A franciaországi székhelyű, betegség-megelőzési kutatással foglalkozó International Prevention Research Institute szakemberei Philippe Autier vezetésével 30 európai országban vizsgálták meg a mellrákos megbetegedések alakulását 1989 és 2006 között. Megállapították, hogy átlagban egyötöddel csökkent a mellrákban szenvedők halálozási aránya ezekben az országokban.
Az elhalálozási arány változása nagy szóródást mutat a vizsgált európai országokban: miközben Izlandon a legmagasabb, 45 százalékos az apadás, Romániában 17 százalékos növekedést tapasztaltak a szakemberek, akik tanulmányukat a British Medical Journalban tették közzé.
Anglia és Wales, Luxemburg, Skócia és Észak-Írország a második, harmadik, negyedik és ötödik helyen áll 35, 34, 30 és 29 százalékkal azok között az országok között, ahol a legnagyobb csökkenést mutatták ki.
Magyarország Finnországgal áll egy szinten, mindkét országban 12 százalékkal mérséklődött az elmúlt 25 évben a mellrákból fakadó elhalálozások száma. A skála másik végén, azaz a még mindig emelkedő elhalálozással szembenéző országok esetében Románia után Lettországban 11 százalékos, Észtországban 9 százalékos, Görögországban pedig egy százalékos növekedést mutattak ki a szakemberek.
A világon évente félmillióan halnak meg mellrákban
"Nagyon széles skálán szóródnak a mellrákos elhalálozási arányban bekövetkezett változások 1988 után az európai országokban, a legnagyobb arányú csökkenést felmutató országok között van az Egyesült Királyság" - írták a szakemberek.
A szakemberek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elhalálozási adatait használták fel tanulmányukhoz, amelyek szerintük sokkal megbízhatóbbak, mint más hasonló adatok a rákbetegek túlélési statisztikáit illetően.
Mellrákban mintegy félmillió ember hal meg évente, és ez a legelterjedtebb rákbetegség az iparilag fejlett országok női lakossága körében.
Autier csoportja szerint azok az országok, ahol legjelentősebb a mellrákos elhalálozás apadása, az átfogó és jól szervezett szűrési programoknak és a mellrák kezelésére kifejlesztett generikus szer, a tamoxifen és a kemoterápia gyors és általános elterjedésének köszönhetik a látványos javulást.
"A skála másik végén álló közép-európai országokban a kicsiny csökkenés, illetve a folytatódó növekedés az alacsony szintű, általában nem szervezett szűrésekkel, a mammográf készülékek alacsony számával, a rákellenes gyógyszerek lassú terjedésével és az európai átlag alatti egészségügyi kiadásokkal áll összefüggésben" - fejtették ki a szakemberek.
Franciaország nagyon sokat költ a mellrák elleni küzdelemre
A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy néhány országban, mint például Franciaországban (12 százalékos csökkenés), Svédországban (16 százalékos csökkenés) és Finnországban, ahol az egészségügyi kiadások relatívan magasak és a mellrákszűrések, a kezelések jól szervezettek, a halálozási arány kevésbé meredeken esik vissza az elvárhatónál.
"Franciaországban a mellrák halálozási arány csökkenése igen mérsékelt annak ellenére, hogy az országban van a legtöbb mammográf készülék egy millió nőre vetítve, a legtöbbet itt költik Európában rákgyógyszerekre a lakosság lélekszámára vetítve, és az ország az új költséges gyógykezelések használatának éllovasa" - mutattak rá a kutatók anélkül, hogy az okokat mélyebben elemezték volna.