Jingmei Li a svéd Karolinska Intézet kutatóival együttműködésben vizsgálta a gyermekkori testméret és a daganat jellegzetességeit 2818 svéd emlőrákos betegben és 3111 kontroll alanyban. Legfontosabb eredményük az, hogy a nagy testméret hétéves korban a menopauza utáni emlőrák csökkent kockázatával hozható összefüggésbe.
Bár a mellrák más közismert kockázati tényezőkkel, így az első menstruáció időpontjával, a felnőttkori testtömeg-indexszel és az emlő sűrűségével is szoros kapcsolatban áll, a hétéves kori testméret e tényezők kiigazítása után is jelentős védő tényező maradt.
A hétéves kori testméret a daganat jellemzőit, különösen az ösztrogénreceptor állapotát is meghatározza. A nagy testméret hétéves korban különösen nagy védettséget jelent az ösztrogénreceptor-negatív daganatok ellen, amelyekhez általában rosszabb prognózis társul.
A kutatók kilenc számozott piktogrammal jelölték az alanyokat, ahol az S1 a nagyon soványnak, az S9 pedig a nagyon kövérnek felelt meg. Az alanyok értékelték jelenlegi testméretüket, és visszaemlékeztek hétéves kori testalkatukra.
"Tudjuk, hogy illogikusnak tűnik, hogy a gyermekkori nagy testméret csökkenti az emlőrák kockázatát, mert a magas születési testsúly és a felnőttkori magas testtömeg-index bizonyítottan növelik az emlőrák kockázatát. Maradtak tehát még megválaszolatlan kérdések e védőmechanizmus mögött húzódó okokkal kapcsolatban" - nyilatkozta az AFP-nek Li.
A kutatók szerint az eredmények nagy jelentőséggel bírhatnak abban a tekintetben, hogy a régi fényképek alapján kiderített gyermekkori testméret segítségével felmérhető az emlőrák kockázata, és prognózis modellek készíthetők.