Káel Csaba: A magyar kultúrának elképesztő ereje van

Káel Csaba: Tiszta forrás című előadását mutatták be Isztambulban 

Elsöprő sikerrel mutatták be Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban a Magyar Török Kulturális évad keretében a Tiszta forrás című, Bartók Béla török gyűjtéseire épített egyedülálló produkciót. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetekre megálmodott, Káel Csaba rendezésében megvalósuló előadást a Müpa állította színpadra a MOL-Új Európa Alapítvány támogatásával. A produkció a török és a magyar zenei hagyományok közötti kapcsolódásokat kiemelve kelti életre Bartók életművének néhány jellegzetes darabját. “Bartók 1936-ban eljutott Törökországba - Anatóliába -, amikor a magyar népzene gyökereit, kapcsolatrendszerét kutatta. Az ott gyűjtött dallamokból született az előadás” - mondta az Origónak Káel Csaba, az előadás rendezője. Hozzátette: a produkciónak hatalmas sikere volt, előadás közben is többször tapsolt a közönség, a végén pedig hosszasan ünnepelték a produkciót. Interjú Káel Csabával.

Milyen eseményen mutatták be a Tiszta forrás című produkciót Törökországban?

A Magyar-Török Kulturális Évad kiemelt eseménye volt a Tiszta forrás című előadás bemutatása az Atatürk Kulturális Központban, Isztambulban a Mol - Új Európa Alapítvány támogatásával. 

Az esemény nem csupán kulturális találkozó volt, jelen voltak az energiaszektor képviselői is, akik méltatták, hogy rendkívül fontosak a gazdasági kapcsolatok mellett az ehhez hasonló kulturális kapcsolatok is. 

A bemutatóra Kövér László házelnök úr is eljött, valamint beszédet mondott Hoppál Péter, a Magyar-Török Kulturális Évad kormánybiztosa.

Káel Csaba Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas magyar filmrendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója
Fotó: Csudai Sándor -  Origo / photo: [ Sandor Csudai ] www.csudaisandor.com

A Tiszta forrás című előadás alapját Bartók Béla Törökországban gyűjtött dallamai adják - talán kevesen tudják, hogy Bartók nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Algériában és Törökországban is gyűjtött népzenei motívumokat. Hol talált rá a török dallamokra?

Az előadás valóban Bartók törökországi gyűjtéseire épül. Magyarországon a Bartók Tavasz keretén belül már bemutattuk a produkciót. Törökországban más címet kapott, mert számukra talán érthetőbb volt így:

 Bartók nyomában Anatóliában.

 Bartók Béla ugyanis 1936-ban eljutott Anatóliába, amikor a magyar népzene gyökereit, kapcsolatrendszerét kutatta. Anatóliai kirándulásán elkísérte Ahmet Adnan Saygun török zeneszerző, zenetudós is, akivel Bartók barátságot kötött. Saygun Bartókot Osmaniye településre vitte, ott találkoztak az adatközlőkkel, akiktől Bartók a török dallamokat gyűjtötte.

Káel Csaba: Tiszta forrás című előadását mutatták be Isztambulban 
Fotó: Isztambuli Liszt Intézet

“Az én vezéreszmém, amelynek, mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” - ezt írta egy 1931-en keltezett levelében Bartók Béla, és ez a produkció is pontosan ezt az eszmét tükrözi…

Így van, és óriási sikere volt az előadásnak. 

A nézők többször félbeszakították tapssal, előfordult, hogy ujjongva bekiabáltak, amikor meghallottak egy-egy jól ismert török dallamot.

Nagyon nagy ünnepe volt ez a magyar kultúrának – azért is, mert Törökországban is jól ismerik Bartók Bélát és munkásságát. Az összművészeti előadás a Győri Balett - Velekei László koreográfiájával -, a Magyar Állami Népi Együttes - Mihályi Gábor vezető koreográfus és Ágfalvi György munkájával - valamint Guessous Majda Mária “Mesi” marokkói-magyar származású énekesnő és zenész társai közreműködésével valósult meg, amely a zene és a tánc kapcsolatát helyezi fókuszba: a tradicionális, hagyományos néptánc találkozik a kortárs tánccal. Először az eredeti zenéket mutattuk be a két együttes tolmácsolásában, és Guessous Mária “Mesi” törökül és magyarul énekelt olyan dalokat, amelyek a két népnél ugyanazok, csupán a szövegük más. De mondókákat is elmondott a színpadon, valamint magyar-török szópárhuzamokat. 

A törököknél nem szokás a hosszan tartó taps - a mi produkciónkat azonban ilyen ovációval fogadta a telt házas közönség.

 A két táncegyüttes világszínvonalú - ezt fontos megemlíteni -, és már több bemutatón is rendkívül nagy sikert arattak. Először a dubaji világkiállításon mutattuk be az előadást - más alapokon, Bartók arab gyűjtéseire építve. Ugyanis - amint azt már említettem -, Bartók Algériában is járt, ahol Biskra környékén 118 arab dalt gyűjtött. Ennek a koncepciónak készült el ez év július 1-re az európai változata, amelyet Magyarország Európai uniós elnökségének nyitó előadásán mutattunk be Bartók és Bach dallamait – vagyis az európai gyökerű zenéket összekapcsolva. A Bartók Tavaszon bemutatott Tiszta forrás című előadás pedig tisztán Bartók török gyűjtésére épül. Először a néptáncokat mutatjuk meg, ezt követően azt, hogyan dolgozta fel a dallamokat Bartók, hogyan varázsolt kortárs zenét a melódiákból, de hallhat a közönség Saygun, illetve Cemal Resit török zeneszerző, Rey Turkish Melodies című darabjából is egy-egy részletet. Az autentikus zenéhez autentikus magyar és török táncokat mutat be a Magyar Állami Népi Együttes, a modernebb dallamokra a Győri Balett művészei táncolnak. A nyitányt és a finálét pedig Fekete-Kovács Kornél írta, aki a bartóki-sayguni hagyományt emelte át a mai korba, modern hangzásba. Az előadás után több török kollégával beszéltem, akik gratuláltak és azt mondták: milyen jó, hogy mi már ennyire előre tartunk a kultúránk feltárásában - ők éppen ezen dolgoznak.

Káel Csaba: Tiszta forrás című előadását mutatták be Isztambulban 
Fotó: Isztambuli Liszt Intézet

A magyar-török kulturális értékek különleges harmóniában olvadnak össze a produkcióban. A közönség érezte a két világ találkozását?

Teljes mértékben, hiszen az énekesnő, Mesi segített is nekik ebben. 

Török és magyar szavakat mondott, zenei példákat mutatott, és szépen lassan épült a közönség lelkében ez a csodálatos találkozás. 

Az előadásnak rendkívül érdekes és látványos a vizuális háttere is, amit a Laluz Visual Studióval készítettünk, ami hozzájárul az összművészeti élmény teljességéhez: a nézők Bartók kutatásainak helyszínéről láthatnak képsorokat, majd magyar és török tájakat mutatunk be, végül a képi háttér a modernitás és az absztrakt irányába fordul.

Káel Csaba: Tiszta forrás című előadását mutatták be Isztambulban 
Fotó: Isztambuli Liszt Intézet

Mit jelent a magyar kultúra számára ez a törökországi szereplés?

Mindenképpen azt mutatja, hogy ha összefogunk és közösen ilyen nívójú előadásokat hozunk létre, annak elképesztő ereje van. A táncosaink, énekeseink szuperprodukciókra képesek, amelyeket külföldön is nagyon nagyra értékelnek.