Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia összefoglalójában a Mayo Klinika munkatársai írják le vizsgálatukat, melyek során 28 önkéntes nyolc héten keresztül bármit elfogyaszthatott, amit megkívánt - jégkrémet, cukorkát, magas kalóriatartalmú italokat. A résztvevők átlagosan 2,5 kg-ot híztak felső testfelükre, míg 1,5 kg-ot az alsóra.
Dr. Michael Jensen és munkatársai megállapították, hogy a zsír raktározása során a hastájon inkább az egyes sejtek mérete nő meg, míg az alsó testfélen a sejtszám gyarapszik. A különböző mechanizmus természetesen más hatással jár. Ez a tény megdöntötte azt a korábbi teóriát, miszerint a zsírsejtek száma felnőttekben állandó marad. Sőt, az alsó testfélen zajló folyamatok inkább a szervezet védekezését szolgálják, hogy ellensúlyozzák a felső testfél hízásából eredő egészségtelen hatásokat, például a metabolikus szindróma kialakulását.
A metabolikus szindróma, mely a magas vérnyomásból, magas koleszterinszintből, az inzulin szervezetben való hatástalanságból, és a deréktáji zsírfeleslegből áll, fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kockázatát.