Káel Csaba: A 21. századba csábítjuk Lisztet és Bartókot

Szent Erzsébet legendája

Fotó: Nagy Attila - Müpa

Elsöprő siker volt az október 9. és 22. között megvalósult Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál – áprilisban pedig érkezik a Bartók Tavasz szintén világsztárokkal, hazai és nemzetközi művészekkel. Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója az Origónak úgy fogalmazott: mindkét rendezvény összművészeti, hiszen a klasszikus zene mellett könnyűzenei produkciók, világzenei kínálat, irodalmi és képzőművészeti programok is várják a közönséget. „Liszt és Bartók is csodálatos személyiség volt, nyitott minden művészeti ágra – ezért természetes, hogy ha idecsábítjuk a 21. századba őket, a kapcsolataikat és örökségüket leginkább egy összművészeti fesztivállal tudjuk bemutatni.” Interjú Káel Csabával.

Az október 9. és 22. között megvalósult Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválon a klasszikus zenei együttműködések, az exkluzív crossover és könnyűzenei produkciók, valamint meghatározó tánc- és újcirkusz kínálat mellett irodalmi és képzőművészeti programok színesítették a palettát. Miért döntöttek úgy, hogy kinyitják a teret a különböző művészeti ágak előtt?

A Liszt Ünnep nemcsak előadó-művészeti, hanem összművészeti fesztivál. 

Az idei, negyedik Liszt Ünnepünk nem csupán a Liszt életművét bemutató nagy produkcióknak adott helyet, de kinyitotta a teret különböző művészeti ágak előtt: láthattunk képzőművészeti kiállítást, táncelőadást, klasszikus műveket és természetesen könnyűzenei produkciókat is.

 Azért döntöttünk így, mert ez a kulturális rendezvény Liszt Ferenc művészi énjét próbálja közelebb hozni a látogatókhoz. Liszt csodálatos személyiség volt, nyitott minden művészeti ágra – ezért ha őt most akarjuk bemutatni, a kapcsolatait és örökségét láttatni szeretnénk a mai kor emberével, akkor azt leginkább egy összművészeti fesztivállal tudjuk megtenni. Ráadásul Liszt nemcsak a zenében alkotott maradandót, de irodalmi kapcsolatai is rendkívül erősek voltak, inspirálódott irodalmi művekből. Érdekes anekdota, hogy a Lisztománia kifejezés például Heinrich Heine nevéhez fűződik. De a képzőművészet is rendkívüli módon érdekelte, egyik legjobb barátja Munkácsy Mihály festőművész volt. Liszt minden újítás iránt nyitott volt, támogatta a kor nagy zenei újítóit, beleértve vejét, Wagnert is. Nem volt kérdés, hogy ma, a 21. században a legszélesebb művészeti ágakon keresztül érdemes őt bemutatni.

Káel Csaba
Fotó: Csibi Szilvia/Müpa

Rendkívüli művészek, világsztárok léptek fel az idei Liszt Ünnepen is. Milyen volt a fesztivál látogatottsága?

Hatalmas öröm, hogy az ő szellemiségében összeállított összművészeti eseménysorozatunk idén is széles közönséget vonzott, és – legyen szó klasszikus zenéről, kortárs táncművészetről vagy képzőművészeti tárlatról – a programok között mindenki megtalálhatta a neki tetszőt. Szinte minden előadás telt házas volt. A fesztivál még csak négy éves, és bár Liszt neve fantasztikus brand világszerte, mégis – mint minden fesztivált – be kell vezetni, meg kell ismertetni Európában és a világon. Ez – úgy látjuk – egyre inkább sikerül. Az idén már nagyon sok külföldi turista kifejezetten a Liszt Ünnep idejére érkezett Budapestre, hogy eljussanak erre a kulturális programra, és megnézzék, meghallgassák azokat a világsztárokat, akik felléptek a fesztiválon.

