A jet lag másik időzónában hagyja a vesét

Az ember nem alkalmas az időzónák közötti gyors utazásra. Egy tengerentúli repülőút után a szervezetnek több napra van szüksége ahhoz, hogy leküzdje a jet lag okozta kimerültséget és émelygést.

Ennek oka, hogy mindegyik szerv saját, különálló órájával igyekszik mérni az időt. Bár az agyunk naponta próbálja szinkronba hozni ezeket az órákat, némelyik nem hagyja magát olyan könnyen átállítani, amikor egy új időzónához vagy alvási mintához kell alkalmazkodni.

Gregor Eichele, a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetének kutatója szerint a jet lag (időzónaváltás-szindróma) a különböző órák összekavarodása. Az Amerikából Európába érkező légi utas agya talán már egy nappal a landolás után megszokja, hogy Párizsban van, ugyanakkor a hasnyálmirigye még a New York-i idő szerint működik, a veséje pedig az Atlanti-óceán valamelyik területének idejét követi.

Az agy elsőként, a hasnyálmirigy az utolsók között alkalmazkodik az új időzónához

Eichele a Journal of Clinical Investigation szaklapban közzétett kutatása során laboratóriumi egereket ébresztett fel hat órával a megszokott idő előtt, ami egy Chicagóból Londonba tartó utazást szimulált. Mialatt szervezetük a következő 8-9 napban megpróbált átállni, megmérte a génaktivitásban tapasztalható változásokat.

A gének azok a fogaskerekek, amelyek belső óránkat működtetik. Mindegyik szervünk ugyanazzal a körülbelül tíz darab "óra génnel" rendelkezik, amelyek azoknak a molekuláknak a termelését irányítják, melyek az idő rendszeres ritmusát biztosítják. Annak ellenére azonban, hogy a máj, a bőr és az agy ugyanazzal a genetikai óraművel rendelkezik, mindegyik a saját órája alapján működik, a többitől függetlenül.

Az alvástól megfosztott egerekben e molekuláris órák némelyike gyorsabban alkalmazkodott, mint a többi. A szervezet energiatermelését szabályozó hasnyálmirigy órája például napokkal tovább ellenállt a változásnak, mint a veséé. Amikor a különböző szervek molekuláris órái jelentős mértékben kiesnek a szinkronból, a kémiai kommunikációt igénylő testműködések is leromolhatnak. Eichele szerint ez magyarázhatja a jet lag sokféle tünetét, amelyek között az álmatlanságtól a depresszión át a gyomor-bélrendszeri rendellenességig sok minden előfordul.

A biológiai óra manipulálható

A jet lag elleni kezelés kifejlesztése érdekében Eichele az egyik leggyorsabban adaptálódó órát, a mellékveséket vizsgálta. Ezek az aggyal együtt a központi óra szerepét játsszák, amely a szervezet összes óráját napi rendszerességgel szinkronizálja. Eichele egy a mellékvese működését ideiglenesen gátló gyógyszerrel az időzónaváltás-szindrómával szemben ellenálló egerek egy csoportját hozta létre. Egy nappal az alvásmegvonás előtt egy kis adagot adott be nekik, amely a mellékvesék óráit egy órával visszaállította: ennek következtében többi szervük megkezdhette az adaptáció folyamatát, és két-három nappal lerövidítette a korábbi keléshez való hozzászokást.

Természetesen nem fog hamarosan a patikákba kerülni egy jet lag elleni gyógyszer, mert az engedélyeztetés hosszú időbe telik, ráadásul a kutatók szerint a belső órák manipulálásával nem várt mellékhatások is kialakulhatnak. Egyelőre a jet lag legjobb gyógymódja, és egyúttal a leglassabb is: egy nap pihenés minden átlépett időzóna után.