Bármennyire is benne volt és valamennyire benne is van a köztudatban, igazából nagyon keveset tudunk Magyarországon Vlagyimir Viszockijról: legendás orosz énekes-költő, aki valami nagyon mély kelet-európai keserűséget fogalmazott meg dalaiban, és akit végül a halálba kergetett alkoholizmusa, melybe leginkább a szovjet rendszer embertelensége hajszolta bele - valahogy így tudnánk összefoglalni egy mondatban a tragikus sorsú művész jelentőségét. Viszont Viszockij már több mint harminc éve halott, és bármekkora kultusza is volt a kései szovjet időkben, az ember azt gondolná, az idők múltával egyre kevésbé érvényes már az az életérzés, amit az ő művei képviselnek. Közben pedig nagyot tévednénk: nem is csak azért, mert szerdán először rendeznek Viszockij-konferenciát Magyarországon, hanem azért is, mert emléke él és virul, mondanivalója pedig láthatóan nem csak a Brezsnyev-korszakban volt érvényes. A szerdai konferencia főszervezője, Viczai Péter segítségével szedtünk össze érdekes adatokat Viszockijról.
Népszerűbb, mint valaha
Bár Vlagyimir Szemjonovics Viszockij 32 éve meghalt, Viczai Péter szerint népszerűbb, mint valaha. Az életében alig megtűrt énekes-költő-színész emlékét már a szovjet idők végnapjaiban, a Gorbacsov fémjelezte glasznoszty idején felkarolta a hivatalos kultúrpolitika: posztumusz elismerésekben részesült, ma pedig állami fenntartású múzeumok ápolják az emlékét. A moszkvai Viszockij-múzeumot például a fia, Nyikita vezeti, évente kétszer - születése és a halála évfordulóján - többnapos rendezvénysorozattal. De van múzeuma például Szamarában, mindjárt kettő is, rengeteg emlékmű és egy kisvárosban még zenélő szökőkutat is létesítettek "Vologya" emlékére. Két évvel ezelőtt egy közvélemény-kutatáson Viszockij a második lett Jurij Gagarin mögött, amikor az oroszokat 20. századi példaképeikről kérdezték, míg tavaly a haláláról szóló film bemutatóján Vlagyimir Putyin is megjelent.
Megtűrték, de csak részben támogatták
Bár Viszockijról az a felületes kép alakulhatott ki sokakban, hogy amolyan szamizdatkirály volt, akit az utca embere életében nem is ismerhetett, ez nem igaz: Viszockij sokat foglalkoztatott és népszerű színész volt, színpadon és filmekben egyaránt gyakran láthatta a közönség. Igaz, saját alkotói munkásságát valóban nem segítették kibontakozni: életében mindössze egy verse jelent meg a nyolcszázból, az is rendesen megkurtítva, valamint néhány kislemez. Dalai magnószalagokon terjedtek országszerte már a hatvanas évektől. Koncerteket is csak baráti alapokon tudott adni, rendes turnét soha nem szerveztek neki. Az nem fedi a valóságot, hogy Viszockij szövegei kimondottan rendszerellenesek lettek volna - mondta Viczai Péter, aki szerint ez inkább csak a nyugati világban ragadt rá, maguk az oroszok úgy gondolják, mindig is ilyen, lázadó beállítottságú ember volt, legyen hatalmon bárki is.
Oroszul tudni kell hozzá
Na de mit mondhat Viszockij valakinek, aki egy szót sem ért oroszul? Zenei munkássága önmagában nem sokat: ez az egyszálgitáros "bárd" műfaj nem a zenéről vagy a klasszikus dalformáról szól, itt a mondanivaló a lényeg, meg az életérzés, ami a szövegekből átjön. Ahogy Viszockij rekedtes hangon énekel a minimál gitározás mellett, önmagában nem túl izgalmas, de rajongói szerint már ebből is átjön a feeling, az viszont nem, ahogy az orosz nyelv sajátosságait és szépségeit megvillantva írt szövegeket a szovjet mindennapokról.
Ki a magyar Viszockij?
Valódi megfelelője nincs Viszockijnak itthon, de részleteiben találunk magyar párhuzamokat. Rá is azok a sorok között elrejtett üzenetek voltak jellemzőek, melyeket elsősorban az Illéssel és Bródy János szövegeivel szokás azonosítani, míg a műfaj alapján Cseh Tamás lehetne a válasz erre, ám vele szemben Viszockij nemcsak az értelmiség, hanem a szélesebb néptömegek kedvenc dalnoka is volt. Viczai Péter említette még Dinnyés Józsefet, "a magyar Bob Dylant" is, hiszen ő is ezt az egyszálgitáros műfajt nyomta, illetve zenekarok közül a Bikinit és a Republicot, amelyek szintén az átlagember életérzéseit jelenítették meg, miközben a magyar folklórból is merítettek. Ha őket mind összegyúrjuk, talán kijöhetne belőlük egy magyar Viszockij. Meg kell még említeni Hobót is, aki két lemezt is megjelentetett lefordított Viszockij-szövegekből, de ő inkább arra törekedett, hogy a szellemét idézze meg, hasonlóan másik két bálványához, Jim Morrisonhoz és József Attilához. Vagyis nem utánozni próbálta, hanem a saját előadói világába építette be a munkásságát.
Mit tudnak Viszockijról a volt Szovjetuniótól nyugatra?
Viszockij sokáig nem utazhatott, ám miután feleségül vette a félig orosz származású francia filmszínésznőt, Marina Vladyt, már kapott vízumot, és a hetvenes években nagyon sokat utazott - főleg, ha azt nézzük, hogy korai halála miatt ez gyakorlatilag hat-hét évet jelentett. Olyan egzotikus helyekre is eljutott, mint Mexikó, számos nyugati országban járt, de a legtöbb helyen csak egy-egy alkalommal, ezért sem alakulhatott ki komoly felhajtás körülötte. Vladynak köszönhetően így is hírneve lett, egyes országokban pedig kultusza van a mai napig: Montenegróban szobra van, Lengyelországban múzeuma, Bulgáriában az ottani költők egyik példaképe. A többi volt szovjet tagállamban pedig közel annyira népszerű, mint szülőhazájában.
Magyarország és Viszockij
Viszockij háromszor is járt nálunk: először 1974-ben, majd még '76-ban és újabb egy évvel később is ellátogatott Magyarországra, ezek alkalmából a Magyar Televízió két kisfilmet is készített róla: 1974-ben Költő a Tagankáról, 1976-ban A Taganka Budapesten címmel. Dolgozott magyar filmrendezőkkel is (Mészáros Márta és Jancsó Miklós), míg versei közül sok megjelent magyar fordításban, de rendes kötetet először 2004-ben adtak ki ezekből, pont Viczai Péter szerkesztésében, Tilalmakat szegve címmel. Ő a Régiók Interkulturális és Orosz Nyelvi Egyesületének is elnöke, és az egyesület megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából szervezték meg az első magyarországi Viszockij-konferenciát. A konferencia mellett az Orosz Kulturális Intézetben szerda este Viszockij-dalok is elhangzanak Horányi László színművész és két kísérője előadásában.