A léböjtkúrák szülőatyja Dr. Otto Buchinger (1878-1966) német orvos, aki anyagcserezavarait gyógyító folyadékfogyasztással kúrálta ki. Ebben a diétában egy bevezető gyümölcsnap után a böjtölők csak folyékony élelmiszereket fogyasztanak, így például zöldség- és gyümölcsleveket, ásványvizet, gyógynövényteát és mézet. Így a csak vízfogyasztást megengedő teljes böjthöz (nulldiéta) képest vitaminok és ásványi anyagok jutnak a szervezetbe, sőt, a tejtermékek (tejsavó) esetleges fogyasztásával még fehérje is - de a kalóriabevitel így is igen alacsony.
A diéta befejezésekor először alma, majd egyéb nyers gyümölcsök fogyasztásával kell fokozatosan visszatérni a szilárd élelmiszerek fogyasztására, a diétát követő első napokban speciális étrend betartásával. A kúra teljes időtartama alatt gondoskodni kell a megfelelő folyadékbevitelről, ez napi 3-4 liter elfogyasztását jelenti, ezenkívül célszerű a böjtöt mozgással, meditációval, relaxációval, de masszázzsal és jóleső fürdőkkel is kiegészíteni.
A lényeg: a fokozatosság
Már hazánkban is vannak olyan centrumok, illetve egészségházak, ahol a Buchinger diétát orvosi felügyelet mellett folytathatjuk. Egy egynapos léböjt, vagyis egy olyan napnak a beiktatása, amikor csak iszunk és nem veszünk magunkhoz szilárd táplálékot, minden egészséges ember bélrendszere számára felfrissülést jelenthet. Még néhány napos kúrába is belekezdhetünk saját belátásunk szerint, azonban a hosszabb lélegzetű léböjtkúrák már feltétlenül orvosi ellenőrzést igényelnek. A szervezet működését érintő minden drasztikus beavatkozás, akárcsak egy műtét vagy egy új gyógyszer alkalmazása is veszélyekkel járhat, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a különböző kúrákat, étkezési javallatokat csak lépésről lépésre haladva vezessük be.
A léböjtöt sem lehet egyik napról a másikra elkezdeni: bármely léböjtkúra megkezdése előtt annyi átmeneti napot kell beiktatni, mint amilyen hosszúra az egész kúrát tervezzük, majd szervezetünket ugyancsak ugyanennyi nap alatt kell visszaállítani a szilárd ételek fogyasztására. Ehhez hasonlóan az átmeneti napokban is fokozatosan mondunk le a húsok, a húskészítmények, a kávé, a cukros üdítőitalok fogyasztásáról, majd lassanként a többi szilárd élelmiszert is elhagyva (legkésőbb a zöldségeket) belevágunk az első olyan napba, amelyen csak folyadékot fogyasztunk.
Nem a fogyás a célja a kúrának
A léböjtkúra nem tartozik a több hónapig folytatható kúrák közé, hiszen a test ilyenkor a hiányzó tápanyagok miatt hiánybetegségekkel reagálna. Az anyagcsere-folyamatok átállását fejfájás, epe- vagy vesepanaszok is kísérhetik. Erősen vitatott az is, hogy az eredetileg a különféle betegségek (reuma és bőrpanaszok) megszüntetésére kitalált kúrával valóban elérhető-e gyógyulás. A túlsúlytól léböjtkúrával megszabadulni próbáló fogyókúrázókat a kritikusok arra figyelmeztetik, hogy az alacsony kalóriabevitel miatt inkább csak időleges súlycsökkenést érhetünk el, amelyet aztán visszahízunk (ez az úgynevezett jojó-effektus). Az alacsony mennyiségű fehérjebevitel miatt az izomszövet átmeneti leépülése is bekövetkezhet, igaz, egyes léböjt-kúra változatok ezt tejsavó fogyasztásával próbálják kiküszöbölni.
Másrészről viszont azt is meg kell említeni, hogy a néhány napnál hosszabb ideig végzett kúrák alatt a szervezet és az elme is hozzászokik ahhoz, hogy másképp viszonyuljon az ételekhez és a táplálkozáshoz általában, ezért az is elképzelhető, hogy sikerül teljes életmódváltást elérnünk, melynek következményeként később testsúlyunk is optimalizálódik és hosszútávon is tartósan a kívánt szinten marad. Ha igazán diétásan étkezünk, vagyis a görög szó eredeti értelmében egészséges életmódot folytatunk, már el is érkeztünk ahhoz a szellemi-lelki viszonyuláshoz, amin minden fogyókúra és életmód-változtatás áll vagy bukik. Hiszen nem elsősorban a kilók gyors ledolgozása a fontos, hanem az, hogy a kúra végeztével a "tudatunk tágabb legyen, mint a nadrágszíjunk" - állítják a hasonló kúrákat terápiaszerűen kínáló német klinikák munkatársai.