Lehet-e már tudni, hogy melyik előadások voltak közönségkedvencek?

Ezt azért nehéz kideríteni, mert – ahogy már említettem – szinte minden előadásunk telt házas volt. Már a nyitóesemény is grandiózusnak mondható, Liszt Szent Erzsébet legendája című oratóriumának előadásán a Vashegyi György vezette nemzetközi fellépőgárda lenyűgöző előadását élvezhette a közönség a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol pár nappal később egy teljesen más műfajban, de ugyancsak kiemelkedő tehetségű Francesco Tristano estéjén a rendkívül lelkes közönség kétszer is ráadást követelt a művésztől. Ugyancsak perceken át tartó tapsviharral jutalmazta a meghatott hallgatóság a Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra közös koncertjén színpadra lépő Liszt-specialista Balog József szólóját. Nemcsak a nyitókoncertet, de a Kolozsvári Magyar Opera együttesének estjét is közvetítettük online, így azok is részesülhettek a Liszt Ünnep emelkedett pillanataiból, akik nem tudtak személyesen jelen lenni. Rendkívül nagy volt az érdeklődés A székelyek című kiállítás iránt is, ami a Székelyföld történelmi sokszínűségét mutatja be - eddig sosem látott műtárgyak segítségével. Talán kevesen tudják Lisztről, hogy a nagy pesti árvíz után érkezett Magyarországra, ez volt a pillanat, amikor rátalált identitására. Ekkor az egész országot bejárta, Erdélybe is eljutott.

Francesco Tristano
Fotó: valuska_gabor_36304468878

Az idei Liszt Ünnep sem egy helyszínen volt. Hány helyszínen hány előadás vagy esemény zajlott?

Az idei Liszt Ünnep 16 budapesti helyszín 26 előadóterében, több mint 130, köztük 76 ingyenes programmal várta a közönséget. A fesztiválra érkező világsztárok – mint a Pesti Vigadóban fellépő Orchester Wiener Akademie, vagy a Müpába érkezők, a londoni Royal Philharmonic Orchestra vagy Francesco Tristano – mellett az Akvárium Klubban az Isolation Budapest keretében számtalan izgalmas könnyűzenei formációt hallhattunk, a Budapest Music Centerben fellépett a sajátos hangzásvilágáról ismert Markus Stockhausen Group, a Magyar Zene Házában pedig Barabás Lőrinc és a Jazzical Trio kifejezetten a Liszt Ünnepre megvalósuló közös koncertjét élvezhettük. A Millenáris nemcsak a zenerajongóknak kedvezett, de a kortárs képzőművészet kedvelőinek is ideális célpont volt, itt láthattuk az Art Market Budapest kortárs művészeti vásárt, ami idén is több ezer embert vonzott. Sőt, a budai helyszínen nemcsak Jeff Mills és zenésztársai kirobbanó ovációval kísért fellépését élvezhettük, de az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválnak is otthont adott.

Jövőre is lesz Liszt Ünnep – mikor kezdik el a következő fesztivál szervezését?

A szervezés már tavaly elindult, hiszen sokszor évekkel korábban el kell kezdeni a tárgyalásokat a nagy világsztárokkal, komolyzenei együttesekkel. De nemcsak meghívunk nemzetközi művészeket, hanem kifejezetten a fesztiválra szánt egyedi produkciókat is létrehozunk – fontos, hogy ez is időben elkezdődjön.

A jövő évi Liszt Ünnepnek mi lesz a tematikája?

Természetesen Liszt személyisége – ez az üzenet, hiszen varázslatos, sokszínű, inspirációt adó ember volt ő. 

A legnagyobb művészeinkről általában az évfordulókon emlékezünk meg, vagy megcsodáljuk köztéri szobraikat, de közvetlen kapcsolatunk nincs a művésszel. A fesztivál arra ad lehetőséget, hogy ez a kapcsolat létrejöjjön a művész és a 21. század embere között. 

