Petőfi hadat üzent saját korának a hőseposszal

A western kikarikírozott formában

A helység kalapácsa lelkét egy olyan filmes feldolgozás tudja visszaadni, mely az irodalmi alapanyaghoz hasonlóan karikíroz: nemcsak nyelvezetében, hiszen filmről van szó, hanem más téren is kifordít megszokott, klisés megközelítéseket- mondja Dombrovszky Linda (Pilátus, Kockaember), aki a Megafilm gyártásában, a Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek felkérésére televíziós filmet forgat Petőfi Sándor hőseposzából. Az általa rendezett filmet western paródiaként emlegetik, és noha ennél összetettebb a műfaj, célja, hogy a költő által kifigurázott világ patetikusságát újfajta szemlélettel, sok-sok humorral mutassa be.

- Hogyan közelíti meg a film a viszonylag régen feldolgozott történetet?

Az volt a célunk, hogy Petőfi eposz-paródiáját úgy dolgozzuk fel, annak szellemében, ahogyan és amiért ezt a szerző megírta 178 évvel ezelőtt.

Petőfi stílusparódiát írt, „komikus hőskölteményt", mellyel hadat üzent a korabeli, túlzottan patetikus irodalmi stílusnak, ami hazánkban uralkodott.

(Természetesen támadások kereszttüzébe is került emiatt a mű megjelenése után.)

A mű lelkét tehát egy olyan filmes feldolgozás tudja visszaadni, mely az irodalmi alapanyaghoz hasonlóan, karikíroz: nemcsak nyelvezetében, hiszen filmről van szó, hanem más téren is kifordít megszokott, klisés megközelítéseket. Emiatt arra törekedtünk, hogy a nyelvi humor, a nyelvi paródia találkozzon és egységet alkosson a filmnyelvvel, a látvánnyal, a színészvezetéssel, a zenei világgal.
Legkézenfekvőbbnek mindehhez a western műfaja kínálkozott, hiszen a western dramaturgiája éppen a hőskölteményeken alapul – azokat a magányos hősöket állítja középpontba, akik egyedül szállnak szembe a világgal. Éppen, ahogyan Fejenagy teszi – csak éppen az ő harca egy paródia, egy banális történet, elképesztően vicces és találó karakterekkel.

-Western-paródiának hívja?

A western, mint filmműfaj tökéletesen illeszkedik Petőfi dramaturgiájához, de mivel maga a történet, a szöveg, a szereplők önmaguk karikatúrái, nekünk is meg kellett bolondítanunk a western film ismert kliséit.

A western kikarikírozott formában Forrás: Megafilm

Felhasználtuk és karikíroztuk tehát filmnyelvileg (plánozás, kameramozgások, ritmus) a western műfaji elemeit, miközben jelmezben – díszletben - zeneileg magyaros elemekkel egészítettük ki, bolondítottuk meg azt. Létrejött tehát egy egyedi világ, mely szándékosan anakronisztikus, parodisztikus, hiszen a mű lelke maga is az – egy adaptáció dolga márpedig szerintem éppen ez lenne: megragadni a lényegi részét az alapanyagnak, majd létrehozni egy egyedi világot.
A helység kalapácsa annyiból nagyon speciális, mint adaptáció, hogy az eredeti szöveg érintetlenül jelenik meg benne.

- Petőfi hőseposzának korábbi feldolgozásaiból melyikkel találkozott?

- Egy korábbi filmes változatával, amit Zsurzs Éva rendezett 1965-ben, főbb szerepekben a korabeli magyar film nagy csillagaival (Bessenyei Ferenc, Agárdy Gábor, Gábor Miklós, Major Tamás, Gobbi Hilda, Mészáros Ági, Garas Dezső játszanak benne). A mai napig kultuszfilm. Hangsúlyozni szeretném, hogy eszünkben sincs felülmúlni a színészóriások jutalomjátékát (szerintem az volt nekik).
Teljesen más indíttatásból készült az általunk tervezett film. Más megközelítést választottunk, miként teszi ezt számtalan színházi feldolgozás is, ahol még a jelenbe helyezett adaptáció is megállja a helyét - hiszen a történet örökérvényűsége lehetővé teszi ezt, természetesen paródiaként kezelve a művet. Tévedés azt gondolni, hogy a műnek Petőfi korában kell játszódnia, sőt... aki így közelíti meg, az vagy nem ismeri az anyagot, vagy nem érti a mű, és az adaptálás lényegét.

A banális történet maga éppen időtlensége miatt izgalmas, bárhol-bármikor megtörténhet, elsősorban nem történelmi vagy kulturális kontextusa miatt érdekes.

Egyébként pedig nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatal generáció ma élő magyar színészeket is lásson a vásznon és a TV-ben, mert fantasztikusak. Nagyon nehéz a dolguk, mert megváltozott a világ, és egészen más szempontrendszerek alapján ítélnek meg egy színészt, mint a szimpla „tehetség". Sokan nem tudják megmutatni igazi mélységeiket, finomságaikat, mert nincs rá alkalmuk. De igenis itt vannak köztünk, és varázslatosak, ahogyan átadják testüket-lelküket egy-egy szerepnek, ahogyan világokat teremtenek, sokszor a semmiből.

- A fiatalok is fogékonyabbak erre a megoldásra. Cél volt a Petőfi életmű szélesebb bemutatása?

- Nehezen olvasható a mű, tele van körmondatokkal, cikornyás nyelvtani megoldásokkal, idegen szavakkal, többszörös jelzős szerkezetekkel - éppen az említett nyelvi kifigurázás miatt. Iskolásként olvasni egy élmény, mégis nehezen feldolgozható irodalom. Sokan tudják, miről van benne szó, de nem emlékeznek igazán rá és kevesen veszik le a polcról, hogy újra elolvassák. Bízom abban, hogy a film által a mai fiatal generáció érdeklődését is fel tudjuk kelteni a költemény iránt, mely igazi nyelvi kincseit sokszoros olvasás után lehet felfedezni.
Érdekelne egyébként, vajon hányan figyeltek fel arra, vagy emlékeznek rá sok-sok év távlatából, hogy Petőfi váteszi mélységeket is érint a műben: konkrétan a természeti katasztrófákra, a világ pusztulására utal. Mi felfigyeltünk erre a néhány mondatra, és fontos helyet is kapott a filmben e sajnos igen aktuális jóslat.

Dombrovszky Linda rendező forgatás közben Forrás: Origo

-Melyek a buktatói az új műfajnak?

-Fel van adva a lecke, amikor korabeli filmet forgatunk, vagyis kosztümös filmet, hiszen minden bonyolultabb. Az elsődleges, amivel szembesültünk, hogy szép lassan kinőtte magát az anyag ahhoz képest, hogy televíziófilmes keretek között dolgoztunk. Nagyon koncentráltan kellett mindent csinálni, tizennégy nap alatt forgattuk le, ami nagyon kevésnek számít, korabeli fikciós filmek esetében különösen.

- Mit szól ahhoz, amikor Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a Tarantino-filmek világához hasonlítja a hőseposz világát?

- Tarantino filmjeiben is az a fajta dramaturgia (és bár humorral, de az a fajta erőszak) jelenik meg, mint ami a Petőfi-műben. Én nem kívánok semmilyen rendezői mintát említeni, mert sok western, vagy western-sémán alapuló filmet vettünk alapul, a filmtörténet legkülönbözőbb korszakaiból. Archetípusokat használtunk, miként ezek a filmek is, csak kicsit kifordítva, karikírozva őket. Természetesen muszáj egymás között neveket, filmeket, leginkább jeleneteket említenünk - Hartung Dávid operatőrrel, Somogyi György forgatókönyvíróval, Valcz Gábor díszlettervezővel, Donkó László jelmeztervezővel, vagy Bolcsó Bálint zeneszerzővel -, hiszen ezáltal jutunk közelebb az elképzeléshez. Tehát elhangzott a Coen-fivérek, Sergio Leone, vagy éppen Szomjas György neve is, de elsősorban filmjelenetek, melyek ihletői voltak a filmünknek.

Pindroch Csaba a film egyik főszereplője Forrás: Megafilm

-Mikor láthatják a televíziónézők?

-Nem tudok még konkrét dátumról, januárra van kitűzve az első vetítés.