Az amerikai szakemberek 18 414 menopauza előtt álló nőt vizsgáltak, akik semmilyen krónikus betegségben nem szenvednek. Az adatok egy folyamatosan végzett vizsgálatsorozat részeként kerültek a kutatóorvosokhoz, amelyben a résztvevők rendszeres időközönként megadják egészségi állapotuk változásaira vonatkozó adataikat, valamint életmód- és egészségügyi szempontból releváns kérdésekre is válaszolnak a kérdőíveken keresztül.
A változó korban lévő nők esetében az adatok elemzésével azt sikerült megállapítani, hogy a kerékpározás hatékony eszköz ahhoz, hogy a nők megőrizhessék testsúlyukat, ráadásul a túlsúlyos és a kövér nők profitáltak az adatok szerint leginkább abból, ha rendszeresen biciklire pattantak.
A résztvevők adatait 1989-ben és 2005-ben adott válaszaik alapján elemezték és kiderült, hogy azok, akik '89-ben még nem, de 2005-ben már rendszeresen kerékpároztak még a biciklizéssel töltött idő legkisebb megnövelése is - azaz, akár 5 percnyi plusz tekerés - sikeresen gátolta a további testsúlygyarapodást. A séta viszont nem mutatott ilyen hatékonyságot, ugyanis az átlagosan 30 percet gyaloglók közül csak azok voltak képesek megőrizni a testsúlyukat, akik lendületesebben sétáltak, vagy kocogtak (3 km/óránál gyorsabb tempót diktáltak), az ennél lassabban haladók esetében már ilyen eredmények nem voltak kimutathatók.
A kutatásban résztvevők a vizsgált 15 éves periódusban átlagosan 9,3 kg pluszsúlyt szedtek magukra. Azok a normál testsúlyú nők, akik '89-ben még nem mozogtak semmit rendszeresen, de 2005-ben már igen, és hetente több mint 4,5 órányit kerékpároztak, 26%-kal kevésbé voltak hajlamosak eredeti súlyuk 5%-ánál nagyobb arányú gyarapodásra - a túlsúlyos vagy kövér nők esetében viszont már heti 2-3 órányi rendszeres biciklizés 56%-kal csökkentette a testsúlynövekedés esélyét. Az amerikai szakemberek vizsgálata volt az első tudományos munka, amely a kerékpározás és a súlykontroll kapcsolatát vizsgálata nők körében.