Hajszínünk elárulja, milyen egészségügyi veszélyekkel kell számolnunk. Íme, a három leggyakoribb színváltozatot viselőkre leselkedő kockázatok.
Szőkék
A nőknél egyébként is gyakrabban fordul elő az időskori sárgafolt-elfajulás (makuladegeneráció), amely a vakság vezető oka, a szőke nők pedig a kutatások szerint különösen hajlamosak erre a betegségre, így érdemes luteinben és zeaxantinban gazdag ételeket - például kelkáposztát, spenótot és cukorborsót - fogyasztaniuk, méghozzá minden nap egy-két csészényit.
Mivel a szőkék kevesebb melanint (a bőr pigmentanyaga) termelnek, mérsékeltebben védettek a nap káros UV-sugarai ellen, emiatt magasabb náluk a melanóma kockázata, különösen a fejbőr területén. Ha szőke a hajunk, használjunk magas fényvédő faktorszámú napvédő krémet, és ne feledkezzünk el fejbőrünkről sem.
Barnák
A kopaszodással küzdő nők több, mint fele barna hajú, ennek oka valószínűleg az, hogy nekik eleve kevesebb hajuk van. A barna fürtök általában vastagabbak és durvábbak, mint a szőkék és a vörösek, de a szervezet kevesebbet termel belőlük. Ezért a hajszálak pusztulása esetén jobban láthatóak a kopasz foltok. A kopaszodás megelőzhető helyes táplálkozással és elegendő vasbevitellel.
A barnák gyorsabban rászoknak a dohányzásra is, mert a hajukban lévő több melanin meggátolja, hogy a máj lebontsa a méreganyagokat. C-vitaminnal formában tarthatjuk a májat, de a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni.
Vörösök
Az öröklődő mutáció lévén kialakuló vörös hajt viselők esetében a kutatások szerint kevésbé hatnak a helyi és általános érzéstelenítőszerek, adott esetben akár 20 százalékos dózisemelésre is szükség lehet náluk. (Ez azonban senkit nem tántorítson el a fogorvosi kezeléstől.)
A Harvard kutatóinak egyik friss vizsgálata szerint a vörösöknél 90 százalékkal magasabb a Parkinson-kór kockázata, mivel a vörös hajat létrehozó mutáció valószínűleg a Parkinson-kórral kapcsolatos géneket is érinti - a folsav azonban késleltetheti a betegség lefolyását.