Lehoczky Zsuzsa olyan élet- és karrierutat tudhat magáénak, amely egyedülálló a huszadik századi magyar művészvilágban. Egészen fiatalon lépett fel először táncosként, majd szubrett szerepkörben vált ismertté, később pedig teljesen eltérő szerepekben és műfajokban is jeleskedett. Primadonnaként, drámai szerepekben, és tévéjátékokban egyaránt elbűvölte a nézőket. Hosszú évtizedek óta szórakoztat magas színvonalon, egyaránt elnyerve a közönség és a szakma szeretetét, tiszteletét, nagyrabecsülését. Választott hivatásának olyan legendás képviselőivel lépett együtt színpadra, akikkel rajta kívül csak nagyon kevesen
– ezekkel a szavakkal köszöntötte az Operettszínház ikonikus művészét Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, főigazgató 2021-ben, amikor a Nagymező utcai teátrum társulata és közönsége, valamint egykori legendás pályatársai nagyszabású gálaműsor keretében ünnepelték Lehoczky Zsuzsát.
2024. július 18-án, a művésznő születésnapján a Budapesti Operettszínház Raktárszínháza felvette a Lehoczky Zsuzsa Kisszínház nevet.
A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművészt, érdemes és kiváló művészt, a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagját – akit a zenés színházi műfajban elsőként választottak a Nemzet Színészei közé – az évadszünet és a színház gyásza okán rendkívül szűk körben köszöntötték.
Pár napja beszámoltunk arról is, hogy varázslatos operett gálakoncertre készülnek a Budapesti Operettszínház művészei Lehár Ferenc világhírű zeneszerző darabjaiból.
A Budapesti Operettszínház mély megrendüléssel tudatta a múlt hónapban, hogy Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház művésze gyors lefolyású betegség következtében tragikus hirtelenséggel meghalt.
Februárban volt 100 éve, hogy mutatták be a Theater an der Wienben Kálmán Imre egyik legnépszerűbb nagyoperettjét, a Marica grófnőt. Az ünnepi alkalomból február 28. és március 3. között többször is műsorra tűzték a legendás darabot.