Sok bőrelváltozás hátterében súlyos betegség áll

Bőrünk nemcsak testünk burkolata, de legnagyobb szervünk is, mind súlyát, mind felszínét tekintve. Megvéd a baktériumoktól, szabályozza a testhőmérsékletet és a tapintás, nyomás, fájdalom, hő és hideg érzékelésével információkat juttat az agyba a külvilágból. Így nem meglepő, hogy egészségügyi problémáink gyakran a bőrön jelentkeznek először. Az alábbiakban olyan bőrjelenségeket sorolunk fel, amelyek súlyos betegségekre utalhatnak.

Sárgás bőr, narancsos tenyér és talp - Pajzsmirigy problémára utal

A pajzsmirigy alulműködésének (hipotireózis) hatására megnőhet a vérben a béta-karotin szintje, mert a pajzsmirigy nem tudja megfelelően lebontani a zöldségekben és gyümölcsökben található antioxidáns hatású vegyületet. Ha túl sok sárgarépát, édesburgonyát vagy sütőtököt fogyasztunk, szintén felszaporodhat szervezetünkben a béta-karotin.

Pajzsmirigy-elégtelenségre utalhat még a száraz, hűvös, sápadt bőr, továbbá a fáradékonyság, gyengeség és az indokolatlan súlygyarapodás is. Ha étrendünk áll a hízás hátterében, változtassunk mi magunk rajta, a pajzsmirigy-alulműködés azonban mindenképpen orvosi segítséget igényel.

Napallergiás tünetek - Fényérzékenységet okozó gyógyszerek következtében

A valódi napallergia igen ritka, az ekcémaszerű kiütéseket valószínűleg olyan gyógyszer szedése okozza, amely fényérzékennyé tesz. A kiütések csak a napfénynek kitett területeken jelennek meg, így az alkaron, a nyakon, az arcon viszont ritkábban. A sötétebb bőrűek sem védettek.

A leggyakoribb fényérzékenységet okozó gyógyszerek a magas vérnyomás kezelésében alkalmazott tiazid típusú vízhajtók, továbbá az antihisztaminok, a tetraciklin, az akne elleni tretinoin és egyes antidepresszánsok.

A kiütések megelőzésének érdekében használjunk magas fényvédő faktorú naptejet, viseljünk napszemüveget, széles karimájú kalapot és a testet fedő ruházatot, valamint ne menjünk a napra. A gyógyszerváltás is megoldást jelenthet, ezt azonban beszéljük meg orvosunkkal.

Sötét csíkok a tenyéren - Mellékvese-elégtelenség miatt

A tenyéren és talpon megjelenő sötét csíkok mellékvese-elégtelenségre, azaz Addison-kórra utalhatnak. A bőr festékanyaga a testhajlatokban, a hegekben, az ajkakban és a nyomásnak kitett területeken (térd, kézfej) is felszaporodhat. A sóvesztés hatására a betegek kívánhatják a sós ételeket.

Ha sötét csíkokat tapasztalunk magunkon, feltétlenül forduljunk orvoshoz, mielőtt súlyosbodna állapotunk. A vérben keringő kortizol (a mellékvese hormonja) szintjének mérésével felállítható a diagnózis.

Kitágult, sötétkék vénák - Ha gond van a vérkeringéssel

Ha lábszárunkon köteges, kékeslila vénákat látunk, vénáink nem működnek megfelelően és kialakult a visszeresség. Ez sokszor csupán kozmetikai problémát jelent, időnként azonban okozhat fájdalmat, lábszárgörcsöt és járási nehézséget is. A vénák belsejében egy irányba nyíló billentyűk találhatók, amelyek a vér egy irányba történő áramlását biztosítják, károsodásuk a véráramlás zavarát okozza.

A visszerességet el kell különíteni a seprűvénáktól: a visszeres vénák nagyobbak, sötétebbek, göcsörtösebbek, esetleg kiemelkednek a bőr felszínéből. Bár a kompressziós harisnya viselése és a testmozgás enyhítheti a panaszokat, végleges gyógyulást nem hoznak - ezt csak sebészi kezeléstől várhatjuk.

Nyomásérzékenység és forróság esetén forduljunk orvoshoz. A súlyos vénás elégtelenség vérrögök kialakulásához is vezethet.

Barna foltok a lábszáron - Cukorbetegség állhat a háttérben

A lábszár elülső felszínét gyakran beütjük, a cukorbetegek esetében azonban a hajszálerek károsodása sérülés esetén azok megrepedéséhez vezet, így kialakul a diabéteszes dermopátiának nevezett barna elszíneződés. Ezek a foltok lehetnek kerekek vagy oválisak, felszínük pedig durva.

Cukorbetegség esetén a sebgyógyulás is lassabb, emiatt gyakran vannak jelen a lábon nehezen gyógyuló sebek. A cukorbetegeknél károsodott a fájdalom-, hő- és nyomásérzés is, így akár egy közönséges vízhólyagok is elfertőződhetnek. Bár maga a diabéteszes dermopátia nem jelent veszélyt, ha még nem diagnosztizáltak nálunk cukorbetegséget, keressük fel orvosunkat.

