. A tér szervezésében az organikus motívumokat szigorú, szabályos, vízszintes és függőleges keretekbe foglaltuk a császári palotát illusztrálva.

Berzsenyi Krisztina, az előadás jelmeztervezője hozzátette:

A kék nálam a víznek is a szimbóluma. A kínai képben ugyanazokat a színeket használtam, mint Túri Erzsébet. A jelmezeket a kínai tradicionális alapokra épülve terveztem hernyóselymeket használva. Ragaszkodtam a kínai szabásmódokhoz, hiszen ez emeli ki a hatalmas kontrasztot. Egy európai ruha például abban a korban nagyon sok részből, ívesen volt szabva, míg mondjuk egy tradicionális kínai viseletben csak egyenes vonalak jelentek meg. Az a koncepció, amit Steven Medcalf, az előadás rendezője szeretne megjeleníteni, a ruhák szabásában is felfedezhető.

Végül Bajári Levente, Harangozó-díjas, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével kitüntetett koreográfus, aki először mutatkozik be a Budapesti Operettszínházban kuriózumként kiemelte, hogy az előadás egyik különlegessége a több mint nyolc perces önálló koreográfia, a kínai- szvit, amely a tánc nyelvén meséli el a történetet, emellett a szereplők mozgásrendszerében is egy jól meghatározott koreográfiai formanyelv lesz tetten érhető A mosoly országában.