Az abszolút hallással rendelkezők arányát illetően eltérőek a statisztikák. Létezik olyan felmérés, amely szerint tízezerből egy ember birtokolja ezt a képességet, de Európában és Amerikában 3 százalékra teszik a gyakoriságát.
Abszolút hallásnak nevezzük, ha valaki úgynevezett referenciahang - viszonyítási alap - segítsége nélkül képes azonosítani bármely hallott zenei hangot. Ezzel szemben a relatív hallás az a képesség, amikor valaki például csak a normál zenei A hang meghallgatását követően képes megállapítani a további hangok magasságát, hangfekvését. Vagyis tulajdonképpen kiszámítja a referenciahang és a hallott hang közötti távolságot.
A zenei pályát választók körében természetesen nem ritka a képesség, bár meglepő módon az abszolút hallás nem feltétlenül előnyös egy zenész számára. A jó muzsikus ugyanis bármely hangfekvésben képes eljátszani egy adott darabot, neki a hangok közötti távolságra kell, így a relatív hallásnak nagyobb hasznát veszi.
Zenei képzés négyéves kor előtt
Egyelőre nem tudni biztosan, hogy az abszolút hallás genetikailag meghatározott-e. Egyes kutatók szerint nincs köze a génekhez, minden ember veleszületett tulajdonsága, azonban csak azoknál fejlődik ki, illetve marad fenn, akik már négyéves koruk előtt zenei képzésben részesülnek.
A másik oldal viszont azt állítja, hogy a négyéves korukat megelőzően zenei képzést kapók körében is csupán 50 százalékos az abszolút hallás előfordulása, ami arra utal, hogy a nevelésen kívül genetikai tényezőknek is szerepük lehet a kialakulásában. Ebben az esetben a képesség valószínűleg testi kromoszómához kötött domináns tulajdonság, amely azonban csak megfelelő körülmények (nevelés, zenei képzés) hatására jelenik meg.
Az abszolút hallás mérése és "fejlesztése"
Az abszolút hallás mérése során az egyénnek különböző hangokat játszanak le, és felszólítják, hogy nevezze meg azokat. Újabban a reakcióidőt is mérik, ami tovább szűkíti az igazán jó képességüek körét.
Léteznek ugyanis olyan emberek, akiknek csak bizonyos hangokra van "abszolút hallásuk". Például a normál zenei A hangot bármikor képesek felidézni magukban, és ehhez képest kiszámítják a hallott hang távolságát. A reakcióidő mérésével azonban ez tetten érhető, hiszen a valódi abszolút hallás birtokosa gondolkodás nélkül mondja a választ, míg a fent leírt (egyébiránt szintén zseniális) képességgel rendelkező egyén pár másodpercig gondolkozik a válaszon.
Olyan zenészek is léteznek, akiknek fő hangszerükre van abszolút hallásuk. Például néhány zongorista gond nélkül azonosítja a zongorán leütött hangokat, míg más hangszerek esetében ez a képessége nem működik.
Egy valamiben megegyeznek a vélemények: az abszolút hallás nem fejleszthető a kritikus négy-hatéves életkor után. A relatív hallás illetve az egy-egy hangra vonatkozó abszolút hallás fejlesztése azonban nincs korhoz kötve.