Ugyanis a klasszikus zene mellett egészen más műfajokban is tetten érthető Liszt szellemisége, olyanokban is, amelyek az ő korában még nem is léteztek – például a jazz területén.

Szent Erzsébet legendája
Fotó: Nagy Attila - Müpa

Az elmúlt hetekben külföldi sikereik is voltak. Isztambulban például bemutatták a Tiszta forrás című produkciót. Ennyi idő elteltével hogyan gondol vissza az előadásra?

A Magyar-Török Kulturális évad keretében az Atatürk Kulturális Központban a MOL-Új Európa Alapítvány támogatásával mutattuk be a Bartók Béla török gyűjtéseire épített egyedülálló produkciót, amely elsöprő siker volt Isztambulban. Az előadást eredetileg a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetekre álmodtam meg, és a Müpa állította színpadra. 

A produkció a török-magyar zenei hagyományok közötti kapcsolódásokat kiemelve kelti életre Bartók Béla életművének néhány jellegzetes darabját.

 Bartók 1936-ban eljutott Törökországba – Anatóliába –, ahol a magyar népzene gyökereit, kapcsolatrendszerét kutatta. Az ott gyűjtött dallamokból született az előadás.

 A török közönség reakciója elementáris volt Bartók kapcsán.

 A Tiszta forrás címmel létrehozott sorozatunk első előadásával korábban a dubaji világkiállításon kápráztattuk el az arab közönséget – akkor Bartók algériai gyűjtéseiből mutattunk be részleteket a produkcióban – összekapcsolva a magyar népzenei gyűjtésekkel. Fekete Kovács Kornél pedig tovább gondolta, és mai környezetbe helyezte át a dallamokat. A zenékhez koreográfiákat is párosítottunk: a Magyar Állami Népi Együttes a népzenékre, a Győri Balett pedig a modern zenékre táncolt. A Magyar-Török Kulturális Évad keretében bemutatott előadás hasonló volt, és nagy hatással volt a török közönségre.

Október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján pedig Brüsszelben mutatták be a Via crucis című Liszt-mű átdolgozott és kibővített változatát az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének művészeti programjaként a Cathédrale des Saints Michel et Gudule-ban. Hogyan fogadta a közönség?

Két éve a Bazilikában mutattuk be a darabot – szintén Fekete Kovács Kornél jazzesített átiratában, ahol a templomi orgona mellett Hammond orgona és a big band jól ismert fúvós hangszerei is megszólaltak. Az átdolgozással a művet lényegében átemeljük a 19. századból a 21. századba. Most Brüsszel legnagyobb, legnevezetesebb templomában adhattuk elő a darabot, ami hatalmas siker volt.

Jövő tavasszal ismét megrendezik a Bartók Tavaszt, immár az ötödik alkalommal. Milyen fejlődésen ment keresztül a fesztivál a 2021-es indulás óta?

Az első Bartók Tavasz rendkívül izgalmas volt, mert a covid kellős közepén rendeztük meg, ezért nem tudtuk közönség előtt előadni a produkciókat, hiszen minden zárva volt. Az eredeti áprilisi időpont helyett májusban, és a modern technológiát segítségül hívva, online közvetítés formájában valósultak meg az előadások. A helyzetre való tekintettel a világsztárok nem utaztak Budapestre, hanem saját helyszínükről streamelve vettek részt a fesztiválon.

 Fantasztikus volt a Royal Albert Hallból látni a koncertet, ahol az elején bemondták: ez a koncert a Bartók Tavasz keretében valósul meg. De a milánói Scala operaterméből is közvetítettünk produkciót. 

Először aggodalommal töltött el, hogyan működik majd a fesztivál, de rájöttünk, hogy ennek a rendkívüli helyzetnek előnye is van: ugyanis úgy indult el egy vadonatúj kulturális rendezvény, hogy a legnagyobb koncerttermekből és operaházakból közvetített előadások egész Európában láthatók voltak, így ez komoly reklám volt a Bartók Tavasznak. A következő évben szerencsére már élőben zajlott a fesztivál. Akárcsak a Liszt Ünnepnél, a Bartók Tavasz esetében is a művész személyisége van a középpontban. 

A fesztiválprogram minden évben bepillantást enged Bartók lenyűgöző életművébe, ugyanakkor nem kizárólag a világhírű zeneszerző kompozícióit sorakoztatja fel, sokkal inkább Bartók szellemiségét, kreativitását, alkotói szemléletét kívánja megjeleníteni számtalan műfajban a kortárs komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig, a hazai és nemzetközi művészeti élet legjobbjainak alkotásain keresztül.

 Meggyőződésem, hogy értékeink felmutatása, örökségünk védelme a kulturális fenntarthatóság egyik leglényegesebb része. Liszt és Bartók is elképesztően gazdag örökséget hagyott ránk a művészetben, zenében, gyűjtésekben és világszemléletben. Ezt kell nekünk továbbadnunk a következő generációnak.

Martin Haselbock és az Orchester Wiener Akademie
Fotó: Hirling Bálint - Müpa

Világsztárokban a Bartók Tavaszon sem lesz hiány. Kik érkeznek majd a fesztiválra?

Érkezik a magyar közönség két nagy kedvence, Diana Damrau és Jonas Kaufmann, akik közös dalesttel lépnek majd fel. A korszakot kiválóan ismerő zenei együttes, az Orchestra of the Age of Enlightenment (A Felvilágosodás Korának Zenekara) Bach nagyívű oratóriumát, a Máté-passiót adja majd elő a fesztivál közönségének, de itt lesz az európai jazz egyik legmeghatározóbb szereplője, a norvég jazzszaxofonos, Jan Garbarek is, aki egyik kedvenc muzsikustársával, az indiai ütőhangszeres művésszel, Trilok Gurtuval ad koncertet. 

Kifejezetten öröm számunkra, hogy a 2025-ös Bartók Tavaszon is számos olyan produkció lesz, amelyben a nemzetközi sztárfellépők kiváló magyar művészekkel közösen lépnek színpadra. 

A Münchner Philharmoniker első budapesti koncertjének szólistája Kelemen Barnabás lesz. A sor folytatható a Kammerorchester Basel koncertjével, ahol a kiemelkedő tehetségű hegedűművésznő, Pusker Júlia játszik majd, de említhetjük a Wynton Marsalis vezette, napjaink legjobb hangszeres szólistáit összehozó Jazz at Lincoln Center Orchestra-t, akikhez a New Yorkban végzett Szalóky Balázs csatlakozik. 

Ahogy az elmúlt években, jövőre sem lesz hiány a kifejezetten a fesztiválra készülő összművészeti produkciókból.

 Különleges együttműködés lesz a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes táncosainak, a Forte Társulat színészeinek és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak összjátékában megvalósuló produkció Bartók Mikrokozmoszából, ahol a zene és a tánc mellett Sütő András erdélyi író sorait is hallhatjuk majd. A Tiszta Forrásról már beszéltünk, jövőre a népi tánckultúra és a 17–18. századi komponált zene viszonyait, illetve a 20. századi modernizmus népzeneélményét tárjuk fel Bach zenéjén és Bartók gyűjtésein keresztül, a Magyar Állami Népi Együttes és a Győri Balett együttműködésével. Idén lesz tíz éves a Budapest Ritmo, amit túlzás nélkül hívhatunk a régió egyik legjelentősebb világzenei szemléjének. Nemcsak ritkán látható világzenei produkciókkal, de az ősit a modern hangzással keverő vagy épp ritkán hallott hangszereket felvonultató koncertjeivel, vagy DJ-szettekkel, showcase-koncertekkel, sőt, szakmai konferenciákkal is várja közönségét.