Stresszhelyzetben a rejtett idegi pályákat használjuk

Egy mikroszkopikus féreg segítségével próbálják megfejteni, hogyan képes az ember összetett feladatokat végrehajtani akár stresszes állapotban is. A titok az agy rejtett kapcsolataiban rejlik.

Roger Pocock, a Koppenhágai Egyetem BRIC kutatóközpontjának csoportvezetője az organizmusokat olyan szempontból vizsgálta, hogyan aktiválják a látens idegi kapcsolatokat stresszes feltételek között.

Az emberi agy több milliárd idegsejtet tartalmaz, melyek trilliónyi kapcsolatot építenek fel egymás között, így nagyon bonyolult a viselkedést az egyes neuronok szintjén tanulmányozni. Ezért Pocock a laboratóriumban egy mikroszkopikus féreg, a Caenorhabditis elegans egyszerű idegrendszerét vizsgálta, hogy modellezhessék, miként módosítja a környezetünk a génfunkciót, az idegi keringést és a viselkedést.

A C. elegans segítségével, melyben csak 302 idegsejt található, Dr. Pocock beazonosított egy rejtett idegpályát, mely megváltoztatja az érzékelést stresszhelyzetben. Ez a munka felfedte, hogy az alacsony oxigénszint által okozott stresszhatás fiziológiás érzékelése aktiválja a rejtett idegpályákat, mely magában foglalja a szerotonin és a neuropeptid Y receptor modulátorokat.

A kutatás rámutatott, hogy a hypoxiával, szerotonin- és neuropeptid jelzésekkel járó mechanizmusok az emlősöknél is módosítják a viselkedést. Valójában a hypoxiás stressz serkenti a szerotonin és a neuropeptid termelődését az agyuk bizonyos területein, bár ennek funkcionális megjelenéséről még keveset lehet tudni. Valószínű, hogy ezek a pályák részét képezik egy menekülő válasznak, mely lehetővé teszi az állatok számára, hogy érzékeljék a környezetüket, és viselkedésükkel alkalmazkodjanak a kedvezőtlen feltételekhez is.

"Ezek, és a környezet, gén és idegsejt interakciók határterületének kutatásai remélhetőleg lehetőséget biztosítanak arra, hogy jobban megértsük, miként birkózhatunk meg a folyamatosan változó világ és az üzleti élet stresszével." - közölte Roger Pocock kutatásvezető.