A visszatérő alvászavar súlyos betegségre utalhat

Hirtelen jelentkező vagy rendszeresen visszatérő alvászavarunkat hajlamosak vagyunk betudni az időjárás alakulásának vagy aktuális lelki állapotunknak. Nem árt azonban figyelni alvási szokásaink változására, mert szervi és lelki rendellenességeinket is előre jelezheti.

Alvásra minden embernek szüksége van, csak az a kérdés, hogy mennyi és milyen minőségű lazítás szükséges ahhoz, hogy valóban kipihenjük magunkat. Gyakran nehezen alszunk el vagy fáradtan ébredünk, közben forgolódunk és felébredünk. De az sem ritka, hogy éppen az ellenkezőjéről panaszkodunk, vagyis túl sokat alszunk. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mit nevezünk alvászavarnak, és milyen formái vannak? Különbözik-e a depressziós alvászavar az átmeneti, stressz okozta alvással kapcsolatos problémáktól? Érdemes különbséget tenni, mindjárt az is kiderül, hogy miért. Télen a szervezetünk tartalékai megfogyatkoznak és a rövid, sötét nappalok miatt sokkal rosszabb a hangulatunk, a mindennapi munka során hamarabb elfáradunk. Ebben az időszakban valamilyen formában romlik az alvásunk is, túl keveset vagy túl sokat alszunk, esetleg az alvás nem elég pihentető. Általában az okozza a problémát, hogy a szomorú időjárásnak tudjuk be az alvási gondjainkat, így a valós okok gyakran rejtve maradnak.

Nincs baj, ha egy élethelyzet váltja ki

Az alvás idejének, ritmusának vagy minőségének megváltozása jelentkezhet önálló panaszként, de része lehet más pszichés zavarnak, legtöbbször a depressziónak is. Mindkét esetben odafigyelést kíván ez az állapot. A nem kellő mennyiségű és minőségű alvás a szervezet kimerüléséhez, a teljesítmény csökkenéséhez, a koncentrálóképesség és a munkavégző képesség gyengüléséhez vezethet. Ez akár pár nap elteltével kellemetlenségeket okozhat a mindennapi életben. Ha ez átmeneti és egy nehéz élethelyzet váltja ki, vagy egy ismert probléma okozza, még ne gondoljunk azonnal betegségre. Ugyanakkor már az egy-két hetes vagy évek óta visszatérő alvászavarok mindenképpen figyelmeztető állapotként értékelhetők.

Elalvási, átalvási és ébredési problémák

Orvosi értelemben az alvászavarokat három csoportra osztják. Az elalvási zavar az esti nehezített elalvást, a nyugtalan forgolódást jelenti, amely leggyakrabban egy túlfeszített időszak vagy nyomasztó gondok miatt jelentkezik. Hátterében ritkábban áll súlyos pszichiátriai probléma, legtöbbször szorongás okozza. Az átalvási zavaroknak, például az éjszakai felébredések és a nyugtalan, felszínes alvásnak orvosi oka lehet. Okozhatja anyagcsere probléma, de szorongás és depresszió is állhat a hátterében. Az ébredéssel járó zavarokra utal például a korai, szorongással járó felébredés, ezután már a visszaalvás sem sikerül. Gyakori jelenség a reggeli fáradtság és a kialvatlanság érzése is. Ez a panasz legtöbbször depressziós betegeknél fordul elő. Korai jele lehet a később kialakuló hangulatbetegségnek.

A depresszióról is árulkodik az alvászavar

A depresszióban szenvedő betegeknél különösen gyakoriak az alvászavarok. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert az emberek hajlamosak fordítva értékelni a panaszaikat: az alvás megromlása miatt érezhetik úgy, hogy rossz a hangulatuk, nem tudnak koncentrálni, nehezebben végzik munkájukat vagy hoznak döntéseket. Egy amerikai kutatócsoport 1989-ben 7954 ember alvását vizsgálta egy éven keresztül. A vizsgálat befejeztével kimutatták, hogy az alvászavarral küszködőknél a depresszió kialakulása negyvenszer gyakoribb volt, mint a jó alvóknál. Egy 1997-ben közölt másik kutatás eredményei szerint a már fiatalon alvás problémákkal küszködőknél harmincnégy éves követés után kilencven százalékos gyakoriságú volt a depresszió előfordulási aránya. Ezek az adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy érdemes törődni az alvási szokásaink változásaival, mert azok hátterében igen gyakran húzódik meg korunk alattomos betegsége, a depresszió. A probléma az új pszichiátriai kezelésformáknak köszönhetően ma már nagyon jó hatásfokkal kezelhető.

dr. Belső Nóra

Ha kíváncsi vagy, milyen leszel 2030-ban, próbáld ki az iwiw alkalmazásunkat!