Miért nehéz elszakadni a félkarú rablótól?

Legyen szó rulettről, lóversenyről, sportfogadásról, a hazardírozásra könnyű rászokni. A legfrissebb kutatások szerint azonban, a személyiség mellett ennek agyi okai is lehetnek: akár nyerünk, akár veszítünk, agyunk arra sarkall, hogy újra és újra megkísértsük a szerencsénket. http://videa.hu/flvplayer.swf?v=2PJpB5c4XBhHosYx 

A legalizált szerencsejáték óriási üzlet: a Gallup felmérése szerint csak az Egyesült Államokban éves szinten százmilliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le a bukmékerirodák, az ország lakosainak pedig több mint 65 százaléka próbálkozott már valamilyen szerencsejátékkal. Közülük 5 százaléknál alakul ki valamilyen szintű függőség. A statisztika hazánkban is hasonló.

"A lakosság 3-4 százalékát sorolhatjuk azok közé, akik valamiféle addikcióval küzdenek" - nyilatkozta a LIFE magazin stábjának dr. Németh Attila pszichiáter. A szerencsejáték-függőknél ráadásul nem ritka, hogy más típusú szenvedélybetegség is kialakul. A szakember szerint: "80 százalékuk dohányzik, 50 százalékuknak problémája van az alkoholfogyasztással és többen közülük élnek kábítószerekkel is."

Kyle Siler, a Cornell egyetem szociológia szakos doktorandusz hallgatója összesen 27 millió pókerleosztást tanulmányozott át kutatása részeként. Annak ellenére, hogy a pókert napjainkban már egyre kevesebben tekintik szerencsejátéknak, a függőség ugyanúgy kialakulhat a játék iránt, mint a lóverseny, vagy rulett esetén.

Kyle Siler, a Cornell egyetem szociólogia szakos doktorandusz hallgatójának a Journal of Gambling Studies című szaklapban megjelent kutatási anyaga rávilágít arra, hogy minél több időt tölt valaki szerencsejátékkal, annál kisebb az esélye a nyerésre. "Lehet, hogy kisebb csatákat megnyerhetnek, de a háborút egy idő után el fogják veszíteni" - mondta Siler a Livescience-nek adott nyilatkozatában, hozzátéve, hogy a függőségre hajlamos emberek pozitív megerősítést kapnak a nyerés esetén és sokkal sérülékenyebbé válnak a komolyabb veszteség esetén."

A szakember azt találta, hogy egy szoros, de elvesztett lóversenyfutam, vagy egy szerencsétlen pörgetés a félkarú rablón azt eredményezi, hogy a hazárdőr kevésbé kerüli majd a kockázatot és megnő a hajlandósága, hogy újabb téteket tegyen meg. Ezzel el akarja érni, hogy mihamarabb visszanyerje, amit elvesztett, főleg, ha úgy érzi, hogy a korábbi kudarc esetén csak nagyon kevéssel maradt le a győzelemről.

"A szerencsejátékosokra bátorítólag hatnak a szoros bukások és nagyon valószínű, hogy egy ilyen eset után folytatni fogják a játékot" - tette hozzá Luke Clark, a Cambridge egyetem Viselkedés és Neurotudományi Intézetének kutatója. A szakember a Neuron című szakfolyóiratban tavaly közölte kutatási anyagát, amelyben mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatok segítségével elemezte, hogy milyen agyi folyamatok játszódnak le a hazárdőrök fejében. Az eredmény meglepő volt: egy olyan esetben, ha az illető csak kicsivel csúszott le a győzelemről, ugyanazok az agyi területek aktiválódtak, mint nyerés esetén.

"Egy szoros kudarcot úgy értékelnek, hogy egyre ügyesebbek, ezért az agyban ez a fejlődés esetén érzett sikerélménnyel kapcsolódik össze" - tette hozzá Clark. A szakember szerint az alapvető probléma, hogy a játékosok összetévesztik a tudásalapú játékot a szerencsén alapuló hazardírozással.


"Ha szerencsejátékról beszélünk, ott valóban a szerencsén múlik minden. Ezért nem tartozik ide például a póker, ahol a döntéseink hatással vannak az eredményre" - magyarázta kérdésünkre Huszty Gábor, egy speciális, a póker döntési mechanizmusait alkalmazó döntéselméleti tréning egyik kifejlesztője. "Míg a pókerben akár a gyengébb lappal is nyerhetünk, ha megfelelő döntéseket hozunk, egy játékgép esetében a döntés csak annyi, hogy megnyomjuk-e a gombot, vagy sem. Sokszor, ha valaki az első próbálkozások alkalmával nagyobb összeget nyer, hajlamos ebből a szűk mintából messzemenő következtetéseket levonni, vagyis úgy véli, ha ez sikerült, legközelebb is sikerülni fog. Ez tekinthető a véletlen helytelen értelmezésének is."

Clark hangsúlyozta, hogy a szerencsejátékokban, hosszú távon mindig a "ház" nyer, függetlenül attól, hogy van, aki képesnek érzi magát arra, hogy irányítás alatt tartsa az adott játékot.

"Szisztémának nevezzük, amikor a függők tudat alatt omnipotensnek érzik magukat, és úgy érzik, hogy ki tudják számolni például egy rulettgolyó forgását" - fejtette ki dr. Németh Attila. Természetesen ez csak egy képzelt rendszer, azonban az illető úgy érzi, tökéletesen működő összefüggésre lelt rá. Egy, a LIFE magazinnak nyilatkozó, kigyógyult szerencsejáték-függő például a rádióban játszott zenék alapján döntötte el, hogy mikor lehet nyerő szériája.

Az addikció ezen formájáról a LifeMagazin műsorán!