A tudósok korábban úgy vélték, hogy a GlaxoSmithKline gyógyszercég Avandia, és a Takeda Pharmaceutical vállalat Actos elnevezésű szere egy fehérje, a PPAR-gamma termelődésének serkentésével fejti ki hatását. Most azonban megállapították, hogy a szer hatással van a cukorbetegeknél kialakuló inzulinrezisztenciára is.
A tanulmány szerzői úgy vélik, az új ismeretek segítségével kiküszöbölhetik az ebbe a típusba tartozó gyógyszerek mellékhatásait. "Megállapításaink erőteljesen arra utalnak, hogy ezen szerek jó és káros hatásai különválaszthatók olyan második generációs szerek megtervezésével, melyek az újonnan felfedezett mechanizmusra összpontosítanak" - közölte nyilatkozatában Bruce Spiegelman, a bostoni Dana-Farber Rákintézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Az Avandia és az Actos (generikus nevükön a rosiglitazon és a pioglitazon) széles körben alkalmazott szer az egyének elhízással összefüggő inzulinválaszának kezelésében. Mindkét gyógyszer némiképp növeli azonban a törések és a szívproblémák kockázatát.
A hatóanyagok a PPAR-gamma nevű, főként a zsírsejtekben található fehérje termelődésére hatnak, amely viszont a szervezet inzulinválaszában szerepet játszó géneket szabályozza.
A bostoni kutatók, a kaliforniai Scripps kutatóintézet munkatársaival, kövér egereken végzett kísérleteikben úgy találták, hogy az elhízás aktivál egy cdk5 jelű molekuláris kapcsolót, amely kémiailag megváltoztatja a PPAR-gamma vegyületet, ami pedig az inzulinnal szembeni rezisztenciához, a vércukorszint növekedéséhez vezet. Sejtkultúrákon végzett kísérletekben azt is megállapították, hogy az olyan szerek, mint az Avandia és az Actos blokkolják a cdk5 változását is azon kívül, hogy stimulálják a PPAR-gammát.
Spiegelman úgy véli, a gyógyszercégek az eddigieknél szelektívebb szereket tervezhetnek majd, melyek a PPAR-gamma serkentése nélkül - ami a kutató szerint a mostani gyógyszerek mellékhatásaiért felelős - kezelik az inzulinrezisztenciát.