A "magyar Leonidász"

Hit, erkölcs, bátorság és szabadság. Olyan ideák, amelyek markánsan határozzák meg, és határozták meg nagyívű történelmünk során nemzeti önazonosság tudatunkat. Láttatják a közös néplélek lényegét: a folytonosan bennünk égő parazsat, amely - ha eljön a választott idő - rendre hatalmas tűzzé érik... A bátorság és a szabadság-szeretet tüzévé. Ilyen tűz lobogott a hatalmas oszmán túlerővel harcoló maroknyi hős várvédő, a „magyar 300", s vezérük a „magyar Leonidász" Zrínyi Miklós ereiben is. Akik csakúgy, mint az egykori spárta hősei: Leonidász és a rendíthetetlen 300 harcos -  a bátorság és hazaszeretet példájává váltak az utókor emlékezetében.

Minden év szeptember 7-én, idén éppen 456 éve rá, és maroknyi várvédő vitézére, a „magyar zsarátnok" rendre fellobbanó lángjaira, a magyar szabadság tüzének magyar lángjaira emlékezünk. Azokra rendíthetetlenekre, akiknek többször is felajánlotta a világ akkor legerősebbnek bizonyuló, világhódító terveket szövögető seregének a vezetője, Nagy Szulejmán szultán a megadást, az önfeladást, s a velejáró gazdagodást. Ám a várkapitány ezt következetesen visszautasította - sőt esküjét betartva - tudatosan döntött 1566. szeptember 7-én a hősi halál mellett.
Ma Szigetvár hőseire emlékezik az utókor.

Szigetvár - a magyar ellenállás veszélyes fészke

A török történelem legnagyobb uralkodójaként tisztelt I. Nagy, Törvényhozó Szulejmán szultán, a világhódító terveket dédelgető vezető, éppen 40 évvel a mohácsi tragédia után úgy döntött, hogy személyesen vezeti a Bécs ellen irányuló újabb hadjáratát. A 72 éves szultán személyes jelenléte komoly terveket jelzett... A több irányból indított hadműveletet a személyesen irányította, majd nyugatnak fordulva, augusztus 6-án Szigetvárat vette ostrom alá. Döntésében komoly szerepet játszott, hogy a török közeledtének hírére a parancsnokságot visszavevő Zrínyi Miklós és emberei korábban több sikeres támadást hajtottak végre a törökök ellen, így Szigetvár jó okkal tűnhetett az ellenállás veszélyes fészkének...

Johann Peter Krafft - Zrínyi kirohanása Szigetvárból Forrás: Fj Mol

S ahogyan ez rendre lenni szokott, Zrínyi 2500 magyar és horvát katonával – az ismét elmaradó külső segítség nélkül várta a hatalmas oszmán túlerőt, a Szultán által korábban „vakondtúrásnak" titulált várba. Miksa német-római császár és magyar király mintegy 80 ezer katonája élén, bár személyesen jött Magyarországra, a hadsereg azonban - részben az élelemellátás nehézségei miatt - megakadt Győrnél, így nem volt képes Szigetvárnak és Heroikus hőseinek segíteni...

Szigetvár Zrínyi és Szulejmán végzete...

Augusztus végére a törökök bevették a várost és Zrínyi maradék 800 emberével a várba szorult vissza. Heroikus küzdelem kezdődött. A megadásért cserében a szultán felajánlotta Zrínyinek Horvátországot és Szlovéniát, ám Szigetvár hőse az esküjéhez hű maradt...
A nemleges válaszra négy napon és éjjelen át tartó tűzeső, ágyúdörgés és aknazápor volt a válasz. A lelkesedés és a hősiesség bár életben tartotta a maroknyi várvédőt - miközben az ostromlók egyre nagyobb veszteségeket szenvedtek el élelemhiány és betegség miatt - a szigetvári hősök mégis egyre inkább a vár belsejébe szorultak.

XVI. századi metszeten Zygeth, Szigetvár Forrás: Origo

A mohácsi csata 40. évfordulóján indított második támadást személyesen a szultán vezette, ám a többszörös támadó erő ellenében – 4000 fős török veszteséggel - sikerült visszaverni az oszmán rohamot. S bár a csatában holtan maradt Ali budai pasa és a török tüzérség vezetője is, valamint fogságba esett a janicsár aga, a szultán pedig dühében és elkeseredettségében sírt, zokogott, sőt még a lováról sem tudott leszállni, azonban Zrínyi a belső várba szorult vissza, amellyel megpecsételődött a maradék 300 vértanú sorsa...

De Szigetváron pecsételődött meg a török történelem legnagyobb és legsikeresebb vezetőjének, Nagy Szulejmán szultánnak a sorsa is, aki egy nappal Zrínyi végzetes kirohanása előtt, szeptember 6-án, a vár falai alatt, 72 évesen életét vesztette. Halálhírét – elkerülve a járvány sújtotta, amúgy is megfáradt hadsereg demoralizációját - megpróbálták három napig titkolni azzal, hogy díszruhába öltöztették testét és a sereget elvonultatták előtte.

Szigetvár ostroma, Szulejmán kódex Forrás: Origo

„Örök dicsőség a legyőzhetetlen katonáknak"

– olvasható az idézet a szigetvári vár Zrínyi-emlékművén. Szigetvár védőinek heroikus küzdelme az európai nemzetek későbbi nemzedékei számára is példával szolgált kitartásból és bátorságból.
1566. szeptember 7-én a reménytelennek tűnő helyzetbe került várvédők esküjükhöz hűen felkészültek a halálra. Páncél helyett ünneplőbe öltöztek, Zrínyi pedig egy marék aranyat tett a zsebébe – mondván – szükség lesz rá a temetésére...

A mindenre elszánt 300 - miután Zrínyi kinyitatta a vár kapuit, s szögekkel töltött ágyúval lövetett az ellenségre - kirontott a várból. Élükön Zrínyi lovagolt, egyik kezében zászlóval, a másikban a Zrínyiek családi kardjával... Haláltusájában két golyó a mellébe, egy nyílvessző pedig a szemébe fúródott. A 300 hősből csupán hárman maradtak életben.

Székely Bertalan - Zrínyi kirohanása Forrás: Origo

A rettenthetetlen várkapitány fejét a török nagyvezír eljuttatta a királyhoz, amelyet később fia, Zrínyi György Csáktornyára Szállíttatott, s a pálosok kolostorában temetett el. A Halálra sebzett testet Musztafa pasa - Zrínyi egykori hadifoglya - katonai pompával temetett el a vár környékén.
Szigetvár ostroma összesen 2.500 magyar és 25.000 török életet követelt. Zrínyi hősei azóta is a hűség és a bátor hazaszeretet példái az utókor számára.

Gróf Zrínyi Miklós - aki már életében Európa szerte legendássá vált a török elleni sikeres harcok vezetőjeként - halálával és egyemberként küzdő, hős katonáival nemcsak megingatta a korabeli világ legnagyobb haderejét, de évtizedekig tartó erőgyűjtésre is lehetőséget adott a végvári ellenállásnak azzal, hogy a 15 éves háború kitöréséig - a portyázásoktól eltekintve - a törökök nem vezettek hadjáratot Magyarországra.

Zrínyi Miklós horvát Bán Forrás: Origo

Az ostrom utolsó fejezeteként törökök ezrei lepték el Szigetvár falait a Zrínyi kincsek után kutatva. A vár – amely örök temetőjéül szolgált 3000 janicsárnak - csak romjaiban került török kézre. Az utolsó élő magyar, egy fiatal nő, aki elrejtőzött a lőszerraktárban magára és a 3000 janicsárra robbantotta a magyar ellenállás lelkileg rendíthetetlen erős falait...

Szerző: Wieber Orsolya, a csízió.blogstar.hu szerzője, a Teremtő Nőiség című könyv írója