Filmpremierrel és fesztiváljelöléssel is büszkélkedhet az Örök hűség színház-film

Janza Kata az Örök hűség c. filmben

A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján a Filmio, a Nemzeti Filmintézet VOD filmtára június 1-jén, a Duna csatorna A nemzeti összetartozás napján, június 4-én 21 órától, az M5 csatorna június 6-án 21 órától műsorára tűzi a Budapesti Operettszínház és a KraatsFilm koprodukciójában készült Örök hűség című színház-filmet! Az alkotás idén bekerült a Magyar Mozgókép Fesztivál versenyprogramjába Legjobb tévéfilm, valamint Legjobb díszlettervező (Cziegler Balázs és Vati Tamás) kategóriákban jelölve.

A Budapesti Operettszínház 2020-ban, négy részben, exkluzív online előadásban, Szétszakítottak címmel mutatta be a zenés játékot. Az eredeti mű művészeti konzultánsa Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója volt, aki már főigazgatói pályázatában is kiemelt hangsúlyt fektetett a Trianon centenáriumáról történő méltó megemlékezésre.

"Valamilyen furcsa fintora a Gondviselésnek, hogy a nemzetcsonkító diktátum századik évfordulóját nem adatik meg közösen kiénekelni magunkból. Úgy látszik, ebből sosem lesz sikertörténet. Mégis egészséges nemzettudattal rendelkező magyar embernek azt gondolom, kötelessége így száz év után elkezdeni a kibeszélést. Így gondolja Dolhai Attila is. Bár a koronavírus 2020-ban közbeszólt, a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójáról így is méltó módon emlékezett meg a Budapesti Operettszínház. Attila darabja ugyanis igen rendhagyó körülmények között készült. Ő és szerzőtársa, Cári Tibor ezek ellenére is folytatta az alkotói munkát, így született meg a Szétszakítottak című alkotás. Az eredetileg nagyszínpadra álmodott művet kisszínházi változatra karcsúsították, végül a járványhelyzethez alkalmazkodva "home office" adaptáció készült. Az Operettszínház művészei fáradhatatlan közös munkával létrehoztak egy teljesen újszerű alkotást Dolhai Attila irányításával." - nyilatkozta akkor Kiss-B. Atilla, aki a stábbal együttműködve művészeti konzultánsként vett részt a produkcióban, az Operettszínház pedig felületet biztosított arra, hogy az alkotás eljusson a nézők százezreihez is. A főigazgató így fogalmazta meg a mű mottóját: "Szeressük vissza határainkon túl élő honfitársainkat!"

Iványi Marcell rendezése nyomán, Cári Tibor zenéjével új életre kelt a trianoni békediktátum traumáját megjelenítő mű, Örök hűség címmel Németh Ákos filmforgatókönyve alapján 73 perces zenés történelmi színház-film született, melyet tavaly több alkalommal is leadott a Duna Televízió.

Németh Marcell az Örök hűség c. filmben Forrás: Budapesti Operettszínház

A filmről és annak fogadtatásáról, illetve örökérvényű aktualitásáról Lőrincz Sándor kérdezte Dolhai Attilát.

– Az Örök hűség középpontjában egy három fiút nevelő temesvári értelmiségi család élete áll, s rendkívüli érzékenységgel mutatja be a szégyenteljes trianoni békediktátum lelkekben zajló tragédiáját. A Budapesti Operettszínház kiválóságainak játékát számos hazai és határon túli intézményben fogadta nagy lelkesedéssel a publikum. Akik látták a filmet, azokhoz szerintem eljutott az üzenet…

– Úgy vélem, van még dolgunk, hiszen nem mindenkihez ért el a mű, de azok, akik látták, valóban megújult szemlélettel vizsgálják ezt a tragikus történelmi eseményt. Sok kérdés merül fel; mi miért történt velünk és elődeink hogyhogy nem tébolyodtak bele a fejük felett hozott döntésekbe. Mi a túlélés módja egy hétköznapi ember vonatkozásában? Hogyan segít a családi összetartozás, az egymásért áldozó szeretet a lehetetlen helyzetekben? Vajon ki, s minek a mentén manipulálható? A mai társadalmunkban nyújt-e segítő kezet elődeink helytállása? Vissza találunk-e az alapvető emberi értékekhez? Miért indulnak boldogan a katonák egy háborúba? Tényleg nem tudták, mi vár rájuk? Mi vajon tudjuk-e? Szomszédunkban sajnos ennek napi aktualitása van. Családok szakadnak szét, tudjuk miért?

Amikor az alkotás folyamatában voltunk, azt hittük, hogy a múlt tanulságairól beszélünk és tessék, sajnos ez a jelen. Képesek vagyunk-e összefüggéseiben – előzményekkel és következményekkel számolva –, döntéseket hozni ott, ahol az alapvető emberi érték az élet. Ehhez viszont megértésre, a megértéshez szeretetre való nyitottságra van szükségünk. A félelem nem segíti a szeretetet!

– Műsoron kívül ugyan, de a veszprémi filmfesztiválon is levetítették tavaly a filmet, melyben Ön kalauzként játszik-énekel. A közönség „vevő volt rá”, de miként fogadta a szakma az Örök hűséget?

– A közönség, akár szakmai, akár nem, véleményt alkot. Ezek a vélemények jól értékelhetőek voltak. A nagyközönség legalább annyira fontos, mint a szakma, hiszen, ha bennük felmerülnek kérdések, vagy összeszorul a gyomruk, netán elérzékenyülnek, vagy csak eszükbe jut, hogy az én szüleim, dédszüleim erről meséltek, és most valami többet megértettem az életükből, akkor volt értelme tollat és kamerát ragadni. A közlés módja és milyensége sem hagyja hidegen a nézőt, hiszen, ha megfelelőek az eszközök és a forma, akkor könnyedén halad a néző a történettel. Úgy vélem, a szakma is jól fogadta, olyan kollégák és munkatársak hívtak fel, akikkel nem vagyok napi kapcsolatban és elismerőleg szóltak az Örök hűségről, melynek szereplői a Budapesti Operettszínház társulatának tagjai. Mivel ez egy zenés film, fontos benne a dalok megformálásának módja, de helyt kell állni a prózai jelenetekben is. E nagyszerű színészek kiválóan vizsgáztak ebben a szituációban is. Ez egyébként kivételes alkalom az operett társulatának életében, hiszen nem igen jutnak film közelébe…

– Érkezett-e bármiféle visszajelzés az elitpolitikusoktól?

– Nem, illetve én nem tudok róla. Azt hiszem, ebben is egyetemes az alkotás. A film nem politizál, mindenki által ismert tényeket mutat meg emberi sorsokon keresztül. Ha eljut, vagy ha eljutott az elithez, azt remélem, hogy az emberségükre gyakorol majd hatást, s talán ezáltal a munkájukra is.

– Nézőként megrendülten követtem a filmbéli eseményeket, s úgy vélem a művészek magánemberként is megrendültek a forgatás folyamán. Jól sejtem?

– Jól. Mire a forgatásig eljutottunk, már mindenki együtt gondolkodott, együtt lélegzett. De hogy érzékeltessem: voltak néhányan statiszták, kórustagok, akik csak az utolsó pillanatokban lettek beavatva egy-egy forgatási napon. Mire véget ért a nap, azt kérdezték, mikor lesz ebből színházi bemutató? Nagyon tetszik ez vagy az a rész. Azt szoktuk mondani, ha a műszak, a háttérben dolgozók szeretik a művet, akkor az többet ér minden elismerésnél. A fodrászok, sminkesek állandó kérdésekkel bombáztak, hogy hogy is történt ez? Képzeld az én felmenőim… Szinte nem akadt olyan személy a stábban, aki ne lenne érintett vagy ebben a történetben vagy a 2. világháborút követő, hasonló tragédiákban.

Janza Kata az Örök hűség c. filmben Forrás: Budapesti Operettszínház

– Trianon következményeiről, az ország, a nemzet szétszakításáról, a családokra gyakorolt hatásáról évtizedeken át tilos volt nyilvánosan beszélni, de otthon is jobb volt, ha hallgattunk, pedig közös nemzeti ügyről van szó, amely túlnő minden pártpolitikán. Ezért kellene még inkább premier planba állítani, s még több korosztállyal megismertetni…

– A kérdés itt is, hogy miért? Igen, volt egy kényszerű nagy hallgatás, amit fel kell oldanunk. Meg kell értenünk egymást; azokat is, akik nem akarnak erről beszélni. Miért nem? Van úgy, hogy azért, mert fáj, és van, hogy azért, mert félelmet kelt. Mit akarunk azzal, hogy beszélünk róla? Talán elégedetlenkedünk, aminek újabba fegyverkezés és fájdalom lehet a vége? Háborút és fájdalmat senki nem akar, az sem, aki érintett és az sem, akinek jó a világ úgy, ahogy van. A művészet képes lehet arra, hogy minden oldalon állókban feloldjon feszültségeket, nyitottá tehet minket a másik megértésére és elfogadására, talán még a szeretetére is. Véleményem szerint ez az egy lehetséges út van.

– A filmet romániai magyarok is látták, és személyesen találkozhattak a hús-vér alkotókkal. Miben erősítette meg a stábot a temesvári bemutató?

– Levetítettük ezt a filmet, és azt mondta az ottani iskolaigazgató, ha így beszéltünk volna Trianonról, akkor, amikor ő gyermek volt, sokkal kevesebb konfliktust kellett volna elszenvednie az ottani magyaroknak.

– Erdélyen kívül milyen bemutatósorozatra készülnek?

– Szeretnénk, ha minél több helyre eljuthatna a film, és keressük a lehetőségét a színházi bemutató határon túli megvalósulására is.

Mészáros Árpád Zsolt az Örök hűség c. filmben Forrás: Budapesti Operettszínház

– Milyen lehetőségük van a hazai vetítéssorozatra, hiszen nem újkeletű: nagy a baj a diákok tudásával, történelemfelfogásával…

– A diákok mindig hasonló kihívásokkal néznek szembe. Illúzió azt gondolni, hogy bezzeg a mi időnkben, de azt hiszem, mi sem voltunk jobbak és rosszabbak, mint a maiak. Ma sokkal nagyobb kihívás az állandó vibráló világunkban a figyelmüket összpontosítani. Ezért minden olyan eszközt, fórumot meg kell ragadnunk, ami az ő figyelmük fókuszában áll vagy lehet. A film, a színház, a zenei világ, mint eszköz megválasztása is ezt a célt szolgálja. A művészet lehetőség annak minden ágával arra, hogy tartalmakat juttassunk el az utánunk jövő generációkhoz; lehetőség szerint az ő nyelvükön, mégis kellő költőiséggel és irodalmi történelmi igénnyel. Ha művészetünkkel képesek vagyunk érzelmileg megszólítani őket egy adott témában, akkor az támogathatja az iskolai adathalmaz feldolgozását.

– Milyen ötletei vannak arra nézve, hogy tovább mélyüljön a mai nemzedék nemzettudata? Egyáltalán: van bennük kellő fogékonyság minderre?

– Ha nincs, az nem az ő hibájuk. Akkor sajnos nem jól csináljuk, ami szülőként, nevelőként, művészként a feladatunk. Úgy vélem, nem állunk nagyon rosszul, és persze jól sem. Az a feladatunk, hogy erősítsük bennük a nemzettudat érzését azokkal az eszközökkel, amikre mi képesek vagyunk; jelen esetben a filmmel, színházzal, dallal, szerepekkel, családi beszélgetésekkel, élményekkel. Minden otthon kezdődik, aztán az oktatási intézményekkel bővül a kör és bővül tovább, ahogyan nyílik a világ, zenével, színházzal, filmmel, élményekkel. Nekünk megfelelő alternatívát kell nyújtanunk. Helyettük nem választhatunk, de bízhatunk abban, hogy a különböző generációk sajátosságain túl a példa, ami előttük állnak megtarthatja őket abban a hitben és hazaszeretetben, amit mi láttunk a szüleinktől és a gyermekeink látnak tőlünk. Sajnos sok rosszat is átadunk tudtunk nélkül, akkor miért ne bíznánk abban, hogy a jóra is emlékezni fognak.

Mindannyian szeretetre vágyunk. Azok is, akik valamiért nem találják családjukban azt a példát, amit követhetnének, és félnek elköteleződni. Mégis hiszek abban – lehet, hogy túl idealista vagyok –, hogy a szeretet utáni vágyunk képes úrrá lenni önzésünkön, és a félelmeinken, hogy mi lesz, ha lemaradunk, mi lesz, ha nem lesz… Ekkor talán megértjük, hogy a másikat szolgáló szeretet útja vezet a boldogsághoz. Remélem, minél többen eljutnak erre az útra és akkor nem kell féltenünk a család intézményét.

A film előzetese itt tekinthető meg:

Főbb szerepekben: Janza Kata, Gubik Petra, Földes Tamás, Dénes Viktor, Sándor Péter, Oszvald Marika, Kiss-B. Atilla, Melis Gábor, Mészáros Árpád Zsolt, Németh Marcell

További dalok a filmből ITT is ITT tekinthetőek meg.