A hisztéria nemcsak a nőké

Oly sokszor címkézik a hisztériát "női betegségnek", kapkodó, szervezetlen, minden ok nélkül jelentkező, férfiak idegeit tépő állapotnak. Pedig a hisztrionikus személyiségzavar egyáltalán nem köthető nemhez. 

Nagyjából a 80-as évek közepéig zajló kutatások a hisztrionikus személyiségzavart tipikusan női betegségnek tekintették, de ma már igazolható, hogy férfiak és nők hasonló arányban szenvednek ebben a zavarban. Miközben azt gondolhatnánk a hisztérikus állapot helyzetekhez kötött, valójában tartósan fennálló viselkedésmintázatről van szó.


Győzni, bármi áron

Tamás nagyon vonzó férfi, aki sorra hódítja meg a nőket és sosem tudja csillapítani éhségét. Végül megnősül, feleségül veszi a csinos és megértő Évát, de pár év elteltével szükségét érzi az újabb és újabb dicséreteknek, hódításoknak és folyamatosan megcsalja az asszonyt. Éva "besúgói" gyakran számolnak be arról, hogy Tamás a nők társaságában kényszeresen brillíroz, úgy alakítja viselkedését, hogy épp az adott nő tetszését vívhassa ki. Később összejött egy igazi "végzet asszonyával", akinek folyton meg akart felelni, de a nőre nem hatnak a praktikái.

Tamás féltékenységi jelenetekkel, agresszióval próbál célt érni, de a nőt így sem veszi le a lábáról. Végül rögeszmájévé válik, hogy bebizonyítsa szerelmének, kapcsolatuk végzetszeru, hol alázatosságot mutat, hol félrelépésekkel, kitörési kísérletekkel próbálja magához láncolni a másikat. Évekbe telik, míg belefárad a harcba és új préda után néz, de erre a kapcsolatra mindig úgy tekint vissza, mint méltatlan és igazságtalan kudarcra.

A hisztrionikus személyiségzavar az érzelmek folytonos túlfűtöttségével, azok viharos változásával és állandó figyelemfelkeltési törekvéssel jár. Az ilyen embert a tetszeni vágyás és a népszerűség lehetősége hajtja, melynek kivívásához provokatív és szexuálisan kihívó viselkedéstől sem riad vissza. A Tamáshoz hasonló személyek minden egyszerűbb történetet is színpadiasan és modorosan adnak elő, mindig alkalmazkodva a hallgatóság elvárásaihoz. Hiúak, önzőek, követelőzőek, kényeztetik magukat és nem tudnak meglenni dicséret nélkül.

Figyelemfelkeltési vágyuk öngyilkossági kísérletben is megvalósulhat, de ebben az esetben nem a halálvágy, csak manipulatív szándékok vezérlik őket. Emberi kapcsolataikat tekintve gyakran számolnak be arról, hogy mások intim bizalmasai, miközben az illetőnek egész más definíciója van kapcsolatukról. Partnerkapcsolataikban azok vonzzák őket általában, akik méltatlanul bánnak velük.

Mi áll a háttérben?

A pszichológia különböző - gyakran egymással szemben álló - elméleti megközelítései máshová helyezik a hisztrionikus személyiségzavar kialakulásának helyét. Részben kiemelik a szülők szerepét, miszerint a gyermek kevés anyai szeretet kapott, emiatt az apához fordul - ez a helyzet valóban inkább a lányokra jellemző - kinek figyelmét különféle női praktikákkal és érzelmekkel teli fortélyos viselkedéssel igyekszik felkelteni. Olyan nézet is ismert, amely egyszerűen csak azt emeli ki, hogy a hisztériás személyek minden idejét annyira leköti a saját magukkal való foglalkozás és felfokozott érzelmi állapot, hogy nincs idejük a külvilággal törődni. Intellektuális képességeik is csekélyebbek, ezért a világban való boldogulásukhoz mások segítségére van szükségük.

Még a terapeutából is lehet célpont

Az ilyen személyiségzavarral küzdő emberrel a terapeutának nagyon nehéz dolga van, ugyanis a szeszélyes követelőzések, hisztériás rohamok, sőt: csábítási trükkök a kezelés során is jelentkeznek. A páciensek gyakran javulást produkálnak, ezt is mintegy színpadias módon, hogy megörvendeztessék - és ezzel együtt meg is tévesszék - a terapeutát.

A kezelés segíti a személyt a rendszerezett gondolkodásmód kialakításában, igyekszik tudatosítani a betegben függősége tényét és végső célul egy önálló életvezetéssel működő, belső erőforrásaikból gazdálkodó személyiség alakítását tűzi ki. A gyógyszeres kezelés csupán a depresszió tüneteit enyhíti, a személyiségzavar kezelésében vajmi kevés szerepe van.

Bukovenszki Emőke