A rövid nappalok és az esti tévézés megzavarja a tinik belső óráját

Egy kicsi, de provokatív iskolai kísérlet azt állítja, hogy a rövid nappalok és hosszú éjszakák átállítják a szervezet belső óráját és ez felelős a tizenévesek rendszertelen alvásáért.

A szakemberek szerint kevés tizenéves alszik az ajánlott mennyiségnek megfelelő kilenc órát éjszakánként. Sokáig forgolódnak ébren az ágyban, reggel pedig nem tudnak időben felkelni. Serdülőkorban számos ok miatt változnak az alvási szokások, köztük vannak a hormonális okok, valamint a megnövekedett terhelés az iskola, a munka és a társas kapcsolatok terén.

A Rensselaer Műszaki Intézet kutatói egy Észak-Karolina állambeli energiatakarékos iskolában vizsgálódtak, ahol az üvegtetők hatására kevesebb lámpát kell égetni, mégis világosabb van, mint egy átlagos osztályteremben. A fény hatását nyolcadik osztályosokon vizsgálták, akik ébredéstől a tanítás végéig speciális narancsszínű szemüveget viseltek, mely kiszűrte a rövid hullámhosszú, kék fényt.

A kék fényt öt napon át vonták meg a diákoktól, ez pedig teljesen felborította a diákok belső óráját - az alvást segítő hormon, a melatonin szintjének csúcsa fél órával későbbre csúszott. Azok a tinik, akik még sötétben indulnak el az iskolába és napjuk legnagyobb részét ablaktalan iskolákban töltik, valószínűleg ugyanettől a hatástól szenvednek, mivel a rövid hullámhosszú sugarak legfontosabb forrása a nappali fény, mondta el Mariana Figueiro, a tanulmány vezető szerzője. "A reggeli fény nagyon jót tesz a tizenéveseknek" - nyilatkozta Figueiro az AP hírügynökségnek.

Ez a kutatás volt az első lépés afelé, hogy a fény alváslaboratóriumokban tapasztalt, a szervezet belső órájára gyakorolt hatását mindennapi körülmények között is megvizsgálják. A Neuroendocrinology Letters szakmai folyóiratban ismertetett felmérés ugyan csak kis mintán készült és nem vizsgálta a diákok alvását, kizárólag az esti melatonincsúcsra koncentrált, amely rendszerint két órával előzi meg az elalvást.

"Bár ez csak egy előzetes tanulmány, nagyon jól kivitelezték és jó alapot ad a megvilágítás további kutatására" - fejtette ki véleményét Dr. Judith Owens, a Brown Egyetem gyermekgyógyász docense, alvásspecialista. "Az elalvás és felébredés idejében bekövetkező változásoknak biológiai alapjai vannak. A vizsgálat bizonyítja, hogy a fény befolyásolásával hatást gyakorolhatunk ezekre a változásokra. A legfontosabb üzenet az, hogy reggel szükségünk van a természetes fényre."

A reggeli fény nem az egyetlen tényező, tette hozzá Figueiro. A kísérlet részeként egy másik, New York-i iskolában az esti fény hatásait vizsgálják - a számítógépet, a televíziót és a világítást. A túl sok esti fény is hozzájárulhat a problémához, összegezte a kutatónő.