Egyes definíciók szerint a dizájn olyan kreatív újítás, ami könnyebbé teszi az életet. A japán sztárépítész Suo Fujimoto kiváló alkotása ilyen:
a természet, a zene és az ember szolgálatában álló, minden részletében finoman komponált mestermű, amiben az odalátogató átszellemülhet.
Az Olof Palme sétány felől közelítjük meg a lebegő tetőt imitáló, pavilonos teraszú áttetsző épületet, amely hangulatával valósággal vonzza magához a látogatót. Rengeteg jól sikerült fotót és videót láttam már a házról, mikor először megnéztem, de az épület varázsát, ami már a fáknak utat engedő, áttört tetejű terasz alatt megragad, nem tudták visszaadni. Meghatározó történelmi fordulópontokat megélt épületekre mondják, hogy a hely szelleme szinte tapinthatóvá válik bennük, az emberek elcsendesülnek falaik között, és megadják magukat a múlt igézetének.
A világhírű tervezőnek egyedülálló univerzumot sikerült alkotnia a Városligetben, amely nem a frissen átadott épületek steril sivárságát hordozza, hanem összhangba kerülve a természettel, átlényegíti a környezetét.
A koncepció az volt, hogy a lebegő hatással finoman beleolvadjon az épület a fák közé, így az avarszínű aranysárga tető és a szabadtéri nézőtér jobbára fenyőkéreg talajtakarója azt az érzést keltheti, mintha erdőben volnánk. A beltérben ugyanez a hangulat folytatódik: az üvegfüggöny falak úgy hatnak, mintha egyszerre lennénk a természetben, és közben bensőséges beltérben.
Ezekben a napokban százával látogatják a múlt hétvégén felavatott modern épületet, ottjártunkkor éppen nincs program, mégis sokan órákat töltenek a ház falait jelentő üvegfüggönyök között.
Habár hatalmas baloldali ellenpropaganda előzte meg a Zene Háza megépítését, jó látni,
hogy a Liget Projekt ellenzőinek sem igazán akadt érvük Fujimoto gyönyörű épületével szemben.
Az előcsarnok központi eleme a részletek kidolgozásával, a vékony függőleges korlátokkal körülvett lépcső függesztett érzetet kelt, - maradva a tetőzet lebegő hatásánál -,
a lágyan emelkedő tágas lépcsőfokok ritmikája önálló zenei betétet alkot.
Az emeletről letekintve sokakat csigaházbelsőre emlékeztető lépcsősor az alagsorba érve kőkorlátra vált át, spirálszerűvé alakul.
A Zene Háza olyan, mint egy könnyű szimfónia, minden elemében a zeneiség határozza meg formavilágát.
A világhírű Fujimoto úgy fogalmazott egy interjúban néhány évvel ezelőtt:
Az ember természetes közege, ahol a legjobban érzi magát, nem a háborítatlan természet, az erdő, hanem a természetes és a mesterséges környezet valamilyen kombinációja..."
Két éve Európa legjobb középületének járó díját nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza, nem véletlen, hogy világszerte 2021 legjobban várt új épületei között tartja számon a nemzetközi szakma. Tavaly a World Architecture Community idén befejezendő épületei közé választotta a Liget Budapest Projekt keretében készülő Magyar Zene Házát, de még a szélsőbaloldali CNN várva várt épületeinek listáján is szerepelt az épület. A sztárépítészt a Dezeen nemzetközi építészeti és dizájnmagazin is idézte:
A Liget Budapest Projekt, ezen belül pedig a Magyar Zene Háza példaként szolgálhat a városfejlesztők számára, mert megmutatja, miként lehet harmóniát teremteni az épített környezet és a zöld terület között"
A földszinten kialakított nagy koncertteremben ezen a hétvégén már vannak koncertek, így a kételkedők is megbizonyosodhatnak arról, hogy tökéletes akusztikát terveztetett Fudzsimoto, és hogy a hitetlenekkel szemben a dupla, cikcakk formában megtört üvegfal, közte szűk átjáró folyosóval, tökéletesen megakadályozza, hogy a hang beszűrődjék a hallból. Az áttetsző koncertterem egyébként szintén egyedülálló, de nemcsak Budapesten nincs párja, de a világban is igen ritka.
Látványként izgalmas és egyedi tér az akusztikát tekintve óriási kihívást jelent tervezőnek és kivitelezőnek egyaránt. A feladat megoldására azonban egy óriási nemzetközi tapasztalattal rendelkező japán cég vállalkozott, a Nagata Acoustics, amely a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikáját is tervezte.
A szintén a földszinten található vendéglátó tér már működik, télikertszerűen beúszik a Városligetbe; az emeleti elegánsabb étterem-kávézóra még várni kell. Akárcsak az aulában kialakított állandó kiállításra.
A főbejárat mellett felépített faburkolat aszimmetrikus pihenőfal, nem öncélú látványelem, praktikus építmény,
amelyet egyből birtokba vettek a kisgyermekkel érkezők, és minden korosztály felfedezte a kényelmes, egyben látványos sarkot.
Innen egyébként újabb perspektívából tárul elénk a tágas előcsarnok és a Liget játéka.
Izgalmas felfedezni a legfelső emeleten a padló lebegő tetőre rímelő finom lejtését, itt Suo Fujimoto a tető motívumaihoz illeszkedve kivágott egy darabot a padlóból, így egy vastag üvegfalon keresztül letekinthetünk a mélybe.
Sötétedéskor a Zene Háza világítása meleg színeivel varázsolja bensőségesebbé az épületet.
Újabb varázslat az épületből kilépve esti fényekben a szabadtéri színpad, vagyis a terasz képe, és ahogyan ez a misztikus természeti környezet kapcsolatba lép sötétben a közeli Vajdahunyad várával. Tényleg az az érzésünk, hogy egy meseszerű utazásban van részünk, ahol leereszkedtünk „a lebegő épülettel".