Állandó, rendkívül viszkető kiütések - Lisztérzékenység okozhatja

A dermatitis herpetiformis nevű bőrbetegség ismétlődően jelentkezik a könyökön, a térden, a farpofákon, a háton, az arcon vagy a fejbőrön, ez a lisztérzékenység (cöliákia) jellegzetes tünete, minden negyedik érintett páciensnél jelentkezik, azonban nem minden esetben észlelhetők az emésztőszervi tünetek.

Folyamatosan viszkető kiütések esetén forduljunk bőrgyógyászhoz, aki kizárja az egyéb betegségeket. A lisztérzékenység diagnózisát vérvizsgálatokkal, illetve a vékonybélből vett szövetmintából lehet felállítani, a megoldást a gluténmentes étrend jelenti. A kiütések gyógyszerrel enyhíthetők.

Lila foltok - Vérzési rendellenességre utal

Úgy néznek ki, mint a zúzódások, de tovább tartanak? Valószínűleg purpuráról van szó, amely a bőr alatt elhelyezkedő erek sérülését jelenti. Számos oka lehet a vérzési rendellenességektől a skorbutig (C-vitamin hiány), azonban a 65 év felettieknél a leggyakrabban úgynevezett szenilis purpuráról van szó, ezt a nap károsodása és az erek gyengesége okozza.

Az állapotot ronthatják egyes gyógyszerek, így az aszpirin, a nem-szteroid típusú gyulladásgátlók, az E-vitamin és a gingko biloba-készítmények. A purpura abban különbözik a zúzódástól, hogy színe másképpen változik, és létrejöttéhez nincs szükség sérülésre.

Leggyakrabban az alkaron, a lábakon és a kézháton fordul elő. Ha könnyen szerzünk zúzódásokat, illetve azok nagy kiterjedésűek, forduljunk orvoshoz, aki kiszűri az esetleges vérzési rendellenességeket.

Intenzív viszketés kiütések nélkül - Nyirokrendszer daganat is okozhatja

Ha testünk több helyen is viszket, de nincs a bőrön semmilyen elváltozás, gondolnunk kell a nyirokrendszer daganataira. Ez a viszketés intenzívebb, mint amit a száraz bőr okoz. Jelentkezhet az egész testen, de leggyakoribb a lábszárakon.

Ritkán felléphet bőrpír és gyulladás is. A Hodgkin-kór és a non-Hodgkin limfóma gyakori tünete ezen kívül a nyaki, hónalji vagy lágyéki nyirokcsomók duzzanata. Intenzív, hosszú ideig tartó viszketés esetén keressük fel orvosunkat.

Sápadtság és kékes körmök - Vashiány miatt

A súlyos vérszegénység a bőr és a tenyerek sápadtságával járhat. A vérszegénységet okozhatja többek között vashiány és krónikus vasvesztés, például bélbetegség vagy fekély miatt.

A vashiányos vérszegénység különösen a 70 év feletti korosztályban gyakori. A sápadtság a száj szöveteit, a fogínyt és az ajkakat is érinti. A körömágy igen sápadt, akár kékes színű is lehet. Jelentkezhet ezeken felül fáradékonyság, fejfájás, szédülés és légszomj is.

A vény nélkül kapható vaskészítmények rendszerint segítenek, ha elégtelen vasbevitelről van szó, ilyenkor fogyasszunk vasban gazdag ételeket, például vörös húsokat, tojássárgáját, leveles zöldségeket, aszalt gyümölcsöt és a felszívódás elősegítésére egyidejűleg C-vitamint is.

Fájdalom, kiütések a test egyik felén - Övsömört jelezhet

Bizsergés, majd a test egyik felén megjelenő bőrkiütések - sokszor így jelentkezik az övsömör (herpes zooster), ami akár fájdalommal is járhat. A betegséget ugyanaz a vírus okozza, mint a bárányhimlőt: a bárányhimlő-fertőzés után a vírus tízből nyolc esetben megbújik az érzőideg-dúcokban. Stressz, fertőzések, egyes gyógyszerek (kemoterápiás és immunszupresszív szerek) illetve öregedés hatására a vírus újból aktiválódhat, és övsömörhöz vezethet.

Az égő érzés és az érintett terület érzékenysége akár napokkal vagy hetekkel megelőzheti a kiütések megjelenését, melyek a bárányhimlőhöz hasonlóak, azonban csak a test egyik oldalán egy-egy sávban jelentkeznek. Néhány nap elteltével a kiemelkedő vörös kiütések gennyes hólyagokká alakulnak, majd hét-tíz nap múltán pörkösödnek.

Ha a magas kockázatú csoportba tartozunk (azaz volt bárányhimlőnk), már a fájdalom jelentkezésekor forduljunk orvoshoz, a 72 órán belül megkezdett antivirális kezelés csökkenti a szövődmények kockázatát, például a posztherpeszes neuralgia (idegi bántalom) előfordulását, amely akár éveken át is fennállhat.