"Itt túl sokat ülök, ott meg túl sokat álltam." - mondta az 57 éves Gavin, aki egy gyógyszergyártó cég betegbiztonsági specialistája. Ezzel a problémával azonban nincs egyedül. Ma már mindennél tisztább, hogy milyen veszélyeket rejt magában az egész napos ücsörgés - legyen az a számítógép, vagy a tévé képernyője előtt. Az elmúlt években a kutatók összefüggésbe hozták a hátfájdalmakkal, az ismétlődő sérülésekkel, az elhízással, sőt, még a cukorbaj és a szívbetegségek megnövekedett kockázatával is.
Mit tegyen tehát egy irodai dolgozó? Akinek nincs lehetősége pályát módosítani, az is tehet lépéseket az egészségesebb élet érdekében. Például a szék kicserélhető tornalabdára, sőt, akár futópad-asztalra is. Első lépésként azonban elegendő, ha óránként öt percet sétálgatunk. Katy Bowman, a venturai Rehabilitációs Intézet igazgatója, biomechanikai szakértő szerint a legjobb megoldás, ha különféle testhelyzeteket vesz fel az ember, erre a módszerre ráadásul egyáltalán nem kell csillagászati összegeket költeni.
Mi olyan rossz az ülésben?
A tanulmányok szerint a több órán át tartó ülés mindenképp káros, függetlenül a kalóriabevitltől és a fizikai aktivitástól. Talán azért, mert a mozdulatlan izmok lassan elveszítik a zsír-és cukorbontó képességüket, ami miatt magas koleszterinszint és a cukorbetegség kockázata alakulhat ki. Már az ötvenes években felfedezték, hogy például a buszsofőrök körében kétszer nagyobb az esélye a keringési betegségeknek, mint mondjuk a postásoknál. Nemrég pedig fény derült arra, hogy a hosszadalmas ülés összefügg a metabolikus szindrómának nevezett betegséggel. A rossz munkahelyi szokások miatt fájdalom is kialakulhat, és kiegyenesedhet a hátgerinc alsó részének egészséges görbülete.
Mozgásba lendülni
Ha valaki munka után mozog, az segít formában maradni, de ez nem hoz egyedül üdvözítő megoldást. "Aki 8-12 órát ül, aztán egy órát jógázik, az kevés." - mondta Bowman. A munkanap során több szünetet is kell tartani, kinyújtózni, sétálni, még ha csak 10 percre is. Dr. Julie Cőté, a McGill Egyetem kineziológus és testnevelési professzora szerint a testtartás is fontos a stressz és a feszültség elkerülése érdekében. Cőté, aki a munkahellyel kapcsolatos vázizomzat-eltérésekkel foglalkozik, a Pilateshez és Alexander-módszerhez hasonló programokat ajánlja. Ezek a koordinációra és a különféle mozdulatsorokra összpontosítanak. Nagyon fontos a testtartás és a hajlékonyság megőrzése.
Ergonomikus átalakítás
A fájdalmak jelentkezését követően Gavin fizioterápiára ment, hogy megerősödjenek az izmai. Munkáltatója is segítséget nyújtott számára egy programmal. "Egy terapeuta jön és segít." - mondta. Állítható monitort rendelt neki, beállította a székét, és azt javasolta, hogy 20 percenként álljon fel átmozgatni a tagjait. "Ha csak tehetem, sétálgatok, nyújtózom."Cőté szerint a munkahelyek hasonló beállítottsága nagy segítséget nyújthat. "Jó, ha az ülőalkalmatosság változtatható, de hozzá kell állítani a munkafelületet is.
Jöhet a legmodernebb technika?
Sétálgatás munka közben? Lehet kapni jó pénzért alacsony sebességfokozatú, asztallappal egybeszerelt futópadokat. Rengeteg blogíró is ad tanácsot az interneten a házi készítésű változathoz. Sőt, használóiknak hivatalos weblapjuk is van, ők az "Office Walker-ek" (irodai sétálgatók). Mikor az eszköz 2007-ben megjelent, sok cégnél kipróbálták, azok a cégek azonban, melyek presztizskérdésnek tekintik a dolgozók egészségéről való gondoskodást, nem díjazták ezt a megközelítést. Az egyik vállalat vezetője így vélekedett: "úgy véltük, azt az üzenetet hordozza magában, hogy a munkavállaló nem hagyhatja el az asztalát, odaláncolja a kötelesség. Inkább azt szeretnénk, ha felkelnének, szüneteltetnék a munkát."
Az egyik gyógyszercég dolgozói például labdán ülhetnek pihenésképpen. Arra is bátorítják őket, hogy az értekezleteket séta közben tartsák. Gavin is lejár a cég edzőtermébe hetente háromszor. "Rájöttem, hogy minél többet mozgok, annál jobban érzem magam. Az ülés nem normális helyzet, mert a testünk mozogni